Németország európai partnereinek is el kellene fogadnia az ambiciózusabb klímavédelmi célokat – mondta szombaton Angela Merkel német kancellár a Bloomberg tudósítása szerint. Berlin 2045-re érné el a záró emissziós kibocsátást, miközben az EU-nak 2050-re vannak hasonló céljai.
Tudtad, hogy Magyarországon az energiafelhasználás 30%-a a háztartásokhoz kötődik? És azt, hogy a magasabb jövedelműek jobbak szennyezik a környezetet, mint a szegényebbek? Egyre felkapottabb téma a világon és Magyarországon is a környezetvédelem, az egyes országok és multinacionális cégek vállalásai mellett az egyének szintjén is megfigyelhető az erősödő környezettudatosság. Jó hír, hogy nem kell óriási pénzeket beleölni abba, hogy valaki csökkentse az ökológiai lábnyomát, kis odafigyeléssel ráadásul még jelentős költségektől is mentesülhet egy háztartás. Minderről Vadovics Edinával, a Greendependent Intézet szakmai vezetőjével beszélgetett elemzőnk, Árgyelán Ágnes. Podcastunkban arra is rávilágítunk, miért éri meg 30 fokon mosni a ruhákat 40 helyett.
Kína és az Egyesült Államok egyetért abban, hogy fokozottabb klímavédelmi kötelezettségvállalásra van szükség még az ENSZ novemberben esedékes klímavédelmi konferenciája előtt - áll két ország vasárnap közzétett közös nyilatkozatában.
Közzétette a kormány azt a 432 oldalas programtervet, amely részletesen bemutatja, hogy mely 68 beruházásra/reformra tervezi elkölteni a kormány az uniós helyreállítási program közel 5900 milliárdos keretét. Az anyag egyik legfőbb érdekessége az, hogy a kötelező 37%-os minimummal szemben a teljes keret 51%-át tervezi klímavédelmi célokkal összefüggő intézkedésekre fordítani a kormány és a digitalizációnál a 20%-os kötelező minimummal szemben 21%-os arányt vállal. A másik legfőbb érdekesség pedig az, hogy a 9 fejlesztési cél közül kizárólag a fenntartható, zöld közlekedési célnál számol azzal, hogy az EU helyreállítási programjának hitel „lábából” is felhasznál pénzeket, amelynek maximális elméleti kerete egyébként 3144 milliárd forint lehet.
Új-Zéland az első olyan ország a világon, amely az egyes vállalatok klímaváltozásra gyakorolt hatásának mérésére szolgáló törvényt hoz létre. Ennek értelmében az országban működő, egymilliárd új-zélandi dollárt meghaladó eszközállománnyal bíró pénzügyi vállalatoknak közzé kell tenniük, hogy tevékenységük milyen hatással van a klímaváltozásra – számol be a hírről a CNBC.
Joe Biden amerikai elnök kibővítené a Föld napjára, április 22-ére kormánya által szervezett klímavédelmi csúcstalálkozó résztvevő országainak számát negyvenre: Kínát és Oroszországot is meghívja az online tanácskozásra - jelentette be pénteken a Fehér Ház.
Egy szerdán megjelent friss tanulmány szerint a világ 60 legnagyobb kereskedelmi és befektetési bankja összesen 3800 milliárd dollár összegben fektetett fosszilis üzemanyagokba 2016 és 2020 között, ami a jelentés szerint nagyon visszaveti a klímavédelemért folytatott küzdelmet - számol be a hírről a CNBC.
A naperőművek beépített kapacitása öt év alatt tízszeresére nőtt Magyarországon, és a tendencia a jövőben is folytatódik - fejtette ki Horváth Péter János, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnöke a hatóság keddi közleményében.
A kerékpárgyártás és -kereskedelem nagy forgalomnövekedéssel került ki a tavalyi válságévből Németországban. Az elektromos kerékpárok növekvő népszerűsége nemcsak az eladott darabszámot, hanem a magas átlagár miatt az értékesítési árbevételt is jelentős mértékben megemelte.
A bankok klímabarát üzleti aktivitását mérő zöld eszköz arány (GAR) mutató bevezetését javasolja az Európai Bankhatóság.
A Mátrai Erőmű 2025 végén kivezetné a jelenlegi lignittüzelésű blokkokat, amelyeket gázturbinás erőművel váltanának ki, de emellett a mostani átalakítások részeként napelemes beruházás is megvalósul, illetve hulladék- és biomassza-égetésre alkalmas kiserőmű is épül. A munkahelyek védelme azonban kiemelten fontos – nyilatkozta Steiner Attila az ITM államtitkára a Világgazdaságnak.
Kiábrándítóan hathat a Világgazdasági Fórum egyik friss tanulmánya azokra, akik esetleg azt gondolták, hogy a koronavírus után végre fellélegezhet a világ. Pont, hogy a koronavírus hozott el egy sor olyan negatív változást, amelyek 10 éven belül komoly kockázatokat jelenthetnek. A tanulmány szerint a klímavédelmi harc pengeélen táncol, a jövedelmi egyenlőtlenségek az emberek között, a digitális fejlődés elcsúszása az országok között épít lassan már átugorhatatlan akadályokat. És ott vannak azok a fiatalok, akik most, a foglalkoztatás jégkorszakában készülnek belépni a munka világába.
A zöld szempontok egyre hangsúlyosabbá válnak az állam, a vállalatok és a háztartások körében is. Ma már nemcsak trendi előtérbe helyezni a klímavédelmet, de eurómilliárdok is múlhatnak ezen. Akinek ez nem lenne elég, hogy elmozduljon a klímavédelem irányába, annak marad a szabályozói nyomás, amely pillanatok alatt képes lesújtani az egyes iparágakra.
Elkezdődött a Mátrai Erőmű kilenc évig tartó átalakítása, a vállalat karbonfüggetlenségét célzó és a bányaterületek rekultivációjára, energiahatékonysági, valamint a regionális zöld közlekedési megoldások népszerűsítésére is kiterjedő átmenet azonban a jelenlegi munkahelyeket nem veszélyeztetheti - jelentette ki az MTI-hez pénteken eljuttatott közös közleményében a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter, valamint az innovációs és technológiai miniszter.
Február 1-jétől újra lehet jelentkezni az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) elektromobilitást ösztönző pályázatára, amelynek célja - a Klíma- és Természetvédelmi Akciótervben megfogalmazottaknak megfelelően - a teremtett világunk védelme, a magyarok egészségügyi állapotának javítása, a munkavállalók autóhasználatának csökkentése és a kerékpáros közlekedés ösztönzése - közölte Steiner Attila.
Nagyszabású klímavédelmi rendeleteket írt alá szerdán Joe Biden új amerikai elnök, amelyek célja egyebek mellett a tiszta energiaforrások részesedésének növelése, a károsanyag-kibocsátás visszaszorítása.
A 2021-2027-es uniós költségvetési tárgyalások során a minap többek között arról is döntés született Brüsszelben, hogy a földgázt, mint energiahordozót kivételként kezelik, azaz meghatározott célokra engedélyeznek fölgáz alapú beruházásokat amellett is, hogy 2050-re éghajlat-semlegességet céloz meg a közösség. Ezzel a döntéssel kapcsolatban Szegő Judit, a Levegő Munkacsoport környezetkutatója küldött a Portfolio számára vélemény cikket, amelyet az alábbiakban közlünk.
Az Európai Bizottság az Európai Zöld Megállapodásban felvetette annak a lehetőségét, hogy a közúti közlekedést vonják be az európai kibocsátáskereskedelmi rendszerbe. A felvetés komoly bírálatokat váltott ki a témával foglalkozó környezetvédő szervezetek részéről. Ugyanakkor Németországban 2021-től bevezetik a rendszert. Ennek kapcsán fejtette ki szakmai véleményét Szabó Bernadett közgazdász, a Levegő Munkacsoport önkéntese. Az alábbiakban az ő írását közöljük.
Hat gigawatt naperőmű kapacitást szeretne elérni a magyar kormány 2030-ra az ipari és a háztartási szektorokban együttvéve - mondta az innovációs és technológiai miniszter csütörtökön Csornán. Palkovics László az Ecosolifer Kft. napelemcella-gyárának átadásán hozzátette: jelenleg az ország két gigawatt naperőmű kapacitással rendelkezik.
A klímasemleges közlekedés mintaszigetévé alakítja át az égei-tengeri Asztipáleát a görög kormány és a Volkswagen Csoport, a két fél szerdán írta alá a megállapodást az együttműködésről.
Páros interjú az NKFIH elnökével és a frissen kinevezett tudományos társelnökével.
Egyre erősebb a bérverseny a régióban is.
Megosztotta várakozásait a szakértő.
Brüsszel nem hagyja annyiban Peking megtorló lépéseit.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
