Egy szerdán megtartott online eseményen több szakértő azt vizsgálta, hogy a frissített Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) ambiciózus célkitűzései mennyire járulnak hozzá Magyarország 2030-as (és 2050-es) klímasemlegességének eléréséhez. Az elhangzottak alapján nem a pénzügyi források hiánya a legnagyobb akadály, hanem a szabályozási korlátok és a befektetések ösztönzésének elégtelensége. Emellett kiemelték, hogy a jelenlegi napelem-központú energiamix önmagában nem elég: diverzifikáltabb megújulóenergia-portfólióra lenne szükség, amelyben nagyobb szerepet kap a szélenergia, a biometán és a geotermia - a Portfolio beszámolója a Green Policy Center eseményéről.
Egy nemrég a Nature folyóiratban megjelent kutatás szerint, ha sikerül is elérni a Párizsi Klímaegyezményben kitűzött célokat, az évszázad végére a Föld átlaghőmérséklete így is 2 Celsius-fokkal lesz lesz az ipari forradalom előtti szintnél, aminek következményeképp drámaian csökkenhet majd az emberek által is lakható területek kiterjedése a bolygónkon - írta meg a ScienceAlert.
Egy friss, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) által közzétett jelentés arra figyelmeztet, hogy az Európai Unió valószínűleg nem tudja majd teljesíteni a 2030-ra kitűzött környezetvédelmi és klímacéljainak túlnyomó többségét. Az eredmények azért is riasztóak, mert az uniós döntéshozók a világ első klímasemleges kontinensévé kívánják tenni Európát 2050-re, ám a célhoz vezető út során több területen is nagy lemaradás tapasztalható
Mintegy 700 klímatüntetőt vett őrizetbe szombaton Hágában a holland rendőrség, a több órára komoly forgalmi dugókat előidéző demonstrálók tömegét vízágyúkkal oszlatták fel.
Ha a jelenlegi formájában fogadja el a parlament keddi rendkívüli ülése az energiahatékonysági törvény módosításáról szóló javaslatot, akkor az azt jelenti, hogy nem kellene az energiahatékonyságra kötelezett szervezeteknek további érdemi erőfeszítéseket tennie 2030-ig, így a hitelesített energiamegtakarítások keresleti piaca, és vele együtt a lakossági és ipari energiahatékonysági piac is összeomlana – mutattak rá a kilátásra szakmai források a Portfolio-nak.
2025. február 10. fontos nap a klímaváltozás elleni fellépés szempontjából, eddig kell ugyanis a Párizsi Klímaegyezményt aláíró 195 ország kormányának benyújtania friss, a korábbiaknál ambiciózusabb kibocsátáscsökkentési terveiket az ENSZ részére. Több ország már a napokban véget ért éves ENSZ-klímacsúcson bejelentette új, megemelt klímacéljait, a zöldátállásban élen járó EU viszont valószínűleg a februári határidőt sem fogja tudni tartani, aminek komolyabb negatív következményei is lehetnek, mint az európai presztizsveszteség.
A jövő évben valódi lépéseket kell tenni a versenyképesség javítása érdekében, amihez a magyar uniós elnökség fontos eredményének számító új versenyképességi megállapodás, a Budapesti Nyilatkozat elfogadása járulhat hozzá - jelentette ki csütörtökön Brüsszelben Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.
A trópusi vizes élőhelyek metánkibocsátása minden eddiginél magasabb szintet ért el, ami komoly kihívást jelent a klímacélok elérése szempontjából. A kutatók szerint ez a jelenség, amelyet sem a nemzeti kibocsátási tervek, sem a tudományos modellek nem vettek kellően figyelembe, fokozhatja a nyomást a kormányokra, hogy drasztikusabb lépéseket tegyenek a fosszilis tüzelőanyagok és a mezőgazdaság területén.
Az ember okozta globális felmelegedés közelebb lehet a kritikus éghajlati küszöbértékhez, mint azt a jelenlegi becslések sugallják. Az antarktiszi jégmagokat vizsgáló tanulmány szerint 2023-ban az ember okozta felmelegedés elérte az iparosodás előtti szinthez képest az 1,49 °C-ot – olvasható a Nature folyóiratban.
A 2023-ban mért rekordmagas üvegházhatású gázszintek és a globális felmelegedés visszafogása érdekében tett vállalások messze elmaradnak a szükségestől – figyelmeztetett hétfőn az ENSZ.
Jelentősen felfelé módosította a kibocsátáscsökkentéshez kulcsfontosságú több tiszta villamosenergia-termelő technológia 2050-ben várható globális kapacitásaira vonatkozó előrejelzéseit a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) 2024-es éves jelentésében (World Energy Outlook) az egy évvel ezelőttiekhez képest, köszönhetően az előző jelentés óta világszerte elfogadott döntések és az azóta meghozott intézkedések várható hatásainak beépítésével magyarázható. Rossz hír ugyanakkor, hogy közben emelkedtek a klímasemlegesség eléréséhez szükségesnek tartott 2050-es célszámok is, az ezekhez vezető pálya pedig még meredekebbé vált.
Jóval kevesebb elektromos autót adnak el Európa-szerte, mint amire korábban akár maguk az autógyártók számítottak, vannak is bőven ötletek arra, hogy hogyan lehetne rávenni az embereket, hogy elektromos autót vegyenek, egy autóipari vezető most azt dobta be, hogy minden évben nagyot kellene emelni a benzin árán.
Minimálisan javultak a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének kilátásai az egy évvel korábbihoz képest, de az országok és vállalatok által beígért intézkedések teljes körű megvalósításán túl további jelentős intézkedések is szükségesek a klímacélok eléréséhez - derül ki a Nemzetközi Energia Ügynökség 2024-es éves nagy jelentéséből.
Elindult a társadalmi egyeztetés a felülvizsgált Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) stratégiai környezeti vizsgálatáról (SKV), amelynek 177 oldalas anyagához bárki hozzászólhat szeptember 22-ig – jelentette be az Energiaügyi Minisztérium. A klímacélok és a fenntarthatósági kérdések részletesen szóba kerülnek a Portfolio szeptember 4-i Sustainable World konferenciáján, míg az energiaszektor kihívásai, zöldítési törekvései a Portfolio október 10-i Energy Investment Forum konferenciáján kerülnek terítékre.
Főként az energia- és a közlekedési szektorok jelentős kibocsátás-csökkentése miatt tavaly 9,5%-kal zuhant a magyar üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátása a megelőző évhez képest, és ezzel az 1990-es bázishoz képest már 43%-os csökkentésnél járunk, azaz túlteljesítette az ország a 2030-ra szóló vállalását – jelentette be egy pénteki közleményben Lantos Csaba. Az energiaügyi miniszter ezért jelezte, hogy "A felülvizsgált Nemzeti Energia- és Klímatervben a 2030-ra kitűzött 40 százalékos kibocsátás-csökkentési célszám nagyarányú megemelését kezdeményeztük 50 százalékra." A kibocsátáscsökkentési erőfeszítésekről szó lesz a Portfolio szeptember 4-i Sustainable World konferenciáján, amelynek részletei itt érhetők el, illetve Lantos Csaba nyitóelődást tart a Portfolio október 10-i Energy Investment Forum konferenciáján, amelynek részletei itt találhatók.
Fél évvel ezelőtt az ENSZ dubaji klímaváltozási konferenciáján (COP28) a világ túllépett a geopolitikai megosztottságon – amit kevesen hittek lehetségesnek –, és összefogott az UAE konszenzus néven ismert reális terv (a COP28-klímacsúcson elfogadott megállapodás – a szerk.) érdekében, amelynek célja a fenntartható jólét előmozdítása és a klímaváltozás fenyegetésének kezelése. Közel 200 kormány és a világgazdaság valamennyi szektora állt össze egy olyan gyakorlatias, tudományosan megalapozott célkitűzés köré, amely az alacsony karbonfelhasználású gazdasági növekedés elérését szolgálja, miközben a 1,5 Celsius-fokos cél megvalósítását is elérhető közelségben tartja.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború eseményeivel.
Aktív műveletek zajlanak.
Téves gazdaságtanra nem épülhet sikeres gazdaságpolitika.
Hosszú ideje nem látott összeomlás történik a tőkepiacokon.
Az egyetemi tanár, ex-jegybankár a Checklistben értékelte Trump legújabb vámjait.
Hogy tudunk-e még versenyezni a lengyel vagy a nyugat-európai agrártermékekkel, az is kiderül az Alapvetés podcast új műsorából.
