Ursula von der Leyen új Európai Bizottságáról szerdán mondanak ítéletet az Európai Parlamentben, amely minden idők legmegosztottabb képviselői patkóján kell átmenjen. Az uniós törvényhozók szerdán várhatóan megszavazza a német politikus új 26 fős kollégiumát, amely a legjobboldalibb biztosi csoport lesz évtizedek óta, és ez várhatóan komoly feszültségeket válthat ki az EP-frakciók között.
Már hallgatható a Portfolio Checklist hétfői adása. A műsor első részében a múlt héten végetért klímacsúcsról lesz szó, ahol a fejlődő országoknak nyújtott támogatás éves összegét nem sikerült az előzetes várakozásokban megfogalmazott 500 milliárd dolláros minimumszintre feltornászni. A témáról Ürge-Vorsatz Diánát, a CEU Professzorát és az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének alelnökét kérdezzük. Az adás második részében egy friss elemzésről lesz szó, amely szerint Ukrajna megerősített támogatása, és esetleges győzelme új stratégiai előnyöket teremthetne az EU számára egyes szektorokban. A témában Szabó Dániel, a Portfolio uniós ügyekkel foglalkozó elemzője lesz a vendégünk.
November 11-én kezdődött és 22-éig tartott a bakui ENSZ klímacsúcs, a COP29 ráadásában, vasárnap a részt vevő országok elfogadtak egy évi 300 milliárd dolláros globális finanszírozási célt, hogy segítsenek a szegényebb országoknak megbirkózni az éghajlatváltozás hatásaival. A megállapodás címzettjei szerint ez az összeg sajnos nem elégséges, írja a Reuters.
A november 11-én kezdődött és 22-éig tartó azerbajdzsáni ENSZ-klímacsúcsot Donald Trump megválasztásának árnyékában rendezik meg, sok fontos politikai vezető el sem megy az eseményre. A csúccsal kapcsolatos elvárások már a klímakonferencia kezdete előtt is alacsonyak voltak, ennek ellenére grandiózus beszédek hangzanak el arról, hogy hatalmas pénzáramlásra van szükség a gazdag országokból a szegényebbek felé. Trump győzelme előtt is irreálisnak tűnő, ezer milliárd dolláros fellépésre vonatkozó felhívások elhibázottak, és biztos, hogy kudarcot vallanak.
Egy friss jelentés szerint a klímafordulópontok, például a Grönlandi-jég olvadása és az Atlanti-óceáni áramlat (AMOC) esetleges összeomlása sokkal valószínűbbek, mint azt korábban hitték. A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy ezek a folyamatok drasztikus időjárási változásokat és komoly globális következményeket hozhatnak – írja az NBC News.
A józan ész és nem ideológiák vagy pánik által vezérelt klímapolitikát szorgalmazott Orbán Viktor miniszterelnök kedden Bakuban, az ENSZ éves éghajlatváltozási konferenciáján (COP29).
Hétfőn elkezdődött az idei klímacsúcs, a COP29, amelynek helyszíne ezúttal Azerbajdzsán. Az eseményt nagy várakozások és aggodalmak övezik, különösen közelmúlt szélsőséges időjárási eseményei, például a Boris ciklon és a spanyol áradások fényében. Ürge-Vorsatz Diána szerint a tavalyi dubaji klímacsúcson a fosszilis tüzelőanyagok elhagyásának kimondása történelmi jelentőségű volt, de azóta nem történt jelentős előrelépés. Az idei csúcs fő témái között megtalálható a fejlődő országok támogatása, a magánszektor erősebb bevonása a klímaváltozás elleni harcba, és a kibocsátás-csökkentési célok ambiciózusabbá tétele is. Emellett egyre több kormány fontolgat alternatív módszereket, például a geomérnökséget, hogy mérsékelje a klímaváltozás hatásait – egyebek mellett ezekről a témákról beszélt Ürge-Vorsatz Diána, a CEU professzora és az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének alelnöke a Portfolio Checklist hétfői adásában.
Az ENSZ főtitkára sürgős cselekvésre szólított fel a klímaváltozás ellen a COP29 csúcstalálkozón, miközben a világ vezetőinek többsége távol maradt az eseménytől. A találkozó célja, hogy több százmilliárd dollárt gyűjtsön össze a tiszta energiaforrásokra való átállás és a klímakárok mérséklésének finanszírozására, ám a résztvevők között feszültségek alakultak ki a prioritások meghatározása körül - írja a Reuters.
A mai nap elkezdődött az ENSZ éghajlat-változási csúcstalálkozója, rövidebb nevén a COP29. Idén Bakuban ülnek össze az országok képviselői, hogy többek között a finanszírozási kérdésekről tárgyaljanak, ami a szakértők szerint az egyik legfontosabb téma lesz a találkozón. A résztvevők célja megállapodni arról, hogy évente mekkora összeget fordítsanak a fejlődő országok klímaváltozással összefüggő költségeinek fedezésére. A tárgyalások várhatóan nehéznek ígérkeznek, amit bonyolít az is, hogy az Egyesült Államok, az Európai Unió és Brazília vezetője sem vesz részt a csúcstalálkozón.
A központi bankok hálózatának új elemzése szerint az éghajlatváltozás okozta fizikai sokkok várhatóan jelentős mértékben, akár harmadával is csökkenthetik a globális gazdasági növekedést. A Network for Greening the Financial System (NGFS) legfrissebb jelentése rávilágít arra, hogy az éghajlati kockázatok gazdasági hatásai sokkal súlyosabbak lehetnek, mint azt korábban feltételezték - írta meg a The Guardian.
Az Európai Unió Kopernikusz Éghajlatváltozási Szolgálata szerint 2024 várhatóan a legmelegebb év lesz a feljegyzések kezdete óta. A szervezet adatai alapján a globális átlaghőmérséklet januártól októberig olyan magas volt, hogy ez az év szinte biztosan megdönti a korábbi rekordokat.
Gyorsabb cselekvésre buzdította hétfőn a Kolumbiában megrendezett 16. Biodiverzitás Konferencián (COP16) a tagállamokat az ENSZ annak érdekében, hogy teljesülhesenek a 2030-ra kitűzött természetvédelmi célok.
A légköri üvegházhatású gázok koncentrációja 2023-ban minden eddiginél magasabb szintet ért el, ami komoly aggodalomra ad okot a szakemberek szeirnt. A Meteorológiai Világszervezet (WMO) legfrissebb jelentése szerint a szén-dioxid felhalmozódása az elmúlt két évtizedben példátlan ütemben, több mint 10 százalékkal nőtt - írta meg a The Guardian.
A pénzügyminiszterek budapesti találkozója minden szempontból sikeresnek tekinthető, mind a résztvevők körét, mind a megbeszéléseken elhangzottakat illetően - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a Gazdasági és Pénzügyi Tanács (Ecofin) pénteki, budapesti tanácskozását követő sajtótájékoztatón.
A Guardian számolt be az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által közzétett keddi adatokról, amely a klímaváltozás kitettségét vizsgálta. A közlemény szerint jelentős különbség van a fejlődő országokban élő vidéki területen élő nők és férfiak helyzete között.
Január elejével átadta Spanyolország az Európai Unió soros elnöki tisztségét Belgiumnak, így ideje számot vetni az előző elnökség néhány főbb eredményeivel. A Green Policy Center összefoglalta, hogy milyen prioritásokat határozott meg Belgium, és hogy milyen kihívások várnak az egyre közeledő magyar elnökségre klímapolitikai, zöldítési szempontból.
Az Európai Tanács és a Parlament ideiglenesen megállapodott az épületek energiateljesítményéről szóló irányelv felülvizsgálatáról, így új szintre kapcsolhat az épületek energiahatékonyságának javítása az EU-ban. A felülvizsgált direktíva célja az új és felújított épületekre vonatkozó szigorúbb energiateljesítmény-előírások érvényesítése, a kibocsátás-csökkentésre és az energiaszegénység elleni küzdelem fokozása. A gázkazánokat és olajkályhákat is fokozatosan betiltaná az EU.
A fenntarthatósághoz szervesen kapcsolódik az ingatlanpiac, azon belül is az új építések és a meglévő állomány felújításának folyamata. Mi a jobb, ha felújítunk egy régi épületet vagy ha egy modernebb, alacsonyabb kibocsátásút építünk? Milyenbe költöznének szívesebben a cégek? Hogyan kapcsolódik ehhez az új Magyar Építészetről Szóló Törvény? Az irodai fitout és működés során mennyire épült be a bérlői köztudatba a fogyasztásra való odafigyelés? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgettek a Property Investment Forum 2023 konferencia II/B szekciójának szakértői.
Az épületek energetika korszerűsítésének a fontosságára, a napenergiában rejlő lehetőségekre, valamint a civilizáció végleges egzisztenciális veszélyeire is felhívta a figyelmet Ürge-Vorsatz Diána, a Pénzcentrumnak adott interjújában. A klímakutatót a napokban választották meg az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) alelnökévé.
Magyarország legfrissebb üvegházhatásúgáz-kibocsátási leltára alapján a 2021-es kibocsátás emelkedett a 2020-as évhez képest - ahogy arra számítani is lehetett a Covid-19 járvány időszakában ugyanis a meegszokotthoz képes alacsonyabb kibocsátást produkáltak az országok. A jelenlegi állás szerint, ha egyenletes, lineáris pályán akarnánk elérni a 2050-es klímasemlegességi célt, akkor 2020-tól kezdve évente bő 2%-kal kellene csökkennie a kibocsátásnak. A 2021-es növekedés +2 százalék volt, ez a mérték ráadásul meghaladta a várakozásokat, az előzetes adatok alapján csak 1,4%-os emelkedésre lehetett számítani - áll a Green Policy Center elemzésében. A kibocsátás tartós csökkentése nélkül, veszélyben lehetnek a 2030-as, és 2050-es célok.
Csaknem kétmilliárd forinttal csökkennek a költségek az OTP-nél.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború eseményeivel.
Recsegnek, ropognak az ukrán állások.
Eltérő stratégiával készülnek az egyes országok.
Telefonon beszélt a kínai miniszterelnökkel.
Hosszú ideje nem látott összeomlás történik a tőkepiacokon.
Az egyetemi tanár, ex-jegybankár a Checklistben értékelte Trump legújabb vámjait.
Hogy tudunk-e még versenyezni a lengyel vagy a nyugat-európai agrártermékekkel, az is kiderül az Alapvetés podcast új műsorából.
