Ha a jelenlegi formájában fogadja el a parlament keddi rendkívüli ülése az energiahatékonysági törvény módosításáról szóló javaslatot, akkor az azt jelenti, hogy nem kellene az energiahatékonyságra kötelezett szervezeteknek további érdemi erőfeszítéseket tennie 2030-ig, így a hitelesített energiamegtakarítások keresleti piaca, és vele együtt a lakossági és ipari energiahatékonysági piac is összeomlana – mutattak rá a kilátásra szakmai források a Portfolio-nak.
2025. február 10. fontos nap a klímaváltozás elleni fellépés szempontjából, eddig kell ugyanis a Párizsi Klímaegyezményt aláíró 195 ország kormányának benyújtania friss, a korábbiaknál ambiciózusabb kibocsátáscsökkentési terveiket az ENSZ részére. Több ország már a napokban véget ért éves ENSZ-klímacsúcson bejelentette új, megemelt klímacéljait, a zöldátállásban élen járó EU viszont valószínűleg a februári határidőt sem fogja tudni tartani, aminek komolyabb negatív következményei is lehetnek, mint az európai presztizsveszteség.
A jövő évben valódi lépéseket kell tenni a versenyképesség javítása érdekében, amihez a magyar uniós elnökség fontos eredményének számító új versenyképességi megállapodás, a Budapesti Nyilatkozat elfogadása járulhat hozzá - jelentette ki csütörtökön Brüsszelben Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.
A trópusi vizes élőhelyek metánkibocsátása minden eddiginél magasabb szintet ért el, ami komoly kihívást jelent a klímacélok elérése szempontjából. A kutatók szerint ez a jelenség, amelyet sem a nemzeti kibocsátási tervek, sem a tudományos modellek nem vettek kellően figyelembe, fokozhatja a nyomást a kormányokra, hogy drasztikusabb lépéseket tegyenek a fosszilis tüzelőanyagok és a mezőgazdaság területén.
Az ember okozta globális felmelegedés közelebb lehet a kritikus éghajlati küszöbértékhez, mint azt a jelenlegi becslések sugallják. Az antarktiszi jégmagokat vizsgáló tanulmány szerint 2023-ban az ember okozta felmelegedés elérte az iparosodás előtti szinthez képest az 1,49 °C-ot – olvasható a Nature folyóiratban.
A 2023-ban mért rekordmagas üvegházhatású gázszintek és a globális felmelegedés visszafogása érdekében tett vállalások messze elmaradnak a szükségestől – figyelmeztetett hétfőn az ENSZ.
Jelentősen felfelé módosította a kibocsátáscsökkentéshez kulcsfontosságú több tiszta villamosenergia-termelő technológia 2050-ben várható globális kapacitásaira vonatkozó előrejelzéseit a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) 2024-es éves jelentésében (World Energy Outlook) az egy évvel ezelőttiekhez képest, köszönhetően az előző jelentés óta világszerte elfogadott döntések és az azóta meghozott intézkedések várható hatásainak beépítésével magyarázható. Rossz hír ugyanakkor, hogy közben emelkedtek a klímasemlegesség eléréséhez szükségesnek tartott 2050-es célszámok is, az ezekhez vezető pálya pedig még meredekebbé vált.
Jóval kevesebb elektromos autót adnak el Európa-szerte, mint amire korábban akár maguk az autógyártók számítottak, vannak is bőven ötletek arra, hogy hogyan lehetne rávenni az embereket, hogy elektromos autót vegyenek, egy autóipari vezető most azt dobta be, hogy minden évben nagyot kellene emelni a benzin árán.
Minimálisan javultak a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének kilátásai az egy évvel korábbihoz képest, de az országok és vállalatok által beígért intézkedések teljes körű megvalósításán túl további jelentős intézkedések is szükségesek a klímacélok eléréséhez - derül ki a Nemzetközi Energia Ügynökség 2024-es éves nagy jelentéséből.
Elindult a társadalmi egyeztetés a felülvizsgált Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) stratégiai környezeti vizsgálatáról (SKV), amelynek 177 oldalas anyagához bárki hozzászólhat szeptember 22-ig – jelentette be az Energiaügyi Minisztérium. A klímacélok és a fenntarthatósági kérdések részletesen szóba kerülnek a Portfolio szeptember 4-i Sustainable World konferenciáján, míg az energiaszektor kihívásai, zöldítési törekvései a Portfolio október 10-i Energy Investment Forum konferenciáján kerülnek terítékre.
Főként az energia- és a közlekedési szektorok jelentős kibocsátás-csökkentése miatt tavaly 9,5%-kal zuhant a magyar üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátása a megelőző évhez képest, és ezzel az 1990-es bázishoz képest már 43%-os csökkentésnél járunk, azaz túlteljesítette az ország a 2030-ra szóló vállalását – jelentette be egy pénteki közleményben Lantos Csaba. Az energiaügyi miniszter ezért jelezte, hogy "A felülvizsgált Nemzeti Energia- és Klímatervben a 2030-ra kitűzött 40 százalékos kibocsátás-csökkentési célszám nagyarányú megemelését kezdeményeztük 50 százalékra." A kibocsátáscsökkentési erőfeszítésekről szó lesz a Portfolio szeptember 4-i Sustainable World konferenciáján, amelynek részletei itt érhetők el, illetve Lantos Csaba nyitóelődást tart a Portfolio október 10-i Energy Investment Forum konferenciáján, amelynek részletei itt találhatók.
Fél évvel ezelőtt az ENSZ dubaji klímaváltozási konferenciáján (COP28) a világ túllépett a geopolitikai megosztottságon – amit kevesen hittek lehetségesnek –, és összefogott az UAE konszenzus néven ismert reális terv (a COP28-klímacsúcson elfogadott megállapodás – a szerk.) érdekében, amelynek célja a fenntartható jólét előmozdítása és a klímaváltozás fenyegetésének kezelése. Közel 200 kormány és a világgazdaság valamennyi szektora állt össze egy olyan gyakorlatias, tudományosan megalapozott célkitűzés köré, amely az alacsony karbonfelhasználású gazdasági növekedés elérését szolgálja, miközben a 1,5 Celsius-fokos cél megvalósítását is elérhető közelségben tartja.
Második helyezést ért el az MVM Csoport az 500 legnagyobb magyarországi cégből kialakított, a Planet Fanatics’ Network és a HVG által készített ESG Top40-es fenntarthatósági listán - írja közleményében az MVM.
Az EU új 2040-es klímacélja alapján 2040-ig az uniónak 90%-kal kellene csökkentenie nettó üvegházgáz-kibocsátását az 1990-es szinthez képest. Ez a célszám megfelel a tudományos ajánlásoknak, aggodalomra adhat azonban okot, hogy a tervezet továbbra is túl nagy mértékben támaszkodik például a még gyerekcipőben járó, skálázhatóság szempontjából kérdéses és drága szén-dioxid-megkötő, és -tároló technológiákra. Egy másik problémás pont a valós cselekvések, vannak előrejelzések, amelyek a jelenlegi klímapolitikai intézkedéseket figyelmebe véve azt vetítik előre, hogy 2030-ig csak 48%-kal (szemben az uniós 55%-os céllal), 2040-ig csak 60%-kal (szemben az új 90%-os céllal), 2050-ig pedig csak 64%-kal csökkennének a kibocsátások. Az új, 2040-es cél eléréséhez szigorúbb klímapolitikára lenne szükség – mind uniós, mind nemzetállami szinten - írja a Másfélfok szakértője cikkében.
Az Európai Bizottság holnap, kedden, támogatni fogja azt, hogy 2040-ig köztes klímacélként 90%-kal mérséklődjön az EU kibocsátása az 1990-es szinthez képest, és azt is támogatni fogja, hogy ehhez vegyék figyelembe a szén-dioxid megkötési és tárolási technológiák hatását - tudta meg az EUObserver. Fontos, hogy a Bizottság a gazdatüntetések hatására és egyéb okok miatt nem rendelettervezettel áll elő, hanem egy sokkal puhább hatású kommunikációval, amely egyfajta iránymutatást jelent, és három forgatókönyvet vázol majd fel a 2030 és 2050 közötti köztes klímacél eléréséhez.
EUObserver.
Az éghajlatváltozás sürgető problémájának kezeléséhez az üvegházhatású gázkibocsátásának drasztikus, 90%-os csökkentését javasolja az Európai Bizottság. A Politico által idézett források szerint az uniós végrehajtó testület február 6-án három lehetőséget fog ismertetni a 2040-es cél elérésére, amely átmeneti intézkedésként szolgál az EU azon kötelezettségvállalásának teljesítésére, hogy az évszázad közepére elérje az éghajlat-semlegességet. A javaslatot viszont a magyar kormány megakaszthatja, főként július után, amikor átveszi az unió soros elnökségét. A Portfolio-nak nyilatkozó diplomaták szerint az atomenergia zöldminősítésén múlhat a magyar szavazat.
Egyre nehezebb helyzetben Kijev.
Az infláció ellen harcolna a kormány.
A 21. század új sikerszakmája.
A magyar bankoknak lépniük kell!
Attól függ, mit nézünk.
Rossz hírek jöttek az iparból.
