Szlovénia csaknem 27 millió euró értékű, hét éves időszakra szóló projektet indít az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség növelésére - közölte a szlovén környezetvédelmi minisztérium.
A német Szövetségi Tengerészeti és Hidrográfiai Hivatal (BSH) felülvizsgálta a tengeri szélerőművek fejlesztési tervét, és bizonyos korlátozó intézkedések mentén a korábbi 50 gigawattos célról 40 gigawattra csökkentette a 2034-ig megcélzott tengeri (offshore) szélerőművek kapacitási terveit. A lépésre azért volt szükség, mert a hatóság kimutatása alapján az erőművek túl sűrű telepítése komoly kihatással van azok teljesítményére. A döntés célja az energiatermelés hatékonyságának megőrzése, azonban az iparági szereplők vegyes reakciókkal fogadták a lépést.
A 2023-as és az 2024-es globális, vagy akár hazai hőmérsékleti rekordokat elnézve aligha kétséges, hogy a Föld éghajlata egy jelentős átalakuláson megy át jelenleg. Arról azonban megoszlanak a vélemények, hogy ez a felmelegedés valójában az emberiség fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származó szén-dioxid kibocsátásának tudható-e be, valamint, hogy mennyire jelent súlyos veszélyt a felmelegedés jelenlegi üteme. Ahogyan abban sem teljes az egyetértés, hogy vajon mennyi erőforrást lenne érdemes a globális felmelegedés kezelésére fordítani. Ugyan néhány millió éve a jelenlegihez hasonló szén-dioxid koncentrációk már előfordultak a Földön, azok jóval magasabb hőmérsékletek és tengerszintek mellett voltak jellemzők. Egyértelmű intő jelnek tekinthető, hogy a földtörténet korábbi, extrém éghajlattal jellemezhető időszakaiban is a jelenleg becsült, emberi tevékenységből származó globális szénkibocsátás mintegy töredéke jellemezte a bolygónkat, ezért a helyzet igenis súlyosnak mondható, ami azonnali beavatkozást kíván.
A globális felmelegedés egyre gyorsuló üteme világszerte érezteti hatásait. Egy új tanulmány szerint a Föld klímaegyensúlyáért nagyban felelő óceánok felszíni hőmérséklete négyszer gyorsabban emelkedik, mint az 1980-as években, amely a kutatók szerint akár a közelmúltban tapasztalt szélsőséges időjárási eseményekhez is hozzájárulhat - számolt be a ScienceAlert.
Az Európai Bizottság szerdán mutatja be a Versenyképességi Iránytű (Competitiveness Compass) nevű gazdaságélénkítő programját, amely az elkövetkező öt évre határozza meg az EU gazdaságpolitikai irányait – írja a Politico. Egy a Portfolio által látott bizottsági előterjesztés szerint az egyik legfontosabb intézkedés a zöld szabályozások egyszerűsítése lesz, amelynek célja a vállalatok adminisztratív terheinek csökkentése, valamint jóval előrébb hozzák a tőkepiaci unió bevezetését is.
Európának radikálisan újragondolt gazdasági stratégiákra van szüksége, hogy kezelni tudja az Egyesült Államok által gerjesztett kihívásokat – figyelmeztet Gabriel Zucman, a Paris School of Economics professzora. Úgy véli, Donald Trump vámokkal és adócsökkentésekkel kapcsolatos politikája jelentős veszélyt jelent a globális gazdaság stabilitására. Helyette egy interpozícionális adóztatási rendszert javasol: vagyis az amerikai európai profitját kell keményen megadóztatni.
Donald Trump beiktatási beszédében energiavészhelyzetet hirdetett. Egy fehér házi dokumentumból kiderül, hogy az újonnan beiktatott elnök kilépteti az Egyesült Államokat a 2015-ös párizsi éghajlatvédelmi egyezményből.
A 2024-es év volt a valaha volt legmelegebb év mind Magyarországon, mind globálisan. Ez azért is meglepő, mert – a várakozásokkal ellentétben – az El Nino elmúltával hűvösebb évre számítottunk. A kijózanító helyzet miatt nem marad más választásunk, minthogy sürgősen lépjünk a felmelegedés megakadályozása érdekében, nagyobbat, mint eddig, akár a versenyképesség csökkenésének az árán is. Hamarosan ugyanis könnyen lehet, hogy nem egymással fogunk versenyezni, hanem a fennmaradásért.
Magyarország napelemes kapacitása 2025 elejére meghaladta a 7550 megawattot, jelentősen túlszárnyalva a Nemzeti Energia és Klíma Terv korábbi, 2030-as célkitűzését. A beépített teljesítmény az elmúlt három évben folyamatosan évi 1 gigawatt felett nőtt, ezzel párhuzamosan a háztartási méretű naperőművek száma is robbanásszerűen emelkedett: az eredetileg 2030-ra tervezett 200 ezres számot már most meghaladták, és az év elejére elérhetjük a 300 ezret - olvasható az Energiaügyi Minisztérium Facebook oldalán.
1901 óta 2024 volt a legmelegebb év Magyarországon, az öt legmelegebb év mindegyike az elmúlt egy évtizedre esett - közölte a HungaroMet a napokban. Ürge-Vorsatz Diána klímatudós szerint ez ijesztő. A most látható "gyors és jelentős, messze véget nem érő melegedéshez a civilizáció nem tud teljesen alkalmazkodni".
Az Egyesült Államok újonnan megválasztott elnöke, Donald Trump élesen bírálta Nagy-Britannia energiapolitikáját, különösen az északi-tengeri olaj- és gázkitermelés visszaszorítását és a szélerőművek térnyerését. Trump felszólította a szigetországot, hogy nyissa meg újra az elöregedő északi-tengeri medencét a fosszilis energiahordozók kitermelése előtt, és egyúttal szabaduljon meg a szélerőművektől. Ez a kérés azonban éles ellentétben áll a brit kormány jelenlegi klímapolitikájával és megújuló energiára vonatkozó terveivel - írta meg a Reuters.
Katar azzal fenyeget, hogy leállítja az Európai Unióba irányuló létfontosságú LNG-szállításait, amennyiben az EU nem módosítja az új vállalati átvilágítási irányelvét, amely akár a vállalatok teljes globális éves árbevételének 5 százalékát is elérő büntetést helyez kilátásba a nem megfelelően eljáró cégek esetében. A katari energiaügyi miniszter szerint a szabályozás jelenlegi formájában elfogadhatatlan, de bizonyos racionális változtatások mentén születhet megállapodás - írta meg a Financial Times.
Egy új kutatás tíz nagy klímamodell előrejelzései alapján arra az eredményre jutott, hogy a globális felmelegedés a várnál gyorsabb ütemben halad, így a hőmérséklet-emelkedés a korábban becsültnél hamarabb érheti el a szakemberek által kritikus küszöbértékként meghatározott 1,5 Celsius-fokos szintet. A kutatók az adatokat mesterséges intelligencia segítségével értelmezték, amely arra figyelmeztet, hogy számos régióban már 2040-re elérheti kritikus szintet
a hőmérséklet-emelkedés - írta meg a Gizmodo.
Ursula von der Leyen második Bizottságának kiszivárgott munkaprogramja a környezetbarát ipar és a védelmi politika erősítését helyezi előtérbe az első 100 napban, miközben hosszabb távú terveket is meghatároz az EU stratégiai autonómiájának és versenyképességének növelésére. A dokumentum részletesen vázolja a fenntartható technológiai és innovációs célokat, valamint az ipari átállást elősegítő kezdeményezéseket.
Magyarország a villamosenergia-szektorral kapcsolatos több kiemelt fontosságú törekvés tekintetében magasabb célszámmal rendelkezik, mint nem egy, az energiaátállás élharcosának tartott EU-tag, azonban jellemzően ezzel együtt is a Nemzeti Energia- és Klímatervekben rögzített célok alapján összeállított uniós ranglisták második felében található. Adódik a kérdés: hogyan lehetséges ez?
2025. február 10. fontos nap a klímaváltozás elleni fellépés szempontjából, eddig kell ugyanis a Párizsi Klímaegyezményt aláíró 195 ország kormányának benyújtania friss, a korábbiaknál ambiciózusabb kibocsátáscsökkentési terveiket az ENSZ részére. Több ország már a napokban véget ért éves ENSZ-klímacsúcson bejelentette új, megemelt klímacéljait, a zöldátállásban élen járó EU viszont valószínűleg a februári határidőt sem fogja tudni tartani, aminek komolyabb negatív következményei is lehetnek, mint az európai presztizsveszteség.
Donald Trump átmeneti csapata egy széles körű energiacsomagot állít össze, amelyet a megválasztott elnök hivatalba lépése után néhány nappal vezetne be - értesült a Reuters. A tervek szerint jóváhagynák az új cseppfolyósított földgáz (LNG) projektekre vonatkozó kiviteli engedélyeket, valamint növelnék az olajfúrásokat az Egyesült Államok partjainál és szövetségi földeken.
Az Európai Parlament szerdán véglegesítette az Ursula von der Leyen vezette új Európai Bizottság jóváhagyását, lehetővé téve, hogy az 2024. december 1-jén hivatalba lépjen.
Nagyot romlott a német fogyasztói bizalom a GFK felmérése szerint. Egyelőre nem látszik igazi kiút a gazdaság fellendülése tekintetében.
Ursula von der Leyen új Európai Bizottságáról szerdán mondanak ítéletet az Európai Parlamentben, amely minden idők legmegosztottabb képviselői patkóján kell átmenjen. Az uniós törvényhozók szerdán várhatóan megszavazza a német politikus új 26 fős kollégiumát, amely a legjobboldalibb biztosi csoport lesz évtizedek óta, és ez várhatóan komoly feszültségeket válthat ki az EP-frakciók között.
A bankok nem nagyon akarnak díjcsökkentést végrehajtani.
Rengeteg tanulási és fejlődési lehetőséggel várunk.
Amit a tőzsdéről mindeknek tudnia kell.
A vámok 60 napon belüli kongresszusi jóváhagyás hiányában hatályukat vesztenék.
Az egyetemi tanár, ex-jegybankár a Checklistben értékelte Trump legújabb vámjait.
Hogy tudunk-e még versenyezni a lengyel vagy a nyugat-európai agrártermékekkel, az is kiderül az Alapvetés podcast új műsorából.
Beindult a jogi csűrés csavarás.
