Antonio Lopez-Nicolas: az energiapiaci reform az EU versenyképességének kulcsa

Antonio Lopez-Nicolas az Európai Bizottság Energiaügyi Főigazgatóságának (DG ENER) stratégiai, politikai koordinációért és intézményközi kapcsolatokért felelős főosztályvezető-helyettese is részt vett a a Portfolio Vállalati Energiamenedzsment 2025 Konferenciáján.

Kulcsszerepe volt a Tiszta Ipari Megállapodással együtt elfogadott, a Megfizethető Energiára vonatkozó Akcióterv előkészítésében is, amelyről itt írtunk részletesen:

Az akcióterv egyik alapköve az Európai Bizottság új gazdaságélénkítő stratégiájának, a Versenyképességi Iránytűnek (Competetive Compass), amely célja az EU gazdasági dinamizmusának helyreállítása és hosszú távú fenntartható növekedés biztosítása. A program fókuszában az innováció, a dekarbonizáció, a digitális átállás és az ipari versenyképesség javítása áll.

Az energia ennek a tervnek a középpontjában áll

- emelte ki előadásában Antonio Lopez-Nicolas.

Az EU 8 fő intézkedési terület mentén csökkentené az energiaköltségeket, gyorsítaná a megújulók terjedését, és erősítené az ellátásbiztonságot az unió. Az új terv többek között a villamosenergia-adók mérséklését, a hosszú távú áramvásárlási szerződések elterjedését és a gázpiaci visszaélések szigorúbb felügyeletét célozza.

Az uniós főosztályvezető-helyettes bevezetőjében elmondta, hogy

az energiaválság következtében a kereskedelmi energiaárak megduplázódtak a történelmi átlaghoz képest,

ami jelentős versenyképességi hátrányt eredményezett az európai vállalatok számára globális versenytársaikkal szemben. Eközben pedig mintegy 46 millió európai, tehát az EU népességének nagyjából 10%-a él energiaszegénységben.

Problémát jelent az is, hogy a régió fosszilis energiahordozóktól való kitettsége továbbra is magas, ami pedig azt eredményezi, hogy

az EU importszámlája (energiaimport - a szerk.) 2022-ben több mint 600 milliárd eurót tett ki.

Emellett Antonio Lopez-Nicolas azt is kiemelte, hogy a kontinens energiarendszere továbbra is széttagolt, az interkonnektorok nem elég hatékonyak ahhoz, hogy a megújuló energiák integrálását és az ellátásbiztonságot megfelelően biztosítsák.

A főosztályvezető-helyettes elmondása szerint az Európai Unió jövőbeni zöld energiaellátása négy alappillérre fog épülni, amelyek válaszul szolgálnak a jelenlegi kihívásokra:

Első pillér: az energiaköltségek csökkentése

A villamosenergia-számlák csökkentése és a megfizethetőség javítása érdekében az uniós döntéshozók több irányból közelítik meg a problémát.

Az egyik kulcsfontosságú eszköz a hatékonyabb hálózati tarifák alkalmazása, amellyel becslések szerint akár 26 milliárd eurót is meg lehet takarítani 2030-ig

- emelte ki a főosztályvezető-helyettes.

Szintén jelentős megtakarítást eredményezhet az adók és illetékek csökkentése:

optimális esetben ezek a felükre esnek

- tette hozzá.

Kiemelte tovább, hogy az energiaszolgáltató-váltással évente 150-200 eurót, míg energiaközösségekhez való csatlakozással 500-1000 eurót is megtakaríthatnak a háztartások.

A költségcsökkentés másik pillérét a villamosenergia-ellátás szerkezeti átalakítása jelenti: A hosszú távú beszerzési szerződések (PPA-k) elterjedése stabil bevételt biztosíthat a termelőknek, miközben növeli az árak kiszámíthatóságát. Emellett a megújuló energiatermelés és a rugalmas kapacitások fejlesztése akár 40%-kal is csökkentheti a nagykereskedelmi árakat.

Az engedélyezési eljárások gyorsítása – egyszerűbb projekteknél 6 hónap, komplexebbeknél 12 hónap – szintén hozzájárulhat a beruházások ösztönzéséhez.

A gázpiacokon a közös uniós beszerzések és a hatékonyabb szerződéses struktúrák eddig is jelentős, 67 milliárd eurós megtakarítást eredményeztek, és tovább javíthatják az ellátásbiztonságot.

Az energiahatékonyság területén is komoly potenciál rejlik. Az ESCO-piac megduplázása éves szinten akár 4-6 milliárd eurós forgalmat is generálhat, miközben a felújításokon keresztül a fogyasztók 25-30%-os, közvilágítás esetén pedig 70-80%-os költségcsökkenést érhetnek el. A hatékonyabb fogyasztói eszközök széleskörű alkalmazása pedig akár 162 milliárd euró megtakarítást is eredményezhet 2030-ig.

Második pillér: az energiaunió kiteljesítése

Az energiaunó szélesebb körű integrációjához további programok vannak készülőben: a villamosítási cselekvési terv, aminek megjelenése 2026 első negyedévébe várható, valamint a fűtési és hűtési stratégia, amelyet szintén a jövő év első negyedévében publikálhatnak.

Az EU energiafelhasználásának felét ez a tétel teszi ki

- emelte ki Antonio Lopez-Nicolas a hűtési-fűtési igények kapcsán.

Emellett 2026-ban várható egy, a digitalizációról és mesterséges intelligencia alapú megoldásokról szóló terv is.

A mélyebb uniós energiapiaci integráció pedig

akár 43 milliárd euró spórolást is jelenthet az EU-nak évente.

Azt is hangsúlyozta, hogy kulcsfontosságú az EU számára a megtakarítások maximalizálása, mivel 2030-ig évente több mint 570 milliárd eurónyi beruházásra lesz szükség, ami

duplája a jelenlegi beruházási rátának.

Harmadik pillér: a magánberuházások bevonzása

Ehhez a beruházási volumenhez pedig nem elég az állami támogatási láb, szükség van a magánforrások bevonására is. A megoldás:

Háromoldalú szerződés a megfizethető energiáért.

Az, hogy mit is jelenthet ez a szerződési megoldás, arról részletesen itt írtunk:

Röviden: az elgondolás szerint létre kell hoznia a tagállamoknak egy ún. E-eszközt, amely méltányos árazást kínálva belép az áramtermelők és az elosztók közé, hogy megfelelő anyagi ösztönzőket kínáljon, különben sérülhet az ellátásbiztonság, és a fogyasztókra is túl nagy terhek hárulhatnak.

Negyedik pillér: felkészülés a jövőbeli energiaválságokra

Antonio Lopez-Nicolas elmondta, hogy

új szabályozási keretre van szükség

Az energiabiztonság megerősítése érdekében elengedhetetlen az újonnan megjelenő kockázatok és fenyegetések előzetes felmérése. Fontos, hogy az energiaválságból levont tanulságokat beépítsék a jövőbeli stratégiákba, miközben kiemelt figyelmet kell fordítani az éghajlatváltozás energiainfrastruktúrára gyakorolt egyre erőteljesebb hatásaira is.

Ezen szempontok figyelembevételével az Európai Unió 2026 elején tervezi az energiabiztonságra vonatkozó szabályozási keretrendszerének átfogó felülvizsgálatát, hogy az jobban alkalmazkodjon a megváltozott körülményekhez és jövőbeni kihívásokhoz.

2026 elején kerülhet felülvizsgálatra az eddigi krízisterv

- mondta Antonio Lopez-Nicolas.

A felülvizsgálat részeként az egyes tagállamokban célzott intézkedésekkel csökkentenék az energia iránti keresletet, miközben az interkonnektorokon keresztüli áramlás növelésével erősítenék a tagállamok közötti összekapcsoltságot és ellátásbiztonságot.

Záró gondolatok

Végül hozzátette, hogy az európai fogyasztók jelentős előnyökhöz juthatnak az energiapiac átalakításával.

A megújuló energiaforrások, a piaci integráció és a rendszer rugalmasságának növelése akár 40%-kal is csökkentheti a nagykereskedelmi villamosenergia-árakat az EU-ban.

A villamosenergia-adók mérséklésével – akár a jelenlegi szint felére – szintén csökkenhetnek a fogyasztói terhek. A villamosítás gyorsítása évente 32 milliárd euró rendszerköltség-megtakarítást eredményezhet 2030-ra, míg az energiapiac további integrációja 40-43 milliárd eurónyi éves előnyt biztosíthat az uniós polgárok számára. Ezek az intézkedések együttesen hozzájárulnak a megfizethetőbb, fenntarthatóbb és biztonságosabb energiagazdálkodáshoz Európa-szerte.

Címlapkép forrása: Portfolio