A világ "a közelében sem jár" azoknak a környezetvédelmi célkitűzéseknek, amelyeket a globális éghajlati katasztrófa megelőzése érdekében el kellene érni - mondta Barack Obama volt amerikai elnök hétfőn, az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének Glasgowban zajló, egy hete kezdődött 26. ülésén (COP26).
Az Egyesült Államok korábbi elnöke, Barack Obama is megjelent a glasgow-i COP26 klímacsúcson, amelyen összesen több mint 200 ország állam- és kormányfője vesz részt. Obama kritikus kijelentéseket intézett, amelyből nem csak Amerika riválisai, de a Trump-adminisztráció is kapott.
Tízezrek tüntettek szombaton a nagyobb klímavédelemért Glasgow-ban, ahol éppen az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye 26. ülésszaka (COP26) zajlik.
Miközben Glasgowban, az ENSZ klímacsúcsán (COP26) a világ vezetői arról tárgyalnak, hogy mit tegyenek a klímaváltozás lassítása érdekében, a bolygón jó néhány olyan ország van, amelynek már az is kevés lenne, ha holnaptól egyetlen köbméternyi károsanyag sem távozna a légkörbe. Egyes országokat egyszerre fenyeget a szárazság, illetve a heves esőzések és áradások, a mezőgazdasági művelés ellehetetlenül, milliók éheznek, de olyan ország is van, amely a földdel, pontosabban a vízzel válhat egyenlővé, ha nem tudunk megálljt parancsolni az ember által beindított folyamatoknak. A cikkben felsorolt öt ország mindegyikére jellemző, hogy a világ szén-dioxid-kibocsátásának elhanyagolható része esik rájuk, mégis ők szenvednek leginkább a globális felmelegedés hatásaitól. Persze – sajnos – könnyedén választhattunk volna öt másik országot is, de az itt tárgyalt öt ország példája képet ad arról, hova juthatunk, ha nem cselekszünk időben.
Képmutatással vádolják a világ vezetőit, mivel a COP26 klímacsúcs alatt ellepték Glasgow környékét a magánrepülőgépek. A hatalmas szennyezés mellett a kiszolgáltatott közösségek kirekesztése miatt is támadás érte a szervezőket.
A világ vezetői sorra aludtak el a sorsdöntő klímacsúcson, de a legnagyobb botrányt a Glasgow-ba érkező magánrepülőgépek száma mellett a brit miniszterelnök utazása okozta.
„Hatalmas hír” – kezdi csütörtöki Twitter-üzenetét a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) vezetője és arra hívja fel a figyelmet, hogy a most zajló glasgow-i klímacsúcson eddig tett felajánlásokkal elérhető közelségbe került a 2015-ös párizsi klímacsúcson tett vállalás teljesítése.
Az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye Glasgowban zajló 26. ülésének (COP26) résztvevői által az üvegházhatású gázok kibocsátásának korlátozására tett kötelezettségvállalásai alapján két Celsius-fok alatt tartható a globális felmelegedés mértéke - állapították meg a Melbourne-i Egyetem kutatói.
Peking szerint a glasgow-i klímacsúcs szervezői nem biztosították a lehetőséget Hszi Csin-ping kínai elnök számára, hogy videókapcsolaton keresztül intézze beszédét a találkozó részvevőihez, ezért küldte el beszédét írásos formában.
Boris Johnson brit miniszterelnök szerint az emberiség már nem áll olyan reménytelenül vesztésre a klímaváltozás elleni mérkőzésen, mint az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének Glasgowban zajló, két napja kezdődött 26. ülése (COP26) előtt.
Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének Glasgowban zajló 26. ülésén (COP26) kötelezettséget vállalt kedden arra, hogy az uniós költségvetésből 1 milliárd eurót fordítanak a következő 5 évben az erdők védelmére.
Évtizedek óta arról beszélünk, hogy a világ a 24. órában van a klímakatasztrófa elkerüléséhez, ami így hiteltelen, így egyértelmű cselekvésre van szükség, és Magyarországon már törvény van a 2050-es klímacélról, amit el is kezdtek megvalósítani, így például "2030-ig biztosan, de reményeink szerint talán már 2026-ra beszüntetjük a szénalapú áramtermelést" - ezekről beszélt Áder János a skóciai Glasgowban az ENSZ klímacsúcstalálkozóján. Áder János hétfő esti felszólalásában kitért rá, hogy Magyarország az év végéig kiépülő 3000 megawattról 2030-ig 6500 megawattra növeli a naperőmű-kapacitást, 2030-tól a városi tömegközlekedésben csak elektromos buszokat használ, addig is folyamatosan cseréli a járműparkot, és mindezzel együtt jelentős erdőtelepítési programot is végrehajt.
Száznál több ország részvételével megállapodás született kedden, az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének Glasgowban zajló 26. ülésén (COP26) a világ erdőségeinek megóvásáról és a felelős termőföldhasználat előmozdításáról.
Nagy-Britannia az Antarktisz egy olvadó gleccserét Glasgow-gleccsernek nevezi el a skót városban vasárnap kezdődött globális klímakonferencia céljaira emlékeztetve.
Ecuador csaknem felével megnöveli a csendes-óceáni Galápagos-szigetek körül kialakított tengeri rezervátum területét - jelentette be a Glasgow-i klímacsúcson hétfőn a dél-amerikai ország elnöke, Guillermo Lasso.
Az ENSZ vasárnap kezdődött klímakonferenciája a történelem egyik legfontosabb diplomáciai csúcstalálkozója, amely az országokat vezető kormányok egyik utolsó és legjobb esélye lehet arra, hogy megelőzzék a klímakatasztrófát, amely felé ma a Föld és az emberiség a tudományos jelentések alapján tart. Miközben azonban több mint kérdéses, hogy a tárgyalások elérhetik-e a kívánt eredményt, már a rendezvény körülményei is éles kritikákat váltottak ki. A csúcstalálkozónak otthont adó Glasgow ugyanis úszik a szemétben, a konferencia szponzorainak klímaügyi elkötelezettségét erősen vitatják, és amíg több száz magánrepülőgép szállítja a helyszínre a gazdag országok és nagyvállalatok vezetői mellett a celebritásokat is, a klímaváltozás negatív hatásainak leginkább kitett közösségek képviselői szerint a brit hatóságok ellenséges hozzáállása miatt is a mostani lehet "legfehérebb" és legkiváltságosabb klímakonferencia, amit valaha rendeztek.
Vasárnap kezdődött el az ENSZ, COP26 névre hallgató klímakonferenciája, amelyen több mint 200 ország állam- és kormányfője vesz részt. A csúcsot nagy várakozások előzték meg, a világ országainak elsősorban arra kell választ találni, hogy miként érhető el a párizsi megállapodásban szereplő legfeljebb 1,5 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedésre vonatkozó célkitűzés megvalósítása. A felelősségteljes feladat ellenére nem teljes a vezetők figyelme, Joe Biden amerikai elnök és Boris Johnson brit miniszterelnök is elbóbiskolt a konferencia alatt.
A brazil kormány a glasgow-i klímacsúcs alkalmából a korábbiaknál ambiciózusabb klímacélokat, a szén-dioxid-kibocsátás radikálisabb csökkentését és az illegális erdőirtás elleni hatékonyabb küzdelmet jelentett be hétfőn.
Joe Biden amerikai elnök hétfőn bocsánatot kért az ENSZ glasgow-i klímakonferenciáján, amiért elődje, Donald Trump kiléptette az Egyesült Államokat a 2015-ös párizsi klímavédelmi egyezményből.
Vasárnap kezdődött el az ENSZ, COP26 névre hallgató klímakonferenciája, amelyen több mint 200 ország állam- és kormányfője vesz részt. A csúcsot nagy várakozások előzték meg, a világ országainak elsősorban arra kell választ találni, hogy miként érhető el a párizsi megállapodásban szereplő legfeljebb 1,5 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedésre vonatkozó célkitűzés megvalósítása. Ehhez minden országnak cselekvési tervet kellett kidolgoznia, azonban sokan, főleg a nagy szennyezők tartózkodtak az ambiciózus ígéretektől. Félő továbbá, hogy ismét fellángol az ellentét a világ fejlett és fejlődő országai között a klímabarát működésre való átállás miatt felmerülő költségek fedezését illetően. Éppen ezért sokan pesszimista várakozásokat fogalmaztak meg a csúcs eredményeinek vonatkozásában, abban azonban egyre többen értenek egyet, hogy azonnali cselekvésre van szükség a klímaváltozás megfékezése érdekében.
Kihirdette a kormány a közlönyben azt is, hogy kiknek nem kell jövőre extraprofitadót fizetnie.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
