Az ENSZ éghajlatvédelmi konferenciájának keretében kedden egy úttörő partnerséget hozott létre az Európai Bizottság, az Európai Beruházási Bank és a Bill Gates által vezetett a Breakthrough Energy Catalyst, amely ösztönözni fogja a kritikus éghajlati technológiákba történő beruházásokat.
India, a világ harmadik legnagyobb károsanyag-kibocsátója nem hajlandó egyelőre célul kitűzni a nettó zéró emissziót, helyette inkább azt szeretné, ha a világ országai kollektíven létrehoznának egy keretrendszert, mely mentén „csökkenteni lehet a károsanyag-kibocsátást”, elkerülve ezzel a globális hőmérséklet veszélyes növekedését.
A Greenpeace azt kéri az Európai Uniótól, hogy tiltsa be azokat a rövid repülőjáratokat, melyeknek van hat óránál rövidebb alternatívájuk vonattal – írja a Bloomberg. A környezetvédők ezzel is nyomást kívánnak gyakorolni az európai kormányokra, hogy tegyenek többet a klímaváltozás ellen.
Az ENSZ jelentése szerint az üvegházhatású gázok kibocsátásának visszaszorítására tett jelenlegi vállalások mellett is átlagosan 2,7 Celsius-fokkal emelkedhet a bolygó hőmérséklete az ipari forradalom előtti szinthez képest – írja a Reuters.
Scott Morrison, ausztrál miniszterelnök szerint Ausztrália 2050-re tervezi elérni a zéró károsanyag-kibocsátás állapotát, de ezt nem fogja jogszabályba foglalni, így elsősorban a fogyasztókra és a vállalatokra kívánnak építeni a szennyezés visszaszorításában – írja a CNBC.
Rendkívüli energiaügyi miniszteri uniós tanácsülést tartanak ma Luxemburgban, amely előttre úgy tűnik, hogy három főbb táborra szakadtak a tagállamok az elszálló áram- és gázárak láttán. Éppen ezért egyelőre tövid távú egyhangú megoldásra sem lehet számítani, így az árak valószínűleg legalább tavaszig megemelkedett szinteken maradhatnak.
Az energiaválság rövid távú negatív hatásainak kezelésére azokhoz az intézkedésekhez nyúljanak a tagállamok, amelyeket a minap közzétett az Európai Bizottság, magyarul egyhangúan eldöntötték az uniós állam- és kormányfők, hogy mindenki egyedül oldja meg otthon a bajokat az étlapról választható lépések segítségével – gyakorlatilag erről szól a csütörtökön kezdődött EU-csúcs első napjának zárónyilatkozata energiás ügyekben. Különösen beszédes, hogy Angela Merkel leköszönő német kancellár arra figyelmeztetett: ne keverjék össze az állam- és kormányfők az energiaválság témáját a nyáron megjelent „Irány az 55%! nevű klímavédelmi csomaggal, mert ez két külön téma és a csomagnak alig van hatása az energiaárakra. Az is beszédes, hogy míg a tegnapi EU-csúcs előtt ezt a csomagot erősen bírálta Orbán Viktor kormányfő és a teljes újragondolását szorgalmazta, sőt a vétót is belengette azért, hogy az ETS rendszer közlekedésre és ingatlanokra kiterjesztését megakadályozza, addig a csúcstalálkozó termében csak egy hatáselemzés elkészítését szorgalmazta a Politico információi szerint. Az is lényeges persze, hogy végül a zárónyilatkozatba nem került bele az ETS-rendszer kiterjesztésének témája, sőt maga az "Irány az 55%!" csomagra utalás sem, és a hathatós V4-összefogás mellett a cseh kormányfő érte el azt, hogy végül ki kell vizsgálni a karbonkvóta-kereskedelem terén az ügyletkötési gyakorlatot. Jövő kedden az energiaügyekért felelős miniszterek tovább tárgyalnak a lehetséges lépésekről.
Egy nem-hivatalos papírt küldött körbe kedden a lengyel kormány a tagállamoknak a csütörtök-pénteki EU-csúcs előtt, amelyben azt szorgalmazza, hogy meg kell vizsgálni a 2050-es klímacél elérését szolgáló „Fit for 55” csomag minden olyan elemét, ami az energiaárak emelkedését okozhatja és meg kell fontolni ezek halasztását, vagy módosítását, továbbá az ETS-rendszer kiterjesztési terveit is módosítani célszerű – tudta meg a Politico.
Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése melletti elkötelezettség ellenére a jelenlegi fosszilis energiatermelési tervek nem egyeztethetőek össze a kitűzött klímacélokkal - figyelmeztetett szerdai jelentésében az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP).
A magas energiaárak megmutatták, hogy jó az a magyar árrendszer, amely a rezsicsökkentést lehetővé teszi, ugyanis más európai országok lakosaitól eltérően a magyar fogyasztók semmit sem éreznek a hatalmas gázár-emelkedésből - jelentette ki Palkovics László innovációs és technológiai miniszter hétfőn Brüsszelben.
Az Országos Atomenergia Hivatal előző vezetője, Fichtinger Gyula április végi lemondását követően öt hónapig nem állt főigazgató a hivatal élén, szeptember végén Orbán Viktor miniszterelnök Kádár Andreát nevezte ki az OAH élére kilenc évre, akinek az irányítása alatt januártól a kormánytól függetlenné válna a hivatal. Az új vezető a Portfolio-nak adta az első, exkluzív interjút, amelyben elmondta: a jelenleginél hatékonyabban működő nukleáris biztonsági hatóságot hozna létre, amely a feladatok növekedésével párhuzamosan nagyobb létszámmal működne, és ahol a fizetéseket a versenyszférához közelítenék a jogviszony átalakítása mellett. Az interjúban szóba került a Paks II. projekt helyszínének földrengésbiztonsági kérdése, a létesítési engedélykérelmével kapcsolatban az utolsó pillanatban elrendelt hiánypótlás, illetve az engedélyeztetés esetleges felgyorsítása is. Utóbbival kapcsolatban Kádár Andrea leszögezte: „a nukleáris biztonság mindenek felett álló szempont”, és emlékeztetett rá, hogy ez nem az első hiánypótlás volt, a törvény pedig többször is lehetőséget biztosít ilyen elrendelésére. Arról nem kívánt találgatásokba bocsátkozni, hogy mikorra állhat termelésbe a Paks II. projekt, azt viszont megjegyezte, hogy a törvény alapján van még idő átgondolnia az illetékeseknek, hogy a Paks I. üzemidő hosszabbításával mi legyen.
Miután szeptember 30-án, az utolsó napon hiánypótlást rendelt el az Országos Atomenergia Hivatal a Paks II. létesítési engedélykérelmében, rövid Facebook-videóval jelentkezett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, amelyben bejelentette, hogy ma délután-este személyesen beszéli át a paksi kapacitásbővítési projekt pontos menetrendjét Moszkvában a Roszatom vezérigazgatójával. A miniszter azt is jelezte, hogy eddig milyen engedélyezési és építési folyamatok zajlottak már le Pakson.
Nem az uniós karbonpiaci árazási rendszer (ETS) a felelős az égig emelkedő energiaárakért, hanem a Covid-járvány után felborult kereslet-kínálati viszonyok, illetve a kedvezőtlen időjárás, és azért, hogy a hasonló heves áringadozásoknak minél kevésbé legyen kitéve az Európai Unió, muszáj felgyorsítva előrehaladni a 2050-es klímacél felé; a tagállamoknak pedig megvannak eszközei a legalább jövő áprilisig magasan maradó árak negatív hatásainak enyhítésére – gyakorlatilag ez rajzolódik ki abból az e hét szerdán megjelenő európai bizottsági közleményből, amelynek aktuális tartalma eljutott az EU-Monitorhoz.
Az ipari forradalom kezdete óta kibocsátott szén-dioxid teljes mennyiségének átfogó elemzése megmutatja, mely országok felelősek a legnagyobb mértékben a klímaváltozásért.
A Klíma- és Természetvédelmi Akcióterv keretében már a tizenegyedik pályázati szakaszban támogatja az elektromos rásegítésű kerékpárok beszerzését a kormány október 4. és 8. között - jelentette be Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára közleményben vasárnap.
Huszonötödik alkalommal ellenőrzik közúti mérésekkel a gépkocsik környezetvédelmi állapotát hétfőtől péntekig Budapesten és három vidéki nagyvárosban - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) vasárnap az MTI-vel.
Az elmúlt hónapokban alaposan átalakult a német pártok népszerűségi sorrendje, miközben májusban még úgy tűnt, hogy a Zöldek lehetnek egy következő kormánykoalícióban a vezető kormányzó erő, mostanra lecsúsztak a harmadik helyre a szociáldemokrata SPD és a jobbközép CDU/CSU mögött. A most vasárnapi választáson kialakuló végső sorrendet szinte lehetetlen megjósolni, mivel a választók nagy része bizonytalan, de az már látszik, hogy mindenképpen koalíciós, és nagy valószínűséggel három pártból álló szövetség vezetheti majd a következő években Németországot. Hogy mit jelentene egy akár hónapokig elhúzódó koalíciós tárgyalás a pártok között, mik lehetnek azok a területek, ahová a következő német kormány több forrást allokál, és ebből mely vállalatok részvényein keresztül profitálhatnak a befektetők, ebben a cikkben foglaltuk össze.
Számos új bejelentést, jogalkotási ígéretet tartalmazott az Európai Bizottság elnökének szerdai évértékelő beszéde az Európai Parlament plenáris ülése előtt, így a következő hetekben és hónapokban sokat hallunk majd például az újabb uniós vakcinafelajánlásról, az Afganisztánnak szóló átfogó támogató csomagról, az új uniós chip stratégiáról és a kínai nyomulást ellensúlyozni hivatott infrastruktúra összekötési programról. Hallani fogunk majd a kényszermunkával előállított termékek uniós forgalmazási betiltásáról, az uniós egészségügyi és védelmi unió megteremtésének komoly lépéseiről, a költségvetési politika kereteit rögzítő gazdasági kormányzási szabályok felülvizsgálatáról, a nők elleni erőszak visszaszorítását célzó lépésekről, továbbá a média függetlenségének védelméről is. Az alábbiakban a beszéd fontosabb bejelentéseit foglaljuk össze, a jogállamiság és az EU-s pénzek védelmének témáját pedig egy külön cikkünkben írtuk meg.
Görögország jobbközép kormánya új minisztériumot hozott létre a klímaváltozás kihívásainak kezelésére azt követően, hogy a nyáron hatalmas erdőtüzek pusztítottak az országban - jelentette be az athéni kabinet hétfőn.
A péntek este megjelent legfrissebb Magyar Közlönyben megjelent az 1620/2021. (IX. 3.) számú kormányhatározat, amely rögzítette, hogy a kormány elfogadta a Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégiát. Ennek kapcsán szombaton délelőtt közleményt adott ki az Innovációs és technológiai Minisztérium, amelyben Steiner Attila körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár rámutatott: „hazánk az európai uniós tagállamok sorában elsőként foglalta törvénybe, hogy 2050-re eléri a teljes klímasemlegességet. Az ehhez vezető utat határozza meg a kormány által elfogadott Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia".
Mi történik Trump vámjainak bejelentését követően?
Zajlik a kereskedelem átrendeződése.
A középkategóriás fogyasztókat célzó márkák nagyobb bajban vannak.
Donald Trump kormánya több mint egy tucat hazai szabályozással is indokolja az uniós vámok kivetését.
Durva további hangulatromlás látszik külföldön.
Az egyetemi tanár, ex-jegybankár a Checklistben értékelte Trump legújabb vámjait.
Hogy tudunk-e még versenyezni a lengyel vagy a nyugat-európai agrártermékekkel, az is kiderül az Alapvetés podcast új műsorából.
Beindult a jogi csűrés csavarás.
