kutatás-fejlesztés-innováció

Ausztriában már drónok oldják meg a gazdák legnagyobb gondját

Ausztriában már drónok oldják meg a gazdák legnagyobb gondját

Ausztria élen jár az ökológiai gazdálkodásban, mezőgazdasági területeinek negyedén környezetkímélő módon gazdálkodnak. Az ország célja, hogy még tovább növelje a terület nagyságát és a kibocsátott élelmiszerek mennyiségét, amely a környezetvédelem mellett üzleti lehetőségeket is rejt: több nyugat-európai országban már 10-15 százalék a bioélelmiszerek aránya a teljes fogyasztáson belül, és ez várhatóan még tovább fog növekedni a jövőben. Az ökológiai gazdálkodásra áttérni azonban nem egyszerű, új szemléletet és új technológiák alkalmazását követeli meg. Az osztrák DRONETECH by IMMOTECH Austria és a Huawei közös projektje pont azokra a kételyekre ad választ, amelyek a leginkább visszatartják a gazdákat a váltástól. A technológia használatával az osztrák szőlészek a kijuttatott vegyszerek mennyiségét a felére csökkentették.

Hogyan tudnánk dönteni a technológia jövőjéről, ha a jelenét sem értjük?

Hogyan tudnánk dönteni a technológia jövőjéről, ha a jelenét sem értjük?

A Ludwig Múzeumban szeptember 16-án nyílt „Nem vagyok robot. A szingularitás határán” című kiállítás az ember és technológia, a humán- és mesterséges intelligencia közötti viszony rohamos változását, és a teljesen új, az emberiség létét meghatározó új dimenziókat mutatja be nemzetközi és magyar műalkotásokon keresztül. Legfőbb állítása, hogy a 21. századot meghatározó digitalizációs fejlődés észrevétlenül is egyre közelebb ér, egyre mélyebben kúszik be az emberek leghétköznapibb tevékenységeibe, és hamarosan eljöhet az a pont, amikor a technológia irányítása kikerül az ember kezei közül. Az emberiség a szingulartiásnak nevezett határállapot szélén bolyong, csak nüánszok választhatják el a disztópikus összeomlást az utópisztikus jövőképtől. A döntés felelőssége az ember kezében van, a kérdés csak az, hogy mit kezd a merőben új lehetőségekkel?

Milyen anyagokból készül a jövő ruhája? Közösen fejleszt a MOME és a Nanushka

Milyen anyagokból készül a jövő ruhája? Közösen fejleszt a MOME és a Nanushka

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem és az egyik legismertebb hazai divatmárka, a Nanushka együttműködési megállapodást kötött annak érdekében, hogy a MOME Innovációs Központtal közösen találjanak megoldást a textilanyagok fenntartható felhasználására, és új divatipari alapanyagokkal kísérletezzenek. Az egyetem számos nagy nemzetközi nagyvállalattal dolgozik együtt, azonban a Nanushkával aláírt megállapodás lehetővé teszi, hogy a hazai szakemberek kreativitását és tudását egy nemzetközileg is keresett, magyar divatmárka ruháin láthassák viszont szerte a világon. A Portfolio Böszörményi-Nagy Gergelyt, a MOME alapítványi elnökét, illetve Baldaszti Pétert, a Nanushka igazgatósági tagját, a Vanguards Fashion Group vezérigazgatóját kérdezte a globális divatipar előtt álló kihívásokról, greenwashingról és az együttműködésben rejlő lehetőségekről.

Mikor veheti át a technika az uralmat? - Könnyen kicsúszhat az emberiség kezéből az irányítás

Mikor veheti át a technika az uralmat? - Könnyen kicsúszhat az emberiség kezéből az irányítás

A digitalizáció és a mesterséges intelligencia fejlődésévél egyre közelebb kerül az emberiség ahhoz a ponthoz, amikor a gépek fölött elveszti a kontrollt, és egy teljesen újfajta ember–gép reláció jön létre. A szingularitásnak nevezett holtponti állapot utáni időkre a társadalom egyáltalán nincs felkészülve, nincs egyetértés abban sem, hogy ez hosszú távon előnyös vagy inkább hátrányos az emberi civilizáció számára. A diskurzus jóformán el sem kezdődött, a szélesebb körű párbeszéd még várat magára. A művészi kifejezés azonban alkalmas lehet arra, hogy a jelenségre szélesebb körben is felhívja a figyelmet. Ezért a budapesti Ludwig Múzeum „Nem vagyok robot. A szingularitás határán” címmel rendez nemzetközi kiállítást, amely rávilágít az emberiségre elkerülhetetlenül váró folyamatokra. Igyekszik a közbeszéd részévé tenni a szingularitás jelenségét. A szeptember 16-án nyíló kiállítás kapcsán a Portfolio Készman Józsefet, a tárlat kurátorát kérdezte a lehetséges egzisztenciális és társadalmi hatásokról és a művészi kifejezésben rejlő lehetőségekről.

A lakosság digitális edukációja nélkül az 5G sem fog elterjedni

A lakosság digitális edukációja nélkül az 5G sem fog elterjedni

Annak ellenére, hogy Magyarországon az 5G hálózat széles körű alkalmazása 825 milliárd forint nettó haszonnal járhatna, a technológia terjedése mégsem halad a megfelelő ütemben. A legfőbb akadály, hogy a magas beruházási költségek megtérülése bizonytalan, mert félő, hogy a lakossági felhasználás lassabb terjedése hátráltathatja az 5G felfutását. A KPMG szerint ezért olyan B2B üzleti megoldásokat érdemes fejleszteni, amelyek lakossági felhasználása vonzó, és maguk is hozzájárulnak a digitális készségek fejlesztéséhez.

A világ legrangosabb gazdasági egyetemeivel került egy klubba a Corvinus

A világ legrangosabb gazdasági egyetemeivel került egy klubba a Corvinus

A Budapesti Corvinus Egyetem megszerezte az egyik legrangosabb nemzetközi felsőoktatási szervezet minősítését, az AACSB-akkreditációt. A világ gazdaságtudományi képzéseket nyújtó felsőoktatási intézményeinek csak kevesebb mint 6%-a rendelkezik ilyen akkreditációval.

Mercedeseket is terveznek Budapesten: járműdesign-műhelyt adtak át a MOME-n

Mercedeseket is terveznek Budapesten: járműdesign-műhelyt adtak át a MOME-n

A MOME két évtizede kapcsolódott be az európai autóipar tervezőmunkáiba, húsz évvel ezelőtt kötött stratégiai partnerséget a Mercedes-Benz AG-val, amelynek keretében a német prémiummárka vezető tervezői tartanak rendszeres kurzusokat a budapesti campuson.  A kreatív gondolatok a mindennapi forgalomban lévő autókon is visszaköszönnek, tovább erősítve a magyar tervezők nemzetközi elismertségét. A régióban egyedülálló Mobility Design Lab megnyitása lehetőséget teremt arra, hogy a hazai designerek akár a kiterjesztett- és virtuális valóság eszközeivel még változatosabb feladatokat oldjanak meg, és egyre nagyobb hozzáadott értékkel járuljanak hozzá az európai autóipar fejlődéséhez.

A MOME képviseli Magyarországot a leginnovatívabb európai egyetemek között

A MOME képviseli Magyarországot a leginnovatívabb európai egyetemek között

Az előttünk álló globális kihívások, mint az éghajlatváltozás vagy a népesség elöregedése miatt Európának minden eddiginél nagyobb szüksége van az egyetemeken zajló kutatásokra, az ott kidolgozott innovatív megoldásokra. Ennek támogatására az Európai Bizottság innovációért, kutatásért, kultúráért, oktatásért és ifjúságért felelős biztosa, Mariya Gabriel életre hívta az innovatív felsőoktatási intézmények európai hálózatát.

Új kutatás: mennyire tudják használni a magyar cégek a design lehetőségeit?

Új kutatás: mennyire tudják használni a magyar cégek a design lehetőségeit?

A régióban elsőként mutatott be kutatást a MOME Innovációs Központja a design üzleti felhasználásáról. Az Innovációs Központ az egyetem kutató, fejlesztő, innovációs egysége, és egyben Közép-Európa egyik legnagyobb kreatív-innovációs központja is. Most publikált, Use of design in business című kutatásukból kiderül, hogy a design elsősorban akkor számít a magyar cégeknél, ha termékfejlesztésről, ügyfélszerzésről vagy marketingtevékenységről van szó.

Hatalmas uniós K+F-pályázat nyílik meg szerdán

Hatalmas uniós K+F-pályázat nyílik meg szerdán

Egy december 23-i módosítás miatt nem tegnap, hanem csak holnap, azaz január 5-én reggel 9-kor nyílik meg a GINOP PLUSZ-2.1.1-21 kódszámú „Vállalati kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységek ösztönzése”című felhívás, amely 136,67 milliárd forintos keretösszegű és amely lehetőségre Varga Mihály pénzügyminiszter is felhívta a figyelmet keddi Facebook-posztjában.

NKFIH: töretlen az érdeklődés az Új Nemzeti Kiválóság Program iránt

Töretlen az érdeklődés az Új Nemzeti Kiválóság Program (ÚNKP) iránt, amelynek a 2019/2020. tanévben 2061 ösztöndíjasa volt - közölte a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) tudományos és nemzetközi elnökhelyettese hétfőn Budapesten, háttérbeszélgetésen. Dr. Szabó István elmondta, az évek óta futó ÚNKP olyan támogatási konstrukció, amely kulcsszerepet tölt be abban, hogy a fiatalok megismerkedjenek a kutatás világával. Célja a kutatói utánpótlás megteremtése.

Csúszik a nagy uniós K+F-pályázat megnyitása, amit nagyon várnak a cégek

Csúszik a nagy uniós K+F-pályázat megnyitása, amit nagyon várnak a cégek

Több ponton is módosította a kiíró a GINOP Pluszban a vállalati kutatást, fejlesztést és innovációt ösztönző, 136,67 milliárd forintos keretösszegű 2.1.1-es pályázatot – tudta meg a Világgazdaság. Ezek közül a legfontosabb most az, hogy nem egy-, hanem kétszakaszos lesz a beadás és a beadhatóság kezdete nem november 2-án nyílik meg, hanem csak december 13-án, így az első szakasz január 5-ig tart, a második pedig március 1-jétől 30-ig.

Számos sikertörténet van Magyarországon, ez Brüsszelből is látszik

Számos sikertörténet van Magyarországon, ez Brüsszelből is látszik

„A 2021-es Európai Innovációs Eredménytábla azt mutatja, hogy az üzleti élet és a vállalkozói szellem egyre inkább virágzik Magyarországon” – emelte ki a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban az Európai Bizottság innovációért, kutatásért, kultúráért, oktatásért és fiatalokért felelős biztosa annak apropóján, hogy október 28-án Magyarországra érkezett. Marija Gabriel a látogatása során felkereste a budapesti székhelyű uniós intézményt, az Európai Innovációs és Technológiai Intézetet is, és az írásos interjúban szó volt az intézménynek a magyar a startup-világban betöltött lényeges szerepéről is amellett, hogy számos nagy magyar sikertörténetet is név szerint kiemelt. Az uniós biztos az interjúban részletesen beszélt a magyar felsőoktatási intézmények különböző uniós programokban való részvételéről és a magyar innovációs ökoszisztéma erősítésében való kulcsfontosságú szerepükről. Szóba kerültek a koronavírus-járvány digitális oktatásra és a népszerű Erasmus+ programra, továbbá a Brexit oktatási programokra gyakorolt hatásai is, valamint az is, hogy az uniós csatlakozásunk óta bekövetkezett több százezer fős kivándorlást és az agyelszívás jelenségét hogyan, milyen uniós stratégiákon keresztül lehet fékezni.

Négyszeresére nő a MOME támogatása

Négyszeresére nő a MOME támogatása

2022-től a korábbi összeg négyszeresére nő a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem támogatása - közölte az egyetem kedden.

Meghirdették a rendkívül népszerű KFI-pályázat újabb körét

Meghirdették a rendkívül népszerű KFI-pályázat újabb körét

Megjelent ma a rendkívül népszerű piacvezérelt KFI-felhívás újabb, ezúttal 35 milliárd forintos köre, amelyen belül két alprogramra lehet pályázni szeptember 27-től – jelentette be Schanda Tamás. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszterhelyettese a tárca közleményében hozzátette: a lehetőséggel élve exportképes új termékeket, szolgáltatásokat és technológiákat fejleszthetnek a vállalkozások és a velük együttműködő kutató-tudásközvetítő szervezetek.

Itt a bejelentés: augusztus végéig meghosszabbítják a nagy uniós K+F-pályázat előminősítési határidejét

Itt a bejelentés: augusztus végéig meghosszabbítják a nagy uniós K+F-pályázat előminősítési határidejét

A nagy érdeklődésre, valamint a pályázati felhívás módosítására tekintettel az NKFI Hivatal meghosszabbította a beadási határidőt a vállalati kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységek ösztönzésére kiírt GINOP PLUSZ-2.1.1-21 pályázat esetében, így a szakmai előminősítési kérelmek 2021. augusztus 30., 12:00 óráig nyújthatók be az NKFI Hivatal véleménykérő felületénközölte szerdán maga a Hivatal.

Itt a bejelentés! – Meghosszabbítják a nagy uniós K+F pályázat előminősítési idejét

Itt a bejelentés! – Meghosszabbítják a nagy uniós K+F pályázat előminősítési idejét

Két nap múlva, augusztus 13-án délben járt volna le az előminősítés beadhatósága a nagy uniós K+F pályázathoz (a GINOP PLUSZ-2.1.1-21), de most olyan tartalmú közlemény jelent meg az előminősítésekben illetékes Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) oldalán, amely szerint az előminősítési kérelmeket folyamatosan be lehet adni két héttel azutánig, hogy a pályázati felhívás átdolgozott verzióját hamarosan közzéteszik.

Már csak három nap van a nagy uniós K+F-pályázat előminősítésének beadására (2.)

Már csak három nap van a nagy uniós K+F-pályázat előminősítésének beadására (2.)

Augusztus 13-án bezárul a lehetőség, azaz már csak három napja van a vállalkozásoknak arra, hogy az előminősítési kérelmüket benyújtsák a GINOP PLUSZ-2.1.1-21 Vállalati kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységek ösztönzése című pályázatra. Ez az első kör a forrás elnyeréséhez vezető úton és Papadimitropulosz Alex, a Via Credit ügyvezető igazgatója arra számít, hogy „több száz, akár 700-800 között lehet a pályázatot benyújtók száma”.

Frissítés: Szerdán délelőtt érkezett a hír, hogy átdolgozzák a pályázatot és miután az új verziót közzéteszik, még ahhoz képest két hétig folyamatosan nyitva lesz az előminősítés beadhatósága az NKFIH felé.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Kongatják a vészharangot: olyan folyamat zajlik, amely pusztító vírusokat szabadíthat ránk
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.