Újabb offenzívát indított a kormányellenes Tigréi Népi Felszabadítási Front (TPLF) az észak-etiópiai Tigré tartomány egyik körzetében, melynek legfontosabb városát is bevették - jelentette be kedden a szervezet szóvivője újságíróknak.
Fel kell készülnie Tajvannak egy kommunista Kínával való esetleges katonai összecsapásra – mondta Joseph Wu, a Kínai Köztársaság külügyminisztere egy CNN-nek adott interjúban.
Beszüntették a rakétacsapásokat a tűzszünet kezdete óta, győztesnek hirdeti magát Gázai övezetet uraló iszlamista Hamász, miközben Izrael a radikális iszlamista szervezet ellen elért eredményeket hangsúlyozza - írja a Jediót Ahronót című izraeli újság hírportálja, a ynet pénteken.
A politikus - helyi idő szerint - csütörtökön azt mondta, "valódi lehetőséget" lát arra, hogy megvalósuljon egy nagyobb cél, a tartós közel-keleti béke megteremtése.
Folyamatosan eszkalálódik a helyzet Izrael és a palesztin milíciák közt: a Hamász és az Iszlám Dzsihád nevű szélsőséges szervezetek már több mint 4000 rakétát lőttek ki Izraelre tíz nap alatt. A Gázai övezet a világ egyik legszegényebb és legsűrűbben lakott régiója, jogosan merül fel a kérdés, hogy mégis honnan van a palesztin szélsőségeseknek ennyi rakétája. Megnéztük.
Háborús bűncselekményeket követhettek el az elmérgesedő izraeli-palesztin konfliktus szereplői, tevékenységüket a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróságnak (ICC) kellene kivizsgálnia - követelték az ENSZ szakértői kedden Genfben közzétett állásfoglalásukban.
Már kilencedik napja folytatódnak az összecsapások Izrael és a Hamasz közt: ma 62 izraeli repülőgép bombázta Gázát, míg a Hamasz 90 rakétát indított Izrael felé. A rakéták egy része talált: két thai vendégmunkás meghalt a robbanásban - írja a CNBC.
Nem tárgyalnak még tűzszünetről a szemben álló felek a gázai-izraeli rakétaháború kilencedik napján sem - jelentette a katonai rádió kedden délelőtt.
Az utóbbi napok antiszemita tüntetéseinek tanulságaként az egész Európai Unióban büntetni kellene a vallások elleni uszítást és gyűlölködést - mondta Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti (EP-) frakcióvezetője egy vasárnap ismertetett nyilatkozatában.
Anthony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere csütörtökön közölte: Washington támogatja, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa összeüljön a jövő hét elején megvitatni az izraeli-palesztin konfliktust.
Újra felhevült az izraeli-palesztin konfliktus, miután az elmúlt napokban a Gázai övezetből több rakétacsapást is indítottak Izrael legfontosabb központjai ellen, míg válaszlépésként Izrael légitámadások útján bombázta az iszlamista Hamász irányítása alatt álló területet. Az összecsapásoknak már több tucat halálos áldozata van és egyelőre nem úgy tűnik, hogy rövid távon enyhülni fog a feszültség. Az alábbiakban sorra vettük azokat a tényezőket, amelyek hozzájárultak ahhoz, hogy a konfliktus idáig fajuljon.
Újra felhevülni látszik az izraeli-palesztin konfliktus: az elmúlt napok összecsapásainak már több tucat halálos áldozata van. Egyre több felvétel kerül fel az internetre a Hamasz rakétatámadásairól és az izraeli bombázásokról.
Joe Biden elnök beszédet tartott tegnap, néhány órával azután, hogy szankciókat szabott ki a kormánya Oroszországra. Elmondta: a büntetés arányos, most viszont itt az ideje, hogy csökkentse a feszültséget az oroszokkal.
Oroszország kész megvédeni magát abban az esetben, ha a nyugattal való feszültség katonai konfliktusba csap át – jelentette be Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter tegnap Moszkvában az RT cikke szerint.
2014-15 óta nem látott feszültség éleződött ki Oroszország és Ukrajna közt; az elmúlt napokban több tízezer orosz katona vonult fel a határra és a Kreml nyíltan megüzente Kijevnek, hogy ha katonai offenzívát kezdenek a lázadók kezén lévő területek visszahódítására, Ukrajna a ma ismert formájában megszűnik létezni. A heves helyzet ellenére továbbra is valószínűtlen, hogy nyílt háborúra kerül sor Oroszország és Ukrajna közt, hiszen egyik félnek sem áll érdekében egy ilyen konfliktus: Ukrajna nagyon gyorsan megsemmisítő vereséget szenvedne, Oroszország pedig összeroppanna az offenzívát követő nemzetközi gazdasági szankciók súlya alatt. Még ha a legrosszabb forgatókönyvre is kerül sor és a burkolt konfliktusból, polgárháborúból nyílt háború lesz, Magyarország valószínűleg kimarad belőle, bár a politikai és gazdasági következményeket mi is megérezhetjük.
Az ukrán kormány szerint már körülbelül 80 ezer orosz katona vonult fel az orosz-ukrán határon és a Krímben, közben pedig Vlagyimir Putyin elnök állítólag minden megkeresést elutasít – írja a CBS.
Oroszország negyvenezer katonát vont össze az ukrán határ mentén, és ugyanennyit az általa önkényesen elcsatolt Krím-félszigetre - jelentette ki Julija Mendel, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtótitkára egy vasárnap esti tévéműsorban ukrán híradások szerint.
A Nyugat és Kína közötti rivalizálás fokozódása várható a következő húsz évben, amelyet a katonai erőviszonyok változása, a demográfia, a technológiai verseny és a "kormányzati modellek közötti, egyre erősödő megosztottság" is táplál - hangsúlyozta friss jelentésében az amerikai hírszerző szolgálatokat összefogó Nemzeti Hírszerzési Tanács (NIC).
Hetedik éve húzódik az orosz-ukrán konfliktus, eddig körülbelül 13 ezer ember halt meg a változó intenzitással zajló (polgár)háború során. Összesen 28 fegyverszüneti egyezményt kötöttek már a szembenálló felek egymással az évek során, viszont egyik sem bizonyult tartósnak a tavaly júliusi megállapodáson kívül. Az elmúlt napok eseményei viszont vészjósló irányt vettek, nagyon úgy néz ki, hogy ismét kiújulhat a kelet-ukrajnai konfliktus, pedig 2019-ben már majdnem sikerült a háborús helyzet rendezésről megállapodni.
Három év pereskedés helyett három hónap alatt, közjegyző előtti egyezséggel zárult nemrégiben egy beszállító és egy nem fizető vállalkozó jogvitája, akik ezzel nemcsak időt, hanem rengeteg pénzt is megspóroltak maguknak. Noha a jogviták alternatív rendezése gyorsabb és költséghatékonyabb, egyelőre mégis kevesen élnek a lehetőséggel, miközben ez a megoldás mentőövet jelenthet a cégek számára a világjárvány okozta gazdasági-piaci környezetben.
Balesetek történtek, a forgalom torlódásáról jött jelentés.
Budapesten adták ki, nagyobb mennyiségű hó jöhet.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
