A Richter jövőbeli terveiről beszélt az Indexnek Orbán Gábor, a vállalat vezerigazgatója. A cégvezető szerint a mostani időszak tudja megalapozni a vállalat a jövőbeli növekedésének alapját, elsősorban a 2030 utáni időszakot tekintve.
A magyar leleményességet és a magyar Nobel-díjak számát előszeretettel emlegetjük, azonban, ha megnézzük a nemzetközi innovációs mutatókat, már kevésbé lehetünk elégedettek: a Global Innovation Index-en 36. Magyarország, az uniós listán (European Innovation Scoreboard) pedig az elmúlt évek javuló tendenciája mellett is az átlag alatti az ország teljesítménye. Bódis László, innovációért felelős helyettes államtitkár, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója szerint a munkát a középiskolákban kell kezdeni, és egy olyan kutató-fejlesztő életpályát felmutatni, amely alternatívája lehet a multinacionális vállalatok által kínált karriernek. Emellett több programot indított az ügynökség, amely az induló innovatív és a már meglévő vállalkozásokat célozza, illetve a nagy cégek kutatás-fejlesztési központjaiban dolgozó szakembereket is vállalkozás indítására ösztönözheti.
Rendkívül mozgalmas év van a nagy európai iparvállalatok háta mögött, a versenyképesség megtartása, és a gyorsan változó világpiaci környezethez való alkalmazkodás jelentős kihívást jelentenek. Ugyanakkor a globális trendek által meghatározott folyamatok, mint az energiaátmenet vagy a mesterséges intelligencia terjedése továbbra sem vesztettek a lendületükből, és egyértelmű irányt mutatnak az olyan technológiai vállalatoknak, mint a Schneider Electric. A cég a hazai működőtőke-beáramlás és az ipari beruházások egyik nagy nyertese: minden harmadik jelentős ipari üzemben vagy logisztikai parkban a vállalat energiamenedzsment vagy épület-automatizációs rendszerei működnek. Folyamatosan bővül a 350 fős Global Supply Chain Hub, amely a régióban keres új beszállítókat annak érdekében, hogy rövidítse az ellátási láncait. Nem csak megrendelőként, hanem partnerként is szerepet vállal, technológiával és tudással támogatja a KKV-kat a hatékonyságnövelésben és a fenntarthatósági célok elérésében. Idén indult el, a hamarosan 100 fővel működő Europe Services Hub, amely globálisan támogatja a vállalat üzleti folyamatait. Májusban megkezdte a termelést a cég új, dunavecsei üzeme is, amely egyben bemutatótérként is funkcionál, hiszen minden olyan innovatív technológiát megkapott, amivel ma a vállalat rendelkezik. A Portfolio Veres Zsoltot, a Schneider Electric országigazgatóját kérdezte az idei év mérföldköveiről, egyetemi együttműködésekről, fenntarthatóságról, és arról, hogy mire számíthat egy KKV vezető, ha a vállalat beszállítójává szeretne válni.
A Novartis új kísérleti gyógyszere ígéretes eredményeket mutat a gerincvelői izomsorvadásban szenvedő gyermekek kezelésében. A svájci gyógyszergyártó által végzett előrehaladott vizsgálat szerint a készítmény javította a betegség 2-es típusával élő, korábban nem kezelt gyermekek motoros funkcióit. Ez a fejlesztés potenciálisan bővítheti a cég kínálatát a ritka betegségek terápiáinak piacán - írta meg a Bloomberg.
A magyar tőzsde egyik kiemelkedő sztorija volt idén, hogy kis híján a Richter lett a BÉT második legnagyobb vállalata piaci kapitalizáció alapján, miután az év során egyre közelebb került a Molhoz. Miközben a Richter árfolyama idén történelmi csúcsokat döntögetett, a Mol papírjai az év második felében gyengélkedtek. Mutatjuk, hogy mi történt a két cégnél idén, mitől vált el ennyire a részvények teljesítménye, és mire számíthatnak a közeljövőben a befektetők.
A dán gyógyszeripari óriás Novo Nordisk új, kísérleti fogyókúrás gyógyszere, a CagriSema frissen közzétett késői fázisú vizsgálati eredményei elmaradtak a várakozásoktól, a hírre szakadni kezdtek a vállalat részvényei. A Novo Nordisk azonban továbbra is bizakodó a készítmény jövőjét illetően - jelentette a Cnbc.
A Mol tavaly nyáron vásárolta meg a Szarvasi Biogázüzemet, ahol évente 110 ezer tonna húsipari hulladékot, szerves trágyát és mezőgazdasági mellékterméket dolgoznak fel, amelyből 12,5 millió köbméter biogázt, illetve villamosenergiát állítanak elő. Mi az a szubsztrátum, hogyan alakul át a csirketrágya elektromos árammá, és mit kezd az üzem a gyártás során keletkező melléktermékkel, egyáltalán hogyan illeszkedik az új tevékenység a Mol stratégiájába? A Portfolio stábja Szarvason járt, ahol mindezekre megkaptuk a választ.
A Draghi-jelentés egyértelműen hangsúlyozza az innováció fontosságát – 320 oldalán 400 alkalommal említi ezt a fogalmat –, de hogyan biztosíthatjuk, hogy az innováció több legyen, mint egy divatos kifejezés? Egy exkluzív interjúban Martin Kern, az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) igazgatója az innovációs finanszírozás növelésének szükségességéről, a startupok támogatásáról, a készségbeli hiányosságok áthidalásáról és az uniós régiók közötti különbségek kezeléséről beszélt a Portfolio-nak. Kern emellett rávilágított az EIT azon erőfeszítéseire, amelyek a határokon átnyúló együttműködéseket támogatják, a közép- és kelet-európai innovációs kapacitások fejlesztésére összpontosítanak, és elősegítik a nyugat-balkáni régiók fejlődését. „Európa versenyképessége attól függ, hogy minden területen sikerül-e növelni az innováció mértékét” – hangsúlyozta Kern, miközben vázolta az EIT szerepét ebben az átalakulási folyamatban.
Az Alphabet leányvállalata, a Google bejelentette, hogy új kvantumszámítógépe, amely a Willow kvantumchipet használja, jelentős áttörést ért el a számítási teljesítmény terén. A vállalat szerint a gép olyan feladatot oldott meg percek alatt, amely a világ jelenlegi legerősebb szuperszámítógépének több milliárd évig tartana. Ez az eredmény újabb lépés a kvantumszámítástechnika gyakorlati alkalmazása felé, bár még számos kihívás áll a technológia széles körű elterjedése előtt - írja a Bloomberg.
A kormány újabb jogszabály módosításra készül az uniós források felhasználása miatt: az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának rendelettervezete a Stratégiai Technológiák Európai Platformjának (STEP) beruházásait célozza, lehetőséget biztosítva a támogatási intenzitások növelésére. Sok forráshoz azonban még nem fér hozzá Magyarország.
Alig van olyan iparág a világon, amely olyan jól és szigorúan szabályozott lenne, mint az atomenergia. Számos, akár egymással átfedésben is működő globális, illetve európai szervezet dolgozza ki a nukleáris biztonsági alapelveket, és olyan platformokat alakít ki, ahol az érintett országok vagy atomerőművek képviseltetik magukat, információkat, tapasztalatokat cserélhetnek. Hogy jött létre a „VVER-440-esek klubja”, milyen jogkörei vannak a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek, és mi köti össze Paksot a fehérorosz Asztraveccel, az egyiptomi El-Dabaával, vagy a török Akkuyuval? A Portfolio Hugyecz Attilát, a Paks II. Zrt. chief international officerét kérdezte a nemzetközi nukleáris szervezetek feladatairól, a Paks II. projekt nemzetközi beágyazottságáról és a különböző országok biztonsági előírásainak különbségéről.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) fórumot tartott az egyetem működési struktúra átalakításának lehetséges irányairól, amelyen az intézmény minden területéről képviselték magukat vezető munkatársak - olvasható az egyetem közleményében.
A K&H innovációs index 2024 második félévi eredményei a hazai vállalatok innovációs teljesítményének aggasztó mértékű visszaesését mutatják. Az index a 300 millió forint éves árbevétel feletti magyarországi társas vállalkozások innovációs aktivitását méri. Ezúttal mindössze 26 pontos értéket ért el, ami jelentős csökkenés az előző időszakhoz képest, és a mérés elindulása óta mért legrosszabb teljesítmény.
Tanulmányunkban a frissen végzett orvostanhallgatók/leendő rezidensek hatékony beosztásának problémáját vizsgáltuk. Ez egy gyakorlatban is rendkívül releváns probléma, hiszen számos országban központi mechanizmusok bonyolítják le ezt a feladatot, többek közt az USA-ban, Kanadában és Japánban is. A feladat egy fontos tulajdonsága, hogy a kapcsolódó piac (kórházak és leendő rezidensek) mindkét osztálya rendelkezik preferencia listákkal a lehetséges kimeneteleken, amiket figyelembe kell vennünk az igazságosság érdekében. A rezidenseknél ez azt jelenti, hogy megadhatják, hogy mely kórházi pozíciókat tartják elfogadhatónak, illetve hogy ezek között melyiket szeretnék legjobban, második legjobban, stb. A kórházaknál pedig a preferenciák a hozzájuk jelentkező hallgatókat rangsorolják valamilyen sorrendben.
Ma már minden profitorientált cég szektortól függetlenül lépéskényszerbe került: aki nem digitalizál, aki nem ül fel az AI-vonatra, az csúnyán le fog maradni a hatékonysági és innovációs versenyben. Hogyan ne maradjunk le és hogyan járjunk a versenytársak előtt? Erről volt szó egy teljes napon át november 14-én a Portfolio Digital Transformation konferenciáján. A rendezvényen a szakmai közönség véleményét is kikértük a kulcstémákban, mutatjuk a véleményeket és a konferencia legszebb megörökített pillanatait.
A bázisállomások, köznapi nevükön az átjátszóállomások vagy tornyok látványa olyannyira a hétköznapjaink részét képezik, hogy hajlamosak vagyunk megfeledkezni a jelentőségükről: nélkülük leállna a mobiltelefon-szolgáltatás és mobilinternet-elérés is, arról nem is beszélve, hogy a robbanásszerűen fejlődő 5G technológia és AI terjedését is ezek biztosítják. Nem is akárhogyan: a magyar digitális infrastruktúra világ TOP5 országa közé tartozik. Bár az 5G a lakossági felhasználók számára nem hoz nagy változást, az iparban, mezőgazdaságban vagy szolgáltatóiparban sokkal inkább, az elterjedése akár ezermilliárd forint plusz bevételt is jelenthetne a nemzetgazdaságnak, igaz felhasználói oldalon sokat kell még fejlődnie a vállalatoknak. A tornyok ugyanakkor más szerepet is betölthetnek: a melléjük telepített napelemekből nyert zöldárammal elektromos autókat is lehet már tölteni, de a jövőben drónok leszállását, töltését is biztosíthatják. A Portfolio Budai J. Gergőt, a Vantage Towers Magyarország, mobil infrastruktúra szolgáltató vezérigazgatóját és igazgatóságának elnökét kérdezte a magyar digitális infrastruktúra fejlődéséről, az 5G technológiában rejlő potenciálról és arról, hogy milyen kihívásokat jelent egy nemzeti parkban tornyokat építeni, üzemeltetni.
A vállalatcsoport jelentős mértékben támogatja az Európai Unió dekarbonizációs céljait, de úgy véli, hogy ezek eléréséhez széles körű technológiai megközelítés szükséges – árulta el Steffen Hoffmann, a Bosch csoport észak- és kelet-európai regionális elnöke, valamint az Egyesült Királyságért és Írországért felelős ügyvezető igazgatója a Portfolio mobilitás jövőjére vonatkozó kérdésére. A Bosch hisz a technológiai semlegességben, ezért az elektromos hajtásláncok mellett a hidrogéntechnológiára és a szintetikus üzemanyagokra is nagy hangsúlyt fektet. Jól látható tendencia, hogy a kínai gyártók egyre magasabb minőségű termékeket kínálnak az uniós piacokon, de a Bosch nem tart a tisztességes versenytől. Ma már szinte alig van olyan autógyártó, beleértve a kínaiakat is, akikkel a Bosch ne működne együtt. A „helyben a helyiért" (local for local) megközelítés erősítésével a Bosch lerövidíti ellátási láncait. Mivel a vállalatcsoportnak Magyarországon erős bázisa van, így ebből a folyamatból a hazai szervezet is profitálhat.
Növekvő harmadik negyedéves bevételről és nyereségről jelentett a német BioNTech biotechnológiai kutatóvállalat, amely a koronavírus idején a Pfizerrel közösen fejlesztett Covid-vakcinával vált ismertté. De még ezzel együtt is masszívan veszteséges a BioNTech idei éve eddig.
A revíziós politikával, mint fogalommal a legtöbben a történelmi kontextusban találkozhatnak, ugyanakkor ez a kifejezés más, kevéssé ismert jelentéstatalommal is rendelkezik: rendkívül fontos fogalom a statisztika szótárában. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) időről időre felülvizsgálja a közzétett statisztikáit, becsléseit és az újonnan rendelkezésre álló források, új módszertani előírások vagy előre nem tervezhető események miatt módosítja a korábbi publikációt. Ezt teljesen transzparensen teszi, hiszen az európai és más nemzeti statisztikai hivatalok körében általánosan bevett és elfogadott gyakorlatról van szó, amely a statisztikák minőségének javítását és ezáltal – a statisztika céljával összhangban – a jellemezni kívánt valóság minél pontosabb tükrözését segíti. Ezek szerint nem pontosak a KSH publikációi? Mikor szükséges revíziót folytatni, és egyáltalán mi értelme a statisztikák utólagos korrekciójának? Mindezekre választ adunk a KSH revíziós politikáját áttekintő cikkünkben.
A fegyverek csövére szerelhető hangtompítókról mindenki hallott már, aki látott legalább egy kémfilmet, vagy játszott valamilyen lövöldözős videójátékkal. A szórakoztató médiában az eszközök működése egyszerű: csak feltekerjük őket, és máris lelőhetünk valakit anélkül, hogy azt a tőle pár méterre álló hallaná. De valóban így van ez? Nos, általában nem, de nézzük meg miért.