Súlyos adatok érkeztek a magyar nyugdíjakról

39 ezer forinttal magasabb a férfiak nyugdíja

Habár az átlagnyugdíjat minden hónapban közli a KSH, a nemek közti különbséget csak évente egyszer nyílik alkalmunk megismerni. Most napvilágra került a 2025. januári állás: a legfrissebb adat szerint a férfiak átlagnyugdíja 267 400 forint volt, míg a nőké 228 000 forintra rúgott, azaz a kettő közti differencia meghaladja a 39 ezer forintot. A tavalyi és tavalyelőtti helyzethez képest a nemek közti szakadék tovább szélesedett: 2023-ban a nők még a férfi átlagnyugdíj 86,1%-át kapták, 2024-ben már csak 85,7%-át, idénre pedig 85,3%-ra csökkent a nők és férfiak átlagnyugdíjának hányadosa.

A nemek között meglévő, és egyre szélesedő szakadék két okra vezethető vissza: a nők mind az átlagkereset, mind a szolgálati idő terén hátrányban vannak, márpedig éppen ez az a két fő tényező, amely alapján az egyéni nyugdíjösszeget megállapítják.

Az Eurostat 2023-as kimutatása szerint a magyar férfiak és nők közti bérszakadék 17,8%,

a nyugdíjba vonuláskor igazolt szolgálati idő átlagos hosszúságát tekintve pedig 4,7 év a nők lemaradása a férfiakkal szemben (33,8 év vs. 38,2 év) az Államkincstár 2019-es adatai alapján. Ez a kettős hátrány elkerülhetetlenül megmutatkozik a nyugdíjak értékében is, habár a fenti számok szerint a nyugdíjrendszer valamelyest képes mérsékelni az aktív életszakaszban fennálló jövedelemkülönbséget.

A nők rövidebb szolgálati ideje amiatt is jellemző, mert csak ők használhatják ki a "Nők40" korkedvezményt, melynek értelmében az öregségi nyugdíjkorhatár – 65 éves kor – betöltése előtt is nyugdíjba vonulhatnak, amennyiben igazolni tudnak legalább 40 évnyi jogosító időt. A Nők40 program rendkívül népszerű, minden évben az összes (férfiakat is tartalmazó) nyugdíjmegállapítás 28-29%-a ennek keretein belül történik.

2025 januárjában 857 ezer férfi és 1,41 millió nő, mindösszesen 2,27 millió ember részesült öregségi nyugdíjban vagy más saját jogon járó ellátásban (életkoron alapuló ellátások, megváltozott munkaképességűeknek járó ellátások), azaz a nő és férfi ellátottak aránya 62-38%. A nők nagy fölényét az az egyszerű demográfiai tény okozza, hogy a férfiak általánosságban rövidebb ideig élnek.

A különböző nyugdíjszinteken viszont nagyon eltérő a nemek megoszlása: az alacsony nyugdíjszinteken a nők felülreprezentáltak, a magas nyugdíjszinteken pedig a férfiak dominálnak. Például a havi 500 ezer forintnál is nagyobb összegű nyugdíjjal rendelkezők csoportjában 50 ezer férfit, de csak 28 ezer nőt találhatunk – ők együttesen az összes ellátott 3,4%-át teszik ki, azaz nagyjából minden harmincadik nyugdíjas kap legalább havi félmillió forintot.

A KSH által használt, 20 ezer forintos szélességű sávokból kiindulva azt mondhatjuk, hogy valamelyest felfelé tolódott az a nyugdíjszint, ahová a legtöbben koncentrálódnak. Tavaly januárban még a 160-180 ezer forint közti sávba tartoztak a legtöbben (241 ezer fő), idén viszont az eggyel magasabb szint, a 180-200 ezer forint közti sáv volt a legnépesebb (216 ezer fővel).

Átlagosan 73 évesek lehetnek a magyar nyugdíjasok

Ötéves szélességű korosztályokra bontva a nyugdíjasok csoportját azt látjuk, hogy a 66-70 évesek vannak a legtöbben, ők feltehetően az utóbbi néhány évben mentek nyugdíjba, hiszen az öregségi nyugdíjkorhatár 2022-ben elérte a mostani szintjét, nemtől függetlenül 65 évet – eltekintve a fentebb említett Nők40 kedvezménytől. A Nők40-nek köszönhetően sokan már 61 évnél fiatalabb korban is nyugdíjba mennek, ebben a korosztályban férfiak egyáltalán nem is fordulnak elő, nők viszont 42 ezren vannak. Az alábbi adatsor alapján egyszerű becsléssel azt mondhatjuk, hogy a magyar nyugdíjasok átlagos életkora 73-74 év között lehet.

Leszakadt az átlagnyugdíj az átlagbértől

A KSH rámutat, hogy 2024-ben a társadalom egészén belül a nyugdíjasok relatív anyagi helyzete rosszabbodott: míg a keresetek reálértelemben 9,2%-kal nőttek, a nyugdíjasok juttatásainak reálértéke csupán 2,2%-kal emelkedett. Ez utóbbi egyébként annak köszönhető, hogy a kormány túlbecsülte a tavalyi inflációt, ezért év elején 6%-os nyugdíjemelést alkalmazott. Az infláció végül jóval alacsonyabb, mindössze 3,7% lett, a kettő közti különbözetet a nyugdíjasok reáljövedelem-növekmény formájában „bezsebelhették”.

A szerény nyugdíjemelkedés és a nagy bérnövekedés eredőjeként tavaly a nyugdíjak értéke 6,4%-kal távolodott a bérek értékétől. Ilyen nagy leszakadásra 2019. óta nem volt példa.

A nyugdíjak reálértéke általában – a tavalyihoz hasonló módon – kevésbé nő, mint az aktív dolgozó korosztály jövedelméé, aminek oka elsősorban a pusztán inflációkövető, azaz a béremelkedés ütemét figyelmen kívül hagyó indexálás. Ugyanakkor sokat segített a nyugdíjasok helyzetén a 13. havi nyugdíj bevezetése: nagyrészt ennek hatására tudott mégis számottevően emelkedni a nyugdíjasok összjuttatásának reálértéke 2020-tól 2025-ig. A Portfolio számításai szerint a vizsgált időszakban az alábbiak szerint változott egy átlagnyugdíjban részesülő nyugdíjas összes állami juttatása (beleértve az olyan alkalmi juttatásokat is, mint a 13. havi nyugdíj és a nyugdíjprémium).

A zöld színnel jelölt számok a ténylegesen kézhez kapott összeget jelölik, míg a narancs színnel jelölt számok a nyugdíjas inflációval korrigált adatok, azaz úgy is értelmezhetők, hogy a 2020-as szinten rögzített árak esetén hol helyezkedne el a nyugdíjasok reáljövedelme.

A 13. havi nyugdíj bevezetése elméletileg csak egyszeri, 8,33%-os emelkedést eredményez az összjuttatásban. A vizsgált időszakban azonban ennél erősebben, 19,6%-kal nőtt az összjuttatás reálértéke, ami bázishatással sem magyarázható, hiszen sem 2020-ban, sem 2025-ben nincsenek olyan egyszeri tételek (például nyugdíjprémium), amelyek eltorzíthatnák a számokat. A magyarázat a nyugdíjas társadalom természetes „cserélődésében” keresendő: a nyugdíjasok egy része elhalálozik, a helyükre pedig új nyugdíjasok lépnek. És mivel az új nyugdíjak – a valorizációs szorzók sajátosságai miatt – jellemzően magasabbak a régieknél, így akkor is nőni szokott az átlagnyugdíj, ha egy adott időszakban semmilyen más módon nem változnak a nyugdíjasok juttatásai.

Hatalmasak a területi különbségek

A nyugdíjjelentés alapján a gazdag és szegény országrészek között a nyugdíjakban is drasztikus különbségek mutatkoznak: a legjobb helyzetben a főváros, illetve néhány budai járás van, a legrosszabb helyzet pedig Kelet-Magyarországon tapasztalható. Budapesten a 289 ezer forintot is eléri az átlagnyugdíj – igaz, hogy az egyes kerületek nem azonosan teljesítenek, például a XII. kerületben 331 740 forint az átlagnyugdíj, a XX. kerületben pedig csupán 262 146 forint. Ezzel szemben a Mórahalmi, Kisteleki, Kiskőrösi, Csengeri és Baktalórántházai járásokban 190 ezer forint alatt van az öregségi nyugdíjak átlaga, azaz a leggazdagabb budai kerület és a legszegényebb járás között csaknem havi 150 ezer forint (a 13. havi nyugdíjjal együtt számolva évi 1,9 millió forint) az átlagos juttatásbeli különbség.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images