Az eredeti tervnél 1710 milliárd forinttal magasabb, 3600 milliárd forint lehet idén az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi hiánya – derül ki az Államadósság Kezelő Központ frissített finanszírozási tervéből. Az adósságkezelő emiatt nem tervez extra devizakötvény-kibocsátást, vagyis az összeget elsősorban a lakossági és a nagybani forintpiacról finanszírozhatja Magyarország.
November negyedikén tartják az amerikai elnökválasztást, amelyet itthon is fokozott figyelemmel követünk. Ne éljünk azonban tévhitben - az eseményre nem szabad olyan szemmel nézni, mint egy tőlünk független, távoli történésre. Mert az amerikai elnökválasztás kimenetelét mi, magyarok is a bőrünkön fogjuk érezni, akármi is lesz az eredménye. Csak néhány okot mutatunk a sok közül, hogy ez miért is van így.
Már a második negyedévben jelentősen megugrott Magyarország GDP-arányos adóssága a gigantikusra hízott költségvetési hiány és a gazdaság visszaesése miatt. A járvány esetleges második hulláma miatt a második féléves tendenciák is bizonytalanok, de elővettük a szokásos modellünket, melyben bizonyos forgatókönyveket szoktunk felrajzolni. Nagyon pesszimista esetben akár hatéves csúcsra is emelkedhet az államadósság-rátánk, vagyis hosszú évek izzadságos munkáját nullázhatja le a koronavírus-járvány.
Az első negyedév végén tapasztalt 66,8 százalékról június végére a GDP 71,9 százalékára emelkedett az államháztartás bruttó konszolidált adóssága – derül ki az MNB hétfő reggel publikált előzetes pénzügyi számláiból. A mostaninál magasabb adósságot utoljára 2018 harmadik negyedévében láttunk, vagyis a válság máris két év izzadságos adósságcsökkentését tette semmissé. És ezzel még nincs vége, az év végére tovább emelkedhet a ráta.
A koronavírus-járvány hatásai miatt 10,7%-kal zsugorodhatott a magyar a GDP az idei második negyedévben előző év azonos időszakához képest a Portfolio által megkérdezett közgazdászok mediánvéleménye szerint. (A KSH péntek reggel 9 órakor teszi közzé a gyorsbecslését.) Az ipar, az építőipar és a szolgáltató szektor is meredek visszaesésen ment keresztül, de a negyedév vége felé már javult a helyzet. Júliusban és augusztusban folytatódhat a kilábalás, a nagy kérdés az lesz, hogy ősszel-télen milyen hatást gyakorol a gazdaságra a koronavírus-járvány esetleges második hulláma. Jó hír azonban, hogy az idei recesszió után jövőre már 5%-os növekedés várható.
A legutolsó költségvetési adatok fényében a jelenleg érvényben lévő idei hiánycél nem tartható tovább. Ez pedig következményekkel jár az állam finanszírozására nézve is.
Az elmúlt napokban két olyan kormányhatározat is megjelent, amelyekkel a kormány összesen 155 milliárd forintot csoportosított át a gazdaságvédelmi alap terhére. Ezzel már a teljes költés 1400 milliárd forint felett jár.
328 milliárd forintos deficittel zárta a júliust a költségvetés - közölte az előzetes adatot a Pénzügyminisztérium pénteken. Ezzel az első héthavi egyenleg már -2165 milliárd forintot mutat, ami egészen kimagasló. A koronavírus-válság elleni védekezés jól láthatóan megterheli az idei büdzsét.
Pénzügyi okból megszűnik egy alapítványi általános és egy szeretetszolgálati szakképző iskola Szekszárdon augusztus 31-én - közölték az intézményvezetők csütörtökön az MTI-vel.
Nem mondunk nagy újdonságot azzal, hogy a korábbi éveknél lényegesen nagyobb bizonytalanság övezi 2021-et. Ennek ellenére a kormány nagyon mérsékelt költségvetési tartalékokkal készül a következő évre, és az utolsó pillanatban még jól meg is vágta a puffert, mert másból már nem tudott osztogatni.
A koronavírus okozta gazdasági válságra reagálva hirdetett gazdaságvédelmi akciótervet a kormány 2020 tavaszán. A csomag március óta jelentősen átalakult, de az nem kérdés, hogy egyik legfontosabb eleme a munkahelyvédelmi akcióterv, amely a kormány szerint 1,2 millió ember számára nyújt támogatást. Július 23-án jelentette be Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, hogy a gazdaságvédelmi akcióterv forrásainak közel fele már célba ért.
Elérhető a jövőre kitűzött 2,9%-os GDP-arányos hiánycél - állapította meg a jegybank friss költségvetési elemzésében. Az MNB közgazdászai jelentésükben részletesen megvizsgálták a 2021-es büdzsé egyik legjelentősebb új tételét, a 13. havi nyugdíj fokozatos visszaépítésének kérdését. Arra is becslést adtak, hogy 2024-ben az átlagnyugdíj szintjén mekkora lehet a plusz egy havi juttatás összege.
Rengeteget kell még a kormányoknak költenie ahhoz, hogy kirántsák a gazdaságaikat a koronavírus-krízis által okozott gödörből – véli Rob Carnell, az ING ázsiai régiós elemzési vezetője, aki a CNBC-nek nyilatkozott.
Elrendelte nyolc ember letartóztatását a Kecskeméti Járásbíróság, mert a gyanú szerint egy szegedi bűnszervezet tagjaiként öt éven keresztül, fiktív számlázással több mint negyedmilliárd forint vagyoni hátrányt okoztak a költségvetésnek - tájékoztatta a Kecskeméti Törvényszék csütörtökön az MTI-t.
Mindenki ünnepel: sikerült elfogadni az Európai Unió elkövetkező hét éves ciklusára vonatkozó költségvetést! A jogállamiságot számon kérő klauzula bekerült a szabályozásba, ugyanakkor a szavazási rendet figyelembe véve ennek számonkérése teljesen valószínűtlenné vált. Sok egyéb vitatott részlet mellett a közép-európai országok számára ez a kérdés volt a legfontosabb a költségvetési vitában. Naivnak tűnik a kérdés: Miért? Mégis fel kell tenni, mert ezen a kérdésen keresztül jutunk el a két eltérő álláspont hátterében található rendszerszintű különbözőségekhez, ami ennek az elemzésnek a tárgya.
Az év első öt hónapjában közel hetven százalékkal több állampapírt bocsátottak ki a tagállamok, mint az elmúlt öt évben átlagosan – állapítja meg a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szerdán megjelent elemzése. A járvány okozta költségvetési lyukak betömködése a korábban vártnál lényegesen magasabb államadósságot hoz majd világszerte. Magyarország számára rossz hír, hogy a nemzetközi szervezet a sérülékeny országok közé sorol minket, melyek erősen kitettek a befektetői hangulat változásának.
A német Ifo index erőteljes kilábalásról árulkodik, a várakozások rég nem voltak ennyire pozitívak. A jelenlegi helyzet megítélése a gazdasági szereplők részéről azonban még mindig nem állt helyre, a gazdaság hosszú távú kilábalása pedig már nem lesz ennyire látványos.
Jövőtől beépülő jelleggel 22 milliárd forint többletforrás áll rendelkezésre az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) kutatóintézet-hálózatának működésére és fejlesztésére. Ezzel több mint a duplájára növekszik a kutatóhálózat éves költségvetése, amelynek jelentős része kutatói béremelésre fordítható. A kormány egyetértését adta további 36 milliárd forintnyi kutatási intézmény- és infrastruktúrafejlesztés megvalósításához is, közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium.
Majdnem 2200 milliárd forinttal emelkedett a központi költségvetés adóssága az első félévben, így átlépte a 30 ezer milliárd forintot – derül ki az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) júniusi beszámolójából. A növekedésből több mint 900 milliárd forintot a devizaadósság tett ki az új kibocsátásoknak és a gyengébb forintnak köszönhetően. Utóbbi tényező önmagában közel 400 milliárd forintot adott az adósságunkhoz.
Ez lehetett volna az egyik legnagyobb tranzakció az iparágban.
Értékelést tett közzé a kormány.
A kereskedési eredményeket módosíthatják.
Ezzel véget érhet az észak-amerikai szabadkereskedelem.
Jövő évre is jelentős bérnövekedést szorgalmaz.
Tovább ömlik a pénz a fosszilis iparba.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
