Svájcba menekülnek az északi milliárdosok a súlyos adók elől
Svájci „száműzetésbe” kényszerült több tucat norvég milliárdos, mivel a jelenlegi kormány kőkemény adókat szedne be rajtuk – írja a Bloomberg.
Svájci „száműzetésbe” kényszerült több tucat norvég milliárdos, mivel a jelenlegi kormány kőkemény adókat szedne be rajtuk – írja a Bloomberg.
A háború kirobbanása óta milliós tömegek menekültek el Ukrajnából. Az egyébként sem túl rózsás állapotban lévő ukrán társadalmi folyamatok ezzel még egy erős gyomrost kaptak. A konfliktus előrehaladtával azonban el kell kezdeni azon is gondolkodni Kijevben, hogy mivel tudják a külföldön tartózkodó állampolgáraikat az országba csalogatni. A helyzet kifejezetten borús, de nem teljesen reménytelen.
Ukrajna megszállása óta a nyilvánosságban időről időre felvetődik az orosz szakemberek elvándorlásának témája. Bár mindez nehezen számszerűsíthető, digitális nyomkövetési adatok felhasználásával mégis megbecsülhetjük az orosz értelmiség eltűnésének mértékét. Módszerünk szerint 2022 őszéig az IT szakemberek 11 százaléka emigrált, de ez az adat inkább az alsó határát jelentheti a valós elvándorlásnak: úgy véljük akár egyharmaduk is elhagyhatta az országot. Az adatok alapján azt is megfigyelhetjük, hogy az emigrált szakemberek sokkal produktívabbak és együttműködőbbek, illetve információt kaphatunk arról is, hogy milyen célpontokat részesítenek előnyben.
A közelmúltban vette el Kínától a világ legnépesebb országa címet India. Bárki azt hihetné, hogy egy több mint 1,4 milliárd lakosságú országban nem lehet gond a népesedéssel, ez azonban koránt sincs így. Pekingnek gyorsuló népességfogyással, és rohamos elöregedéssel kell szembenéznie a jövőben. A probléma aggasztó lehet, és ráadásul az ország globális ambícióit is veszélyeztetheti.
Ukrajna 1991-es függetlenedése után Európa hatodik legnépesebb országa volt, viszont ezt követően erős negatív trendek kezdték meghatározni az ország demográfiai kilátásait. Az oroszokkal vívott háború hatására a régóta negatív folyamatok sosem látott mértékben gyorsultak fel. A háború során a nemzetközi figyelem gyakran inkább a gazdasági, vagy a fizikai újjáépítés felé fordul, pedig a humán rekonstrukció nélkül vélhetően egyik sem lesz sikeres.
Egyre több digitális nomád jön rá, hogy a munkát és az utazást összeegyeztetni próbáló "hiperszabad" életmód nem is olyan csodálatos, mint amilyennek gondolták.
Újra egyre több magyar vándorol ki - derült ki a Portfolio korábbi cikkéből. A KSH most azt is nyilvánosságra hozta, hogy melyik országba mennek az emberek.
Tavaly 606 ezer főt tett ki a nettó migráció az Egyesült Királyságban, ami új rekordot jelent – írja a brit statisztikai hivatal friss számaira hivatkozva a Reuters.
Tavaly 26 500 magyar állampolgár vándorolt külföldre, ennél magasabb számot utoljára 2017-ben láttunk – derül ki a KSH előzetes adataiból. Ezzel megfordult a 2021-es pozitív trend, amikor többen tértek haza, mint amennyien elmentek Magyarországról. A jó hír, hogy a vándorlási különbözet így sem romlott jelentősen, mivel a korábbi éveknél lényegesen több külföldön született magyar állampolgár költözött az országba.
Kevesebb, mint 11,5 millió magyar él a Kárpát-medencében, a határon túli magyarok száma 1,8 millióra zsugorodott, Magyarországon pedig az itt élő külföldiekkel együtt sem vagyunk többen 9,6 milliónál – írja népszámlálási adatokra hivatkozva a Válasz Online. A demográfiai zsugorodás a környék többi országát is érinti, Románia lakossága 20 millió fő alatt van.
Elkészült az InterNations idei felmérése a külföldre kivándorlók körében, ami alapján összeállt a friss lista, hogy melyek a legjobb és legrosszabb városok a világon a kiköltözők számára – írja a Bloomberg.
Az orosz statisztikai hivatal (Roszstat) szerint 419 ezren hagyták el Oroszországot 2022 első felében, kétszer annyian, mint a tavalyi év első hat hónapjában - tájékoztatott az RBC ukrán hírügynökség keddre virradóra.
Újabb történelmi rekordot döntött az Ausztriában dolgozó magyarok száma, eddig még sohasem dolgozott több mint 114 ezer magyar állampolgár odaát. Eközben a foglalkoztatott külföldiek összlétszáma minimális mértékben még csökkent is Ausztriában - számolt be a Sozialversicherung.at alapján a Privátbankár.
Hiába a magas emberveszteség, nehéz elképzelni, hogy tiltakozások törjenek ki Oroszországban, mivel az egy konszolidált autokrácia, ahol az elmúlt időszakban mindent elkövettek, hogy eltűnjenek azok a társadalmi szervezetek, melyek most megszervezhetnék a tiltakozást – egyebek mellett erről beszélt Sz. Bíró Zoltán Oroszország-kutató a Portfolio Checklist szombati különkiadásában.
Migrációs adatok elemzése alapján az idei évben több mint 15 ezer milliomos hagyhatja el Oroszországot Putyin ukrajnai háborúja miatt – írja a The Guardian.
Béremelésekkel, külföldi toborzással és kamatmentes hitellel csábítaná haza a külföldre vándorolt magyarokat az MNB – derül ki a jegybank múlt héten ismertetett javaslatcsomagjából. A cél már régi, születtek kormányzati programok, azonban az utóbbi évek tendenciája azt bizonyította be, hogy a gazdasági kilátások változása sokkal erősebb lehet ezeknél. Az mostanra egyértelműen kijelenthető, hogy megállt az elvándorlási hullám, most már tényleg a visszacsábításon lenne a sor.
Március közepéig becslések szerint legalább 200 ezer ember hagyta el Oroszországot az Ukrajna elleni háborúra válaszul bevezetett nyugati szankciók okozta gazdasági helyzet, illetve a politikai szabadságjogok további korlátozása miatt. Előrejelzések szerint április végéig csak informatikusokból akár 170 ezer ember vándorolhat ki az országból. A mostani kivándorlási hullám valójában a több évtizede tartó agyelszívás legújabb felvonásának tekinthető. Egy tanulmány szerint tavaly őszig a 2000 óta tartó putyini korszakban ötmillió ember hagyta el az országot, akiknek döntő része magasan képzett volt.
A Hongkong feletti kínai uralom egyre szorosabbá válásának újabb mérföldköveként olyan parlamenti választást tartanak ma az egykori brit gyarmaton, ahol csak Pekinghez lojális jelöltek indulhatnak el. A városállam 1997-es Kínának való átadásakor a hongkongi autonómia 50 éven át történő biztosítását vállaló Pekinget szószegéssel vádolja most a brit kormány. London a helyzetet kezelendő ez év elejétől speciális vízumot ad az erősödő kínai kontroll elől menekülni kívánó hongkongiaknak, amire szeptember végéig már közel 90 ezren jelentkeztek. Eközben úgy tűnik, a világ egyik legfőbb pénzügyi és kereskedelmi központjának számító Hongkong vonzereje a demokrácia korlátozása ellenére nem csökkent a nyugati befektetők szemében.
Míg a koronavírus-járvány első és második hullámában egy időre szinte teljesen leállt a munkaerőáramlás az Európai Unióban, addig most más a helyzet. Vannak ugyan korlátozások, illetve elvárások a munkavállalókkal szemben, de oltottként könnyű külföldi munkát vállalni. Akik nincsenek beoltva, azok sokkal nagyobb nehézségekkel néznek szembe.
Nagy-Britannia hat hónapos sürgősségi vízumot kínál 800 külföldi hentesnek, hogy elkerülje a tömeges sertésvágást - írja a Reuters. A gazdák szerint a vágóhidakon és húsfeldolgozókban dolgozók kivándorlása után a sertéságazat a túlélésért harcol.
Változtak a tulajdonosi viszonyok.
Egy illegális telepet akartak felszolgálni a katonák.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
A hiány magas, 2026-ban választások lesznek.
A szintetikus kövek mindent felforgatnak.