kutatás-fejlesztés-innováció

A metaverzumban is eladjuk a metacipőt

A metaverzumban is eladjuk a metacipőt

Az elmúlt 25 évben óriási változáson ment keresztül a hazai reklámipar, a technológia fejlődése, az új platformok megjelenése, a kommunikációs eszköztár kibővülése azonban mit sem ér a kreatív szakemberek felkészültsége nélkül. Az elmúlt 6-7 év a folyamatos minőségi munkaerő hiányáról és annak a pótlásáról szólt, és a mai napig az egyik legnagyobb kihívás a szektor számára. A hazai reklámügynökségek csak úgy maradhatnak versenyképesek a piacon, ha folyamatosan megújulnak, nemzetközi tudást hoznak be és a trendeket nem csak lekövetik, hanem mélységében meg is értik őket. Ez nem csak a megrendelőknek, hanem a munkavállalóknak is fontos: mára a jó fizetés már nem elegendő, a hiteles brand, a nyitott szervezeti kultúra és a fejlődési lehetőségek legalább ilyen fontosak. A metaverzum megjelenésével a reklámipar is óriási lehetőségek kapujában áll, de a technológia még nagyon fiatal, annak jobb megértéséhez adatalapon dolgozó szakemberekre van szükség, akik ezt a tudást el tudják mélyíteni. A Portfolio Barna Tamást és Fabricius Gábort, az idén 25 éves Republic Group alapítóit kérdezte a reklámpiaci trendekről, a gazdasági válságok reklámpiaci hatásairól, a november 10-11 között megrendezett BrandFestival-ról és a digitális ökoszisztémákról.

Angol nyelvű fizikus-mérnök képzés indul a Műegyetemen

Angol nyelvű fizikus-mérnök képzés indul a Műegyetemen

A fenntartható energia, a mesterséges intelligencia és a kvantumtechnológia mind olyan az emberiség jövőjét meghatározó tudományágak, amelyekhez nélkülözhetetlen a mérnöki és fizikus tudást ötvöző szakemberek képzése. A Magyarországon működő vállalatok krónikus munkaerőhiánnyal küzdenek, amely a versenyképességüket és innovációs képességüket is veszélyezteti. Ebben a környezetben indítja el Magyarország első, angol nyelvű fizikus-mérnök képzését a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem.

Hiába nőtt duplájára az elektromos energia ára – soha nem érte meg annyira otthon tölteni az elektromos autót, mint ma

Hiába nőtt duplájára az elektromos energia ára – soha nem érte meg annyira otthon tölteni az elektromos autót, mint ma

Megjelent a Portfolio Business Podcast legújabb adása, amelyben a hazai elektromos autózás jelenéről és jövőjéről, a töltési megoldásokról, az új napelemes szabályzásról és az energiamenedzsment rendszerek adta lehetőségekről volt szó. A hazai zöldrendszámos autók állomány robbanásszerűen növekszik, két év alatt megduplázódott a számuk. Az energiaválság okozta áremelkedés azonban jelentősen lecsökkentette az elektromos autók üzemeltetésének árelőnyét, ma már szinte ugyanakkora összegből lehet 100 kilométert megtenni velük, mint benzines társaikkal. A töltési lehetőségek továbbra is korlátozottak, a publikus töltőoszlopokon ráadásul drasztikus áremelés tapasztalható. Az elektromobilitás terjedésében mégsem várható látványos lassulás, az otthoni töltési megoldások hatékonyságának javulása, és az autók akkumulátorkapacitásának növekedése egyre több vásárló kételyeit oszlathatják el az elektromos autókkal kapcsolatban. Sokan otthoni napelemes rendszer telepítésével válaszoltak volna az energiaválság kellemetlen hatásaira, de a háztartási kiserőművekre vonatkozó új szabályok sokak számítását felülírta. A szigetüzemű működéshez szükséges, 3-4 millió forintba kerülő energiatároló kapacitást – a megfelelő technológia és szabályozás esetén – az elektromos autók is átvehetnék, a fejlesztések azonban még gyerekcipőben járnak. Novotny Dénes, az Alteo elektromobilitással foglalkozó leányvállalata, az ALTE-GO ügyvezető igazgatója az új adásban elmondta: a költségmegtakarítás és az energiahálózat terhelésének kiegyenlítésére már rövidtávon is az otthoni energiamenedzsment rendszerek nyújtanának megoldást, idősávos árazás nélkül azonban legfeljebb az „éjszakai áram” nyújtotta árelőnyöket lehet kihasználni.

Ausztriában már drónok oldják meg a gazdák legnagyobb gondját

Ausztriában már drónok oldják meg a gazdák legnagyobb gondját

Ausztria élen jár az ökológiai gazdálkodásban, mezőgazdasági területeinek negyedén környezetkímélő módon gazdálkodnak. Az ország célja, hogy még tovább növelje a terület nagyságát és a kibocsátott élelmiszerek mennyiségét, amely a környezetvédelem mellett üzleti lehetőségeket is rejt: több nyugat-európai országban már 10-15 százalék a bioélelmiszerek aránya a teljes fogyasztáson belül, és ez várhatóan még tovább fog növekedni a jövőben. Az ökológiai gazdálkodásra áttérni azonban nem egyszerű, új szemléletet és új technológiák alkalmazását követeli meg. Az osztrák DRONETECH by IMMOTECH Austria és a Huawei közös projektje pont azokra a kételyekre ad választ, amelyek a leginkább visszatartják a gazdákat a váltástól. A technológia használatával az osztrák szőlészek a kijuttatott vegyszerek mennyiségét a felére csökkentették.

Hogyan tudnánk dönteni a technológia jövőjéről, ha a jelenét sem értjük?

Hogyan tudnánk dönteni a technológia jövőjéről, ha a jelenét sem értjük?

A Ludwig Múzeumban szeptember 16-án nyílt „Nem vagyok robot. A szingularitás határán” című kiállítás az ember és technológia, a humán- és mesterséges intelligencia közötti viszony rohamos változását, és a teljesen új, az emberiség létét meghatározó új dimenziókat mutatja be nemzetközi és magyar műalkotásokon keresztül. Legfőbb állítása, hogy a 21. századot meghatározó digitalizációs fejlődés észrevétlenül is egyre közelebb ér, egyre mélyebben kúszik be az emberek leghétköznapibb tevékenységeibe, és hamarosan eljöhet az a pont, amikor a technológia irányítása kikerül az ember kezei közül. Az emberiség a szingulartiásnak nevezett határállapot szélén bolyong, csak nüánszok választhatják el a disztópikus összeomlást az utópisztikus jövőképtől. A döntés felelőssége az ember kezében van, a kérdés csak az, hogy mit kezd a merőben új lehetőségekkel?

Milyen anyagokból készül a jövő ruhája? Közösen fejleszt a MOME és a Nanushka

Milyen anyagokból készül a jövő ruhája? Közösen fejleszt a MOME és a Nanushka

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem és az egyik legismertebb hazai divatmárka, a Nanushka együttműködési megállapodást kötött annak érdekében, hogy a MOME Innovációs Központtal közösen találjanak megoldást a textilanyagok fenntartható felhasználására, és új divatipari alapanyagokkal kísérletezzenek. Az egyetem számos nagy nemzetközi nagyvállalattal dolgozik együtt, azonban a Nanushkával aláírt megállapodás lehetővé teszi, hogy a hazai szakemberek kreativitását és tudását egy nemzetközileg is keresett, magyar divatmárka ruháin láthassák viszont szerte a világon. A Portfolio Böszörményi-Nagy Gergelyt, a MOME alapítványi elnökét, illetve Baldaszti Pétert, a Nanushka igazgatósági tagját, a Vanguards Fashion Group vezérigazgatóját kérdezte a globális divatipar előtt álló kihívásokról, greenwashingról és az együttműködésben rejlő lehetőségekről.

Mikor veheti át a technika az uralmat? - Könnyen kicsúszhat az emberiség kezéből az irányítás

Mikor veheti át a technika az uralmat? - Könnyen kicsúszhat az emberiség kezéből az irányítás

A digitalizáció és a mesterséges intelligencia fejlődésévél egyre közelebb kerül az emberiség ahhoz a ponthoz, amikor a gépek fölött elveszti a kontrollt, és egy teljesen újfajta ember–gép reláció jön létre. A szingularitásnak nevezett holtponti állapot utáni időkre a társadalom egyáltalán nincs felkészülve, nincs egyetértés abban sem, hogy ez hosszú távon előnyös vagy inkább hátrányos az emberi civilizáció számára. A diskurzus jóformán el sem kezdődött, a szélesebb körű párbeszéd még várat magára. A művészi kifejezés azonban alkalmas lehet arra, hogy a jelenségre szélesebb körben is felhívja a figyelmet. Ezért a budapesti Ludwig Múzeum „Nem vagyok robot. A szingularitás határán” címmel rendez nemzetközi kiállítást, amely rávilágít az emberiségre elkerülhetetlenül váró folyamatokra. Igyekszik a közbeszéd részévé tenni a szingularitás jelenségét. A szeptember 16-án nyíló kiállítás kapcsán a Portfolio Készman Józsefet, a tárlat kurátorát kérdezte a lehetséges egzisztenciális és társadalmi hatásokról és a művészi kifejezésben rejlő lehetőségekről.

A lakosság digitális edukációja nélkül az 5G sem fog elterjedni

A lakosság digitális edukációja nélkül az 5G sem fog elterjedni

Annak ellenére, hogy Magyarországon az 5G hálózat széles körű alkalmazása 825 milliárd forint nettó haszonnal járhatna, a technológia terjedése mégsem halad a megfelelő ütemben. A legfőbb akadály, hogy a magas beruházási költségek megtérülése bizonytalan, mert félő, hogy a lakossági felhasználás lassabb terjedése hátráltathatja az 5G felfutását. A KPMG szerint ezért olyan B2B üzleti megoldásokat érdemes fejleszteni, amelyek lakossági felhasználása vonzó, és maguk is hozzájárulnak a digitális készségek fejlesztéséhez.

A világ legrangosabb gazdasági egyetemeivel került egy klubba a Corvinus

A világ legrangosabb gazdasági egyetemeivel került egy klubba a Corvinus

A Budapesti Corvinus Egyetem megszerezte az egyik legrangosabb nemzetközi felsőoktatási szervezet minősítését, az AACSB-akkreditációt. A világ gazdaságtudományi képzéseket nyújtó felsőoktatási intézményeinek csak kevesebb mint 6%-a rendelkezik ilyen akkreditációval.

Mercedeseket is terveznek Budapesten: járműdesign-műhelyt adtak át a MOME-n

Mercedeseket is terveznek Budapesten: járműdesign-műhelyt adtak át a MOME-n

A MOME két évtizede kapcsolódott be az európai autóipar tervezőmunkáiba, húsz évvel ezelőtt kötött stratégiai partnerséget a Mercedes-Benz AG-val, amelynek keretében a német prémiummárka vezető tervezői tartanak rendszeres kurzusokat a budapesti campuson.  A kreatív gondolatok a mindennapi forgalomban lévő autókon is visszaköszönnek, tovább erősítve a magyar tervezők nemzetközi elismertségét. A régióban egyedülálló Mobility Design Lab megnyitása lehetőséget teremt arra, hogy a hazai designerek akár a kiterjesztett- és virtuális valóság eszközeivel még változatosabb feladatokat oldjanak meg, és egyre nagyobb hozzáadott értékkel járuljanak hozzá az európai autóipar fejlődéséhez.

A MOME képviseli Magyarországot a leginnovatívabb európai egyetemek között

A MOME képviseli Magyarországot a leginnovatívabb európai egyetemek között

Az előttünk álló globális kihívások, mint az éghajlatváltozás vagy a népesség elöregedése miatt Európának minden eddiginél nagyobb szüksége van az egyetemeken zajló kutatásokra, az ott kidolgozott innovatív megoldásokra. Ennek támogatására az Európai Bizottság innovációért, kutatásért, kultúráért, oktatásért és ifjúságért felelős biztosa, Mariya Gabriel életre hívta az innovatív felsőoktatási intézmények európai hálózatát.

Új kutatás: mennyire tudják használni a magyar cégek a design lehetőségeit?

Új kutatás: mennyire tudják használni a magyar cégek a design lehetőségeit?

A régióban elsőként mutatott be kutatást a MOME Innovációs Központja a design üzleti felhasználásáról. Az Innovációs Központ az egyetem kutató, fejlesztő, innovációs egysége, és egyben Közép-Európa egyik legnagyobb kreatív-innovációs központja is. Most publikált, Use of design in business című kutatásukból kiderül, hogy a design elsősorban akkor számít a magyar cégeknél, ha termékfejlesztésről, ügyfélszerzésről vagy marketingtevékenységről van szó.

Hatalmas uniós K+F-pályázat nyílik meg szerdán

Hatalmas uniós K+F-pályázat nyílik meg szerdán

Egy december 23-i módosítás miatt nem tegnap, hanem csak holnap, azaz január 5-én reggel 9-kor nyílik meg a GINOP PLUSZ-2.1.1-21 kódszámú „Vállalati kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységek ösztönzése”című felhívás, amely 136,67 milliárd forintos keretösszegű és amely lehetőségre Varga Mihály pénzügyminiszter is felhívta a figyelmet keddi Facebook-posztjában.

NKFIH: töretlen az érdeklődés az Új Nemzeti Kiválóság Program iránt

Töretlen az érdeklődés az Új Nemzeti Kiválóság Program (ÚNKP) iránt, amelynek a 2019/2020. tanévben 2061 ösztöndíjasa volt - közölte a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) tudományos és nemzetközi elnökhelyettese hétfőn Budapesten, háttérbeszélgetésen. Dr. Szabó István elmondta, az évek óta futó ÚNKP olyan támogatási konstrukció, amely kulcsszerepet tölt be abban, hogy a fiatalok megismerkedjenek a kutatás világával. Célja a kutatói utánpótlás megteremtése.

Csúszik a nagy uniós K+F-pályázat megnyitása, amit nagyon várnak a cégek

Csúszik a nagy uniós K+F-pályázat megnyitása, amit nagyon várnak a cégek

Több ponton is módosította a kiíró a GINOP Pluszban a vállalati kutatást, fejlesztést és innovációt ösztönző, 136,67 milliárd forintos keretösszegű 2.1.1-es pályázatot – tudta meg a Világgazdaság. Ezek közül a legfontosabb most az, hogy nem egy-, hanem kétszakaszos lesz a beadás és a beadhatóság kezdete nem november 2-án nyílik meg, hanem csak december 13-án, így az első szakasz január 5-ig tart, a második pedig március 1-jétől 30-ig.

Számos sikertörténet van Magyarországon, ez Brüsszelből is látszik

Számos sikertörténet van Magyarországon, ez Brüsszelből is látszik

„A 2021-es Európai Innovációs Eredménytábla azt mutatja, hogy az üzleti élet és a vállalkozói szellem egyre inkább virágzik Magyarországon” – emelte ki a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban az Európai Bizottság innovációért, kutatásért, kultúráért, oktatásért és fiatalokért felelős biztosa annak apropóján, hogy október 28-án Magyarországra érkezett. Marija Gabriel a látogatása során felkereste a budapesti székhelyű uniós intézményt, az Európai Innovációs és Technológiai Intézetet is, és az írásos interjúban szó volt az intézménynek a magyar a startup-világban betöltött lényeges szerepéről is amellett, hogy számos nagy magyar sikertörténetet is név szerint kiemelt. Az uniós biztos az interjúban részletesen beszélt a magyar felsőoktatási intézmények különböző uniós programokban való részvételéről és a magyar innovációs ökoszisztéma erősítésében való kulcsfontosságú szerepükről. Szóba kerültek a koronavírus-járvány digitális oktatásra és a népszerű Erasmus+ programra, továbbá a Brexit oktatási programokra gyakorolt hatásai is, valamint az is, hogy az uniós csatlakozásunk óta bekövetkezett több százezer fős kivándorlást és az agyelszívás jelenségét hogyan, milyen uniós stratégiákon keresztül lehet fékezni.

Négyszeresére nő a MOME támogatása

Négyszeresére nő a MOME támogatása

2022-től a korábbi összeg négyszeresére nő a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem támogatása - közölte az egyetem kedden.

Meghirdették a rendkívül népszerű KFI-pályázat újabb körét

Meghirdették a rendkívül népszerű KFI-pályázat újabb körét

Megjelent ma a rendkívül népszerű piacvezérelt KFI-felhívás újabb, ezúttal 35 milliárd forintos köre, amelyen belül két alprogramra lehet pályázni szeptember 27-től – jelentette be Schanda Tamás. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszterhelyettese a tárca közleményében hozzátette: a lehetőséggel élve exportképes új termékeket, szolgáltatásokat és technológiákat fejleszthetnek a vállalkozások és a velük együttműködő kutató-tudásközvetítő szervezetek.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Mérgező víz folyik a csapból? Itt a térkép, több százezer magyart érinthet
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.