A Nyugat és Kína közötti rivalizálás fokozódása várható a következő húsz évben, amelyet a katonai erőviszonyok változása, a demográfia, a technológiai verseny és a "kormányzati modellek közötti, egyre erősödő megosztottság" is táplál - hangsúlyozta friss jelentésében az amerikai hírszerző szolgálatokat összefogó Nemzeti Hírszerzési Tanács (NIC).
Hetedik éve húzódik az orosz-ukrán konfliktus, eddig körülbelül 13 ezer ember halt meg a változó intenzitással zajló (polgár)háború során. Összesen 28 fegyverszüneti egyezményt kötöttek már a szembenálló felek egymással az évek során, viszont egyik sem bizonyult tartósnak a tavaly júliusi megállapodáson kívül. Az elmúlt napok eseményei viszont vészjósló irányt vettek, nagyon úgy néz ki, hogy ismét kiújulhat a kelet-ukrajnai konfliktus, pedig 2019-ben már majdnem sikerült a háborús helyzet rendezésről megállapodni.
Három év pereskedés helyett három hónap alatt, közjegyző előtti egyezséggel zárult nemrégiben egy beszállító és egy nem fizető vállalkozó jogvitája, akik ezzel nemcsak időt, hanem rengeteg pénzt is megspóroltak maguknak. Noha a jogviták alternatív rendezése gyorsabb és költséghatékonyabb, egyelőre mégis kevesen élnek a lehetőséggel, miközben ez a megoldás mentőövet jelenthet a cégek számára a világjárvány okozta gazdasági-piaci környezetben.
Már négy ukrán katona meghalt ma a Donyec-medencei fronton szakadár támadások miatt - jelentette be az ukrán Egyesített Erők Parancsnoksága. Oroszország közben provokációval vádolta meg Ukrajnát és mintegy 4000 különféle hadgyakorlatot jelentett be az áprilisi hónapra.
Egyre több vezető amerikai katonai tisztségviselő beszél arról, hogy nagyon valószínű, hogy Kína megpróbálja fegyveresen az ellenőrzése alá vonni Tajvant még a 2020-as évtizedben. Ezek a döntéshozók rendszerint azt is szükségesnek tartják, hogy az Egyesült Államok megvédje Tajvan de facto függetlenségét, ha kell, fegyveres beavatkozással. Ha ez megvalósul, globális méretű konfliktusra kerülhet sor.
Azzal vádolta meg Örményország miniszterelnöke a hadsereget, hogy katonai puccsot készítenek elő, miután a vezérkar lemondásra szólította fel a politikust – írja az AP.
India és Kína kivonta az összes katonáját a Pangong Có tó körüli régióból – jelenetette be a két érintett ország közös közleményben. A régióban tavaly júniusban 24 katona halt meg, ahogy összecsaptak a két ázsiai szuperhatalom fegyveresei a vitatott hovatartozású területen.
Joe Biden elnök azt mondta, hogy felkészült a Kínával való extrém rivalizálásra, de ezt máshogy tervezi, mint ahogy előde tette.
Joe Biden elnök hamarosan bejelenti azt, hogy az Egyesült Államok minden támogatást felfüggeszt a Jemenben zajló „támadó hadműveletek” részére – mondta el Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó a Fehér Ház sajtótájékoztatóján.
Nyílt háborúval fenyegette meg Kína Tajvant, arra az esetre, ha a szigetállam kikiáltja függetlenségét – írja a BBC.
Négy azerbajdzsáni katona meghalt és hat örmény megsebesült egy összecsapásban, amely a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabah régióban alakult ki.
Az amerikai kormány 14 kínai tisztviselőre vetett ki szankciókat hétfőn, válaszul a hongkongi ellenzék jogainak korlátozására. A szankcionált személyek mind tagjai a kínai törvényhozó szervnek. A szankciókról előzetesen már tudni lehetett, most azonban a kormányzat hivatalosan is bejelentette őket.
Megkezdték az etióp kormányerők Mekele ostromát. Az 500 ezer fős nagyváros a Tigré-régiót uraló Tigré Népi Felszabadítási Front központja, a mozgalom egykor Etiópia domináns politikai ereje volt, melyet 2012 után túrtak ki szép lassan az ország éléről. A harcokban egy nagyszámú, elkötelezett, helyi milícia áll majd szemben a légi és haditechnikai fölényt birtokló, jobban képzett kormányerőkkel. Pár napja azt ígérte a kormány, hogy tüzérséggel és tankokkal lövik majd a várost, a jelentős nemzetközi visszhang miatt viszont retorikát váltottak. Ennek ellenére az ENSZ vérfürdőre és rengeteg ártatlan áldozatra számít.
A hegyi-karabahi humanitárius tűzszünet megszegésével vádolta egymást Örményország és Azerbajdzsán vasárnapra virradóan, néhány órával a fegyvernyugvás életbe lépését követően.
Vlagyimir Putyin orosz elnök és Recep Tayyip Erdogan török elnök nemrég még világraszóló barátok voltak; olyannyira, hogy Erdogan még az amerikaiakkal is összerúgta a port, hogy orosz légvédelmi rakétarendszereket vásárolhasson. A Hegyi-Karabah régióban kirobbant konfliktusban viszont megint frontális ellentét bontakozott ki a két ország politikai érdekei közt: az oroszok hűteni, a törökök pedig fűteni próbálják a háborút. Nem ez az első eset mostanában, hogy Oroszország és Törökország egymásnak feszült, sőt, Líbiában és Szíriában a két ország (proxi-)katonái már nyíltan egymás ellen harcolnak. Nagyon úgy néz ki, hogy vége a Putyin-Erdogan barátságnak és a legújabb konfliktus azt bizonyítja, hogy a török elnök már nem fél páros lábbal sem belerúgni az oroszokba, ha külpolitikai érdekei ezt kívánják.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter telefonon megerősítette örmény és azeri hivatali partnerének, hogy kész Moszkvát a hegyi-karabahi konfliktus rendezését szolgáló tárgyalások helyszínéül felajánlani, és egyebek között háromoldalú találkozót tartani velük - közölte szerdán az orosz külügyminisztérium.
Nagyon úgy néz ki, hogy nyílt háború robbant ki Azerbajdzsán és Örményország közt, mindkét ország mozgósította haderejét és napok óta folyamatosak az összecsapások. Egyre több videó jelenik meg az interneten a két ország közti konfliktusról, amely úgy tűnik, folyamatosan eszkalálódik.
Tegnap katonai összecsapás robbant ki Azerbajdzsán és Örményország, illetve az általuk támogatott Arcah Köztársaság katonái közt; már több tucat civil és katonai áldozata lehet az egyre intenzívebb harcoknak. Mindkét ország mozgósította a hadseregét és sajnos úgy néz ki, nyílt háború fog kirobbanni a két ország közt, ha csak nem talál a nemzetközi közösség egy gyors és korrekt megoldást a több évtizede húzódó területi konfliktusra. Az örmények katonai erejüket tekintve nem túl jó esélyekkel indulnak a háborúba, a természeti adottságok viszont az ő malmukra hajtják a vizet.
Észak-Korea pénteken kilátásba helyezte, hogy végleg bezárja a Dél-Koreával közös összekötő irodát, ha a dél-koreai hatóságok nem vetnek véget annak, hogy aktivisták a phenjani rezsimet bíráló röplapokat terjesztenek a két ország határán, észak-koreai területen.
Rengeteg időt, pénzt és stresszt lehet megspórolni a gazdasági mediációval, egyelőre mégis kevés cég él a lehetőséggel: Magyarországon száz peres ügyre mindössze egyetlen mediáció jut. Ez azért is meglepő, mert az eljárás joglemondást sem jelent, ha a felek nem tudnak megegyezni, változatlanul nyitva marad előttük a bírósági út, azonban jóval gyorsabb és olcsóbb, mint a peres eljárás.
Hosszabb határidőt szabott magának.
Úgy tűnik, mégis megoldódott a kérdés.
Mindenáron megbuktatná a brit kormányt.
Nem úgy sikerült a bankok extraprofitadó csökkentése, ahogyan azzal Nagy Mártonék számoltak.
Milyen politikus lesz a Tesla első embere?
A 2025-ös kilátásokról beszélgettünk.
