A jegybank szombaton közzétett adatai szerint 7215 milliárd forintnyi készpénz volt forgalomban november végén, ami tizedével magasabb a járvány előtti és az egy évvel ezelőtti szintnél is. A második hullám azonban nem hozott akkora készpénzfelvételi hullámot, mint az első.
A svéd kormány vizsgálja annak megvalósíthatóságát, hogy az ország egy digitális fizetőeszközre térjen át – számol be a hírről a Bloomberg.
Több megoldás közül is választhatnak az online kasszát használó kereskedők, hogy megfeleljenek a törvényi előírásoknak, miszerint a következő évtől biztosítaniuk kell az elektronikus fizetés lehetőségét – reagált Gion Gábor pénzügyekért felelős államtitkár a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége felvetésére, amellyel a január elsejei határidő módosítását kezdeményezik.
Jövő év elejétől minden online pénztárgép mellé elektronikus fizetési megoldást kellene biztosítani, azonban könnyen lehet, hogy a koronavírus miatt nehéz helyzetben lévő kereskedők a szabályozás elhalasztásáért lobbiznak majd – írja a Magyar Nemzet.
Holnap olyan javaslatokról fog dönteni és bejelentést tenni a Gazdaságvédelmi Operatív Törzs, amelyekkel a pénzügyek intézését gyorsítják és teszik olcsóbbá – közölte a pénzügyminiszter. Példaként említette, hogy a kevesebb készpénzhasználat, az online ügyintézés erősítése kevesebb személyes kontaktust fog jelenteni a járványban.
Felerősödött a magyar lakosság tartalékolási igénye a koronavírus-válságban, így a jövedelmi nehézségek ellenére 5%-kal nőtt tavaly év vége óta a háztartások pénzügyi vagyona. 2020 első három negyedévének nyertese a folyószámla, az állampapír és a készpénz volt a szélesebb értelemben vett megtakarítási piacon, 100 új forintból ugyanis 76 forint ezek valamelyikében kötött ki. Hogy azonban a kockázatvállalás sem veszett ki teljesen a lakosságból, azt a tőzsdei részvények példátlan népszerűsége mutatja, csakhogy sajnos majdnem annyit bukott eddig idén a lakosság részvényeken, mint amennyi friss pénzt befektetett. Összességében a harmadik negyedévben már látszódtak az új megtakarítások képződésében a visszaesés jelei.
Felkészült a magyar fizetésforgalmi piac az erős ügyfélhitelesítés január 1-jei határidejű bevezetésére, a kiskereskedelemben mindenhol kötelezővé tett digitális fizetési lehetőségre azonban várhatóan csak a jövő évben fog a maradék boltok többsége végső megoldást találni. Utóbbi az azonnali fizetésre építő applikációknak és másodlagos fizetési azonosítón alapuló fizetési formáknak kedvezhet. A koronavírus elektronikus fizetésekre gyakorolt hatásairól és a bankszámla-tranzakciók árazásának átalakulásáról is szó volt mai online Banking Technology 2020 konferenciánk délutáni szekciójában.
Átmeneti megingást hozott a koronavírus a hazai megtakarítások piacán – mondta Kandrács Csaba a Portfolio Öngondoskodás 2020 konferenciáján. A készpénzállomány magas Magyarországon, de nemzetközi összehasonlításban nem kiugró – jegyezte meg előadásában az MNB alelnöke. Az öngondoskodási célú termékek hosszabb ideje tartó visszaszorulása miatt azonban nem lehetünk elégedettek.
Friss adatok szerint rekord alacsony szintre csökkent a befektetési alapokban heverő készpénz aránya, miután a portfóliómenedzserek a második és harmadik negyedévben részvényekbe fektették a likviditást szolgáló tartalékokat. Mindez felveti a kérdést, hogyan tudnának egy hirtelen jövő visszaváltási hullámra reagálni az alapok - írja a Financial Times.
Ma ismertette friss, 2020-ra vonatkozó Öngondoskodási Indexét az OTP Bank, ebből kiderül, hogy a koronavírus-válság hatására idén többen kényszerültek arra, hogy hozzányúljanak félretett pénzükhöz. Az index elindulása óta sosem volt még ilyen magas azok aránya, akik készpénzt, mint megtakarítási formát tartanak otthon. Csökkent a magyarok megtakarítási kedve is, idén csupán 40% azok aránya, akik rendelkeznek megtakarítással. A nyugdíjat továbbra is az államtól várjuk.
A QQQ Capital Management, amely szeptemberrel bezárólag 275%-os hozamot ért el befektetőinek, most javarészt készpénzben ülve várja ki az amerikai elnökválasztás eredményét – írja a Bloomberg.
A befektetők átlagosan 3%-os hozamtól esnek el érzelmi alapon meghozott befektetési döntéseikkor, ez a veszteség a piaci volatilitás növekedésével csak egyre nő. Jó példa erre a mostani koronavírus-válság – írja a Financial Times.
A sokak által kötvénykirályként ismert milliárdos Jeffrey Gundlach szerint komoly visszaesés várható a részvénypiacokon, az Egyesült Államokban kimondottan rossz lesz a helyzet a guru szerint. Előtérbe kerülhet az arany és a készpénz a portfóliókban, az igazán komoly üzleti lehetőségekre pedig még sokat kell várni.
Egészen egyedi ötlettel állt elő az olasz kormány a készpénzmentesítés megvalósításához: minden bankkártyás tranzakció 10%-át visszafizetnék a lakosságnak, maximum fejenként 300 euróig (kb. 108 ezer forint).
A készpénz volt a koronavírus-járvány első napjainak nagy nyertese, de a félelem miatt felhalmozott készpénz nem sokáig maradt „king”: a készpénzhasználat csökkenésének mértéke idén nagyjából ötszörösére gyorsult az elmúlt években látotthoz képest. A bankok hatalmasat buktak az év első felében a pénzforgalmi bevételeikből, de év végéig sokat ledolgozhatnak ebből a McKinsey friss globális elemzése szerint. Az is kiderült, a világjárvány brutálisan felgyorsította a fizikai bankolásról való áttérést a virtuálisra, rengeteg fiókot zárnak be, és még több ATM-et szüntetnek meg a bankok.
Jason Brady, a Thornburg Investment Management cégvezére tudja, hogy sok készpénzen ülni nem annyira népszerű a befektetők körében. A mostani bizonytalan részvénypiaci helyzetre való tekintettel mégis azt javasolja a szakember, hogy az emberek minél több likvid eszközt tartsanak, pénz befektetni ugyanis jóval könnyebb, mint kivenni a befektetésből.
A koronavírus-válság kirobbanásakor mért 12%-ról 19%-ra növelte egy 800 befektetőből álló elit klub a portfóliója készpénzhányadát, mivel egyre nagyobbak az aggodalmak az amerikai gazdaság teherbírásával kapcsolatban – számol be a hírről a Bloomberg.
Új életbiztosítások kötésével és a régiek megtartásával válaszolt a magyar lakosság a koronavírus miatti bizonytalanságra: 10 éve nem látott nettó értékesítést mutatnak az MNB friss számai ezen a piacon. A karantén időszakának a legnagyobb sztárja azonban egyértelműen a folyószámlán tartott pénz lett, az értékesítés lassulása ellenére az állampapír áll idén a második helyen, a jó öreg készpénz pedig a harmadikon. Az MNB ma közzétett „Előzetes pénzügyi számla” statisztikáit néztük meg a megtakarítási piac szempontjából.
Áprilisban láthattuk a hírt, hogy idén márciusban 227 milliárd forinttal nőtt februárhoz képest a forgalomban lévő készpénz állománya Magyarországon („A koronavírus-járvány döbbenetes nyertese: a jó öreg készpénz”), és ezzel a forgalomban lévő készpénzállomány új csúcsot ért el. Ezen a növekedésen azonban nincs mit csodálkozni. A koronavírus (COVID-19) járvány természetes gazdasági következménye a készpénzállomány növekedése, miközben a magyarországi viszonyokra jellemző magas fajlagos készpénzarány tényleg érdekes, fontos jelenség, amelyet érdemes lenne mélyebben is elemezni.
Ismét rekord dőlt meg júniusban: 6965 milliárd forintra nőtt a forgalomban lévő készpénz mennyisége az MNB legfrissebb adatai szerint. Annak ellenére növekszik a lakosságnál lévő felhalmozott készpénz, hogy a bankok, pénzügyi szervezetek már jó ideje próbálják kiszorítani a használatból.
A Gázai övezet déli részét támadja a zsidó állam.
A zivatarok kíséretében alakulhatnak ki.
A vezérigazgató már utalt erre egy hétvégi interjújában.
Érdemes mielőbb oltatni.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
