Előreláthatóan november közepén kezdi tárgyalni a 2025-ös költségvetés tervezetét a parlament, és várhatóan december közepén fogadja azt el - mondta az Országgyűlés elnöke az Inforádió Aréna című műsorában hétfőn.
Az Európai Parlamentban a Mi Hazánk Mozgalmat is soraiban tudó jobboldali radikális Szuverén Nemzetek Európája (ESN) és a szélsőbaloldali Európai Baloldali Szövetség a Népekért és a Bolygóért (ELA) jelentős uniós támogatásoktól esik el a bürokratikus folyamatok bonyolultsága miatt. A két új EP-s pártcsoport 2024 júniusi választásai után alakult, és az igénylés határideje szeptember 30-a volt – számolt be a Politico.
Orbán Viktor a Parlamentben tartott beszédében az árvízvédelemtől a gazdasági helyzetig számos témát érintett, kiemelve Magyarország megerősödését az elmúlt évtizedben. Beszélt az oktatási és infrastrukturális beruházásokról, a turizmus rekordévének jelentőségéről, valamint a gazdaság stabilitásáról. A miniszterelnök ismét meghirdette a gazdasági semlegességi stratégiát, amely a kelettel és nyugattal fenntartott kiegyensúlyozott kapcsolatokra épít, és célként a 3-6%-os gazdasági növekedést jelölte meg a következő években.
A komoly piaci meglepetések ellenére mostanság nem ütik meg annyira a forintot egy-egy rosszabb hírre, mint ahogy azt korábban megszokhattuk. Igaz, a kedvező hangulatból sem tudott eléggé profitálni, így nem csoda, hogy most épp megint a 400-as szint felé araszol az euró árfolyama. Hiába lett ugyanis a forint az előző hónapokban látványosan stabilabb, a régión belül így is alulteljesít. A közgazdászok előrejelzésének átlaga szerint 2025-ben már 400 felett lehet a jegyzés, és azt is elmagyarázzák, hogy miért lehet inkább gyengülésre számítani.
Közzétette napi jelentését az amerikai Institute for the Study of War (ISW) kutatóintézet, amelyben az orosz kormány tervezett védelmi kiadásnöveléséről írnak.
Michel Barnier, Franciaország újonnan kinevezett miniszterelnöke komoly kihívásokkal néz szembe az államháztartás egyensúlyának helyreállítása terén. A Le Monde napilap vasárnapi beszámolója szerint a kormány több lehetséges intézkedést is mérlegel a költségvetési hiány csökkentésére.
Az ausztrál kormány bejelentette, hogy a 2024 júniusáig tartó pénzügyi évben 15,8 milliárd ausztrál dolláros (10,91 milliárd forint) költségvetési többletet ért el. A balközép kormányzat által vasárnap közzétett adatok szerint az eredményt részben a kiadások csökkentése segítette elő.
Kanada hónapokkal az USA előtt jár a kamatcsökkentési ciklusban, emiatt jó példát szolgáltathat nagy szomszédja számára. Előbbi egyértelműen túl későn kezdte el a kamatok csökkentését, és ennek most a reálgazdaság látja a kárát. Vajon a Fed is elkövette ugyanezt a hibát? A kérdés megválaszolása a várható részvénypiaci teljesítmények szempontjából sem mindegy.
Miközben már lassan egy éve dúlnak a harcok Izrael és a közel-keleti iszlamista alakulatok között, az amerikai hitelminősítő, a Moody’s egyre borúsabban látja a zsidó állam jövőbeni kilátásait – számolt be a Times of Israel.
Lassanként teljesen fokozatra kapcsol az Európai Bizottságban a munka a hosszú nyári szünidő után, és már az egyes biztosoknak adandó portfoliók is ismeretesek. Ez persze még nem végleges – az EP-nek még meg kell hallgatnia a jelölteket, ami miatt lehetnek változások. A személyi kombinációk latolgatása közben azonban kevesebb figyelmet kaptak a volt-leendő bizottsági elnök, Ursula von der Leyen politikai irányelvei, pedig már nyár elején megjelentek. Ezek jelzik, hogy mely területek lesznek fontosak, és ez azt is befolyásolja, hogy ki milyen feladatot kap a Bizottság tagjai közül. Néhány új biztosi funkciót is meghirdetett von der Leyen, amelyek jelzésértékűek a prioritásairól.
Jelentősen megváltoznak az erőviszonyok az Európai Unióban az előző ötéves ciklushoz képest, ha az új Európai Bizottság Ursula von der Leyen elnök tervei szerint alakulhat meg. Az eddigi gigaportfoilóval rendelkező belső piaci biztos, Thierry Bretonénál is nagyobb erőt kaphat utódja, a lengyel Piotr Serafin, aki a költségvetési, átláthatósági és közigazgatási portfoliót kapná meg. Rajta kívül a portugál Maria Luís Albuquerque lehet az egyik főszereplő, aki a pénzügyi terület vezetőjévé léphet elő, míg Stéphane Séjourné iparbiztosi posztjával látszólag veszített erejéből Franciaország, valójában az egyik legfontosabb szereplője lehet az uniós gazdasági reformoknak. Bemutatjuk az új Bizottság három legerősebb jelöltjét.
Megjelent a Költségvetési Tanács véleménye az idei évi költségvetésről szóló törvény végrehajtásának évközi helyzetéről és az államadósság várható alakulásáról. A testület szerint teljesültek az általa korábban jelzett költségvetési kockázatok, amiért többek között a várttól elmaradó áfabevételek, illetve a magas kamatkiadások és az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások is felelősek. A testület szerint feltétlenül szükség lesz a 2,9%-ról 4,5%-ra emelt idei hiánycél teljesítésére ahhoz, hogy az államadósság a terveknek megfelelő kis mértékben csökkenhessen.
Idén újra felfutóban van a dohányfogyasztás Magyarországon, miközben megváltoznak a szokások és a hagyományos termékek helyét átveszik az alternatív lehetőségek. Emellett a csempészett, valamint a hamisított dohány is jelen van Magyarországon. A teljes fogyasztás évente már jóval több mint 1000 milliárd forintot tesz ki.
Az EU védelmi reformjának költségei körüli bizonytalanság továbbra is nagy kihívás elé állítja a szakértőket, diplomatákat és tisztviselőket, miközben az iparág és a tagállamok kormányai egyre világosabb iránymutatásokat követelnek a közelgő költségvetési tárgyalások előtt. Már éles konfliktus bontakozik ki a tagországok között, hogy mennyi pénzt mozgósítsanak a hadseregek felfegyverzésére – írja az Euractiv.
Kína közölte, hogy egyszeri készpénzt oszt ki a mélyszegénységben élőknek jövő keddig bezárólag, mindössze egy nappal azt követően, hogy a világ második legnagyobb gazdaságának ösztönzésére átfogó programot mutatott be – írja a Bloomberg.
Az orosz kormány jelentős mértékben növeli kívánja védelmi kiadásait a következő években, miközben az ukrajnai háború továbbra is tart. A hároméves költségvetési tervezet szerint a védelmi kiadások 2025-re elérnék a 13,2 ezermilliárd rubelt (142 milliárd dollár), ami a GDP 6,2%-át tenné ki. Az összegek 2026-ra sem változnának jelentősen - jelentette a Bloomberg.
A nemzetközi és hazai dezinflációt övező kockázatok, illetve a befektetői hangulat változékonysága előretekintve is óvatos és türelmes monetáris politikát indokolnak. A Tanács folyamatosan értékeli a beérkező makrogazdasági adatokat, az inflációs kilátásokat, valamint a kockázati környezet alakulását, amelyek alapján körültekintően és adatvezérelten dönt az alapkamat mértékéről. - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a kamatdöntés után.
Egyre inkább emelkedik a francia és a német államkötvények közötti felár, ami annak a jele, hogy a befektetők aggódnak a francia költségvetési folyamatok miatt. Ez nem is csoda, hiszen a populista erők előretörése miatt nehéz fenntartani a fiskális fegyelmet, miközben a költségvetési hiány a GDP 6%-át súrolja és az államadóóság is nagyon magas.