Forgalomba áll Szolnokon tíz, elektromos meghajtású autóbusz; az új környezetbarát járművek üzemeltetése az Energiaügyi Minisztérium (EM) energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkárának ismertetése szerint éves szinten 40 millió forintos megtakarítást fog jelenteni a közszolgáltatónak.
Fontos energiaügyi kérdés végrehajtását halasztja el Lengyelország, tudta meg a Reuters, ami arról is beszámolt, hogy eközben Németország kormányának koalíciós pártjai megegyeztek az olaj- és gázfűtési rendszerek fokozatos kivezetéséről szóló törvényjavaslat módosításáról.
A gazdasági, környezeti és társadalmi mítoszok ledöntéséről szólt a Green Policy Center Klímasemlegesség 2050 rendezvénye. Szó volt a zöld átálláshoz szükséges forrásokról, a koordináció kérdéséről, a vállalati döntéshozók felelősségéről, az egyéni hozzáállásról, valamint a népszerűbb vagy éppen kevésbé népszerű környezeti beavatkozásokról. Az esemény fő üzenetei közé tartozott, hogy mindenkinek érdemes kitekintenie a saját világából, együtt cselekedni, mert már nincs több idő arra, hogy csak tervezgessünk.
Technológia nélkül elérhetetlen a zöld átállás és a klímasemlegesség elérése. A gazdaság bármely területéről legyen szó, az innovációk, a digitalizáció és a most még talán ismeretlen technológiák a leghatásosabb eszközeink arra, hogy a környezet terhelése nélkül éljünk ezentúl. De vajon elegendő önmagában a technológiára hagyatkozni? A kérdésre a Portfolio Sustainable Tech 2023 konferencián keresték a választ a szakértők.
Első alkalommal rendezzük meg a Sustainable Tech elnevezésű konferenciánkat, ami a fenntarthatóságon belül célzottan a technológia és klímasemlegesség közös pályájával foglalkozik. Olyan témákkal találkozhatnak a résztvevők, mint a tech-optimizmus, ami túlzott bizadalmat adhat a szereplők számára, hogy attitűdváltás nélkül is elérhetjük a 20-30 éves célokat, a finanszírozási környezetről, amivel a különböző méretű, zöld projekteket felmutató vállalkozások szembesülhetnek, a körforgásos gazdaság különböző iparágakban való lecsapódásáról, a digitalizációval járó előnyökről, valamint arról is, hogy a munkaerőpiacon milyen új veszélyekre kell felkészülni az új technológiák beköszönésével. A további témák, az előadók és a jelentkezés részletei ezen a linken érthetők el.
A fenntarthatóság és az energiahatékonyság építőipari vonatkozásairól volt szó az Építőipar 2023 konferencia második szekciójában. A minőségi adatok, az elköteleződés és a szabályozási környezet megteremtése nélkül nem tud zöldebb pályára állni sem az építőipar, sem más iparág. Ezen túl arra is szükség lenne, hogy a szektorok tudjanak egymás igényeiről, a fenntartható építőanyag-gyártásban kiemelt szerepe lehet például a mezőgazdaságnak.
A városok fejlesztésének kérdése régóta fontos téma az Európai Unióban, az elmúlt években azonban egyre hangsúlyosabbá kezdett válni az az elképzelés, hogy az EU által biztosított városfejlesztési forrásokról ne a nemzeti kormányok döntsenek, hanem az illetékes városvezetés. Az Európai Unió az elmúlt években egyre több ilyen kezdeményezést indított, és ezen az úton idén egy fontos lépés volt az évek után ismét megtartott Városok Fóruma, ahol ezúttal egy teljesen új kezdeményezést jelentettek be. Az új projekt a magyar városoknak is elérhető lesz, így érdemes áttekinteni a részleteit és a gondolatokat, amik mögötte vannak.
A TotalEnergies eladja 1198 német és 392 holland benzinkútját a kanadai Couche-Tardnak, az érintett kutak azonban kezdetben továbbra is a Total márkanév alatt működnek majd – írja a Focus online.
Az Európai Unió energiafelhasználása 6%-kal, a CO2 kibocsátás pedig 5%-kal lenne csökkenthető az EU ma meglévő épületállományának korszerűsítésével. Az európai befektetők közel kétharmada véli úgy, hogy a következő három évben a fenntarthatóság egyre fontosabb szempont lesz az ingatlanbefektetési döntéseknél. A trendek Magyarország esetében is érvényesek, ezt támasztja alá a bérlői oldal is, erősítették meg az ICON Real Estate Management szakértői.
Lengyelországban kezdi a kelet-közép-európai autóipari akkumulátor-újrahasznosítás beruházásfejlesztési programját az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) és az EIT InnoEnergy.
25 millió eurót fektet be az Európai Beruházási Alap egy páneurópai klíma-tech kockázati tőkealapba. A befektetés célja, hogy a magvető fázisban (seed) az éghajlatváltozási tevékenységre forrásokat mozgósító alapítók finanszírozási hiányosságait pótolják - írják a közleményükben.
A közösségi közlekedés ösztönzése, egy zöldebb jármű-állomány, illetve az áruszállítás átalakítása mind csökkenő irányba terelhetné a közlekedésből eredő károsanyag-kibocsátási mennyiséget, egyre közelítve a nettó zéró kibocsátási célokat. A fenntarthatóbb közlekedésről fogalmazott meg hét javaslatot a Green Policy Center.
A nemzetközi összehasonlításokban hazánk klímateljesítménye nagyjából a középmezőnyben helyezkedik el, azonban európai uniós viszonylatban az átlagnál hátrébb jelzik a különféle rangsorok - derül ki a Green Policy Center Klímasemlegességi Előrehaladási Jelentéséből, amely két tíz éves időszakot (2010-2020 és 2020-2030) vet össze, hogy érzékeltesse az előttünk álló klímaváltozással járó kihívás mértékét. Magyarország ugyan teljesítette a nemzeti klímacélokat 2020-ra, ugyanakkor az elmúlt évtized kibocsátási tényadataiból jól látszik, hogy mennyire jelentős trendváltásra van szükség, ha a 2030-as célok elérését komolyan vesszük.
Várhatóan az év végén üzembe állnak Bécsben azok a hőszivattyúk, amelyek segítségével a szennyvízből távhőt tudnak előállítani; az új eljárással kezdetben 56 ezer, 2027-re pedig több mint 110 ezer bécsi háztartást látnak majd el klímasemleges távhővel - közölte Bécs külképviseleti irodája.
A klímasemleges bankolás elterjedése a klímakatasztrófa megelőzésének egyik legfontosabb, ám kevésszer szóba kerülő összetevője, pedig a Párizsi Megállapodás is kiemelt célként határozta ezt meg. A klímakatasztrófát kizárólag állami forrásokból nem lehet megakadályozni, éppen ezért a világ fejlett pénzügyi piacain komoly fejlődésnek lehettünk szemtanúi az utóbbi években a magánforrások zöldebb irányba terelése terén. A nagy globális bankcsoportok közel 80%-a vállalta, hogy hitelezési tevékenységét összhangba hozza a nemzetközi klímacélokkal - áll a Green Policy Center legfrissebb tanulmányában, amely a hazai bankszektor leglényegesebb akadályait tárja fel a klímasemleges bankolás elérése kapcsán.
Az Európai Bizottság új európai uniós jogszabályokat javasolt szerdán, amelyek célja, hogy visszaszorítsa a nehezen lebomló és a környezetre káros műanyag csomagolási hulladék mennyiségét.
A Cushman & Wakefield adatai szerint a globális ingatlanpiac szén-dioxid-mentesítésének költsége csaknem felérne az Egyesült Álllamok GDP-jével, a magyar GDP-nek pedig a százszorosa lenne - írja az EG Radius cikkében.
A klímabarát mezőgazdaságot támogató európai fintech cég, az Agreena bejelentette magyarországi működését. Ezzel a vállalat a közép-európai régió harmadik országaként (Lengyelország és Románia után) a magyar gazdálkodók számára is hozzáférést ad a talajszén-tanúsítási programhoz, amelyen keresztül extra jövedelemre, jelenleg hektáronként átlagosan évi 65 euróra tehetnek szert a gazdálkodók. A regeneratív (talajbarát) gazdálkodási eljárásokat az EU is támogatja, a teljes átállást 2030-ra tűzte ki.
Az olasz klub évek óta nagy figyelmet fordít a klímabarát működésre, aminek legfrissebb bizonyítéka a Pact Capital AG-vel kötött együttműködés, amelynek keretében a Juventus krediteket vásárol szén-dioxid kibocsátásának ellentételezésére. Bár a klub nem a legjobb évet zárta 2021-ben, de az ezzel kapcsolatos költségek jóval alacsonyabbak annál a reputációs értéknél, amelyet a fenntarthatóság melletti elkötelezettség jelent számukra. Az együttműködés részleteiről a Pact Capital AG szenior piaci elemzőjét, Papp Bernadettet kérdezte a Portfolio.