A brit belügyminisztérium kedden emlékeztető közleményben hívta fel a Nagy-Britanniában élő EU-állampolgárok figyelmét arra, hogy éppen száz nap múlva jár le a tartós letelepedési kérelem benyújtására kijelölt határidő.
Jelentősen megugrott a Brexit utáni letelepedési engedélyért folyamodó magyarok száma a negyedik negyedévben – derül ki a brit belügyminisztérium csütörtökön megjelent adataiból. A regisztrációra van még fél év, vagyis szép lassan tisztán láthatunk azzal kapcsolatban, valóban hány magyar él a szigetországban.
Hosszú idő óta orvoshiány jellemzi a magyar egészségügyet. A világjárvány miatt ez az eddiginél is nagyobb nehézségeket okoz az ellátásban, ezért érdemes vizsgálni, hogy a hiány mennyire köthető az orvosok külföldre vándorlásához, nőtt-e, csökkent-e az elvándorló orvosok aránya.
Június és szeptember között megint több mint tízezer magyar regisztrált az Egyesült Királyságban, hogy a közelgő Brexit előtt tartós letelepedési engedélyt biztosítson be magának. Ezzel összesen már több mint 110 ezren jelezték, hogy szeretnének maradni az országban, és az utolsó roham majd csak 2021 első felében jöhet. Viszont a szám így ismét meghaladja a hivatalos brit statisztikát a szigetországban élő magyarok számát illetően.
Az egész világot behálózó globális termelési és szolgáltatási értékláncok eredményeként a gazdaságban minden mindennel és mindenki mindenkivel össze van kötve. A világgazdaság működése a tőke, az áruk, a szolgáltatások, az információ és az emberek szabad mozgásától függ. Ha ebből a komplex szövedékből bármely szál tartósan fölfeslik, az rendkívül súlyosan érintheti, recesszióba taszíthatja az egész rendszert. A koronavírus-pandémiának a világ gazdaságára gyakorolt betegítő hatása ezért rendkívül veszélyes - nem is beszélve a gazdasági el- és bezárkózás melletti atavisztikus erőket fölpumpáló politikai mellékhatásáról. Csak tetézi a kockázatokat, hogy a válságkezelés jellemzően további eladósodáshoz vezető vészhelyzeti eszközei hosszabb távon újabb, mélyebb válsághoz vezethetnek.
Magyarország EU-csatlakozása óta 2019-ben először volt pozitív a magyar állampolgárok nemzetközi vándorlási egyenlege, vagyis tavaly már többen térhettek vissza, mint ahányan kivándoroltak – derül ki a KSH most megjelent Demográfiai évkönyvéből. A pozitív fordulat mellett még tavaly is több mint húszezer magyar próbálhatott szerencsét külföldön, utoljára 2013-ban regisztráltak ennél kevesebb kivándorlót. A célországok listáján nincs sok változás, továbbra is Ausztria, Németország és az Egyesült Királyság a legvonzóbb a magyarok számára. Persze a hasonló statisztikákat mindig érdemes óvatosan kezelni, hiszen a nemzetközi vándorlás talán a legnehezebben mérhető a szabad európai munkavállalás mellett.
Júniusban újabb 2500 magyar regisztrált az Egyesült Királyságban, hogy a Brexit után is szabadon vállalhasson munkát – derül ki a brit belügyminisztérium adataiból. Az érintetteknek még van egy évük a regisztrációt végrehajtani, így a jelenlegi 104 ezres szám még biztosan emelkedni fog.
Májusban további 2300 magyar regisztrált a brit hatóságoknál, hogy a Brexit után is szeretne az országban maradni – derül ki a csütörtökön megjelent statisztikából. Ezzel a teljes szám százezer fölé emelkedett, és az érintetteknek van még egy évük a regisztrációra, így szinte biztos, hogy a nemrég jelentősen felfelé módosított hivatalos statisztikát újra korrigálni kell majd.
Az egy évvel korábbi 77 ezerről tavaly 109 ezerre emelkedett az Egyesült Királyságban élő magyarok száma – derül ki a brit statisztikai hivatal (ONS) csütörtökön közölt adataiból. Ez látszólag cáfolja azt a korábbi vélekedést, hogy komoly fordulat állt be a magyarok kivándorlásában, mi azonban azt gondoljuk, hogy inkább a korábbi évek statisztikai anomáliája okozza a mostani megugrást. Így viszont folytatódhat az erőteljes emelkedés idén is a hivatalos adatokban, így elérheti a Portfolio által becsült 200 ezret is az ott élő magyarok száma.
Már 2018-ban látszottak annak jelei, hogy jelentős fordulat állt be a magyar kivándorlásban, hiszen hosszú idő után először majdnem annyian tértek haza, mint ahányan elmentek. A KSH adatai szerint a pozitív tendencia 2019-ben is folytatódott, a 21 900 kivándorló mellett 23 200-an tértek haza olyanok, akik korábban elmentek, vagyis régóta először volt pozitív az egyenleg.
Tizenöt éve nem történt olyan, mint 2019-ben: csökkent a Németországban élő magyarok száma a helyi statisztikai hivatal (Destatis) adatai szerint. Persze a néhány száz fős visszaesés inkább stagnálásnak mondható, de az elmúlt évek trendje egyértelműen csökkenő kivándorlási hajlandóságot mutat. A rossz hír, hogy még így is több mint 200 ezren élnek az országban, és tavaly is majdnem 1300 magyar gyermek születhetett Németországban. Közben viszont Ausztriába tavaly is folytatódott a magyarok kivándorlása, majdnem ötezerrel élnek többen ott, mint egy évvel ezelőtt.
A 2017-2018-as visszaesés után tavaly újra egyre több magyar dolgozott külföldön. A rövid ideje, átmenetileg külföldön lévő magyarok bére történelmi csúcsra emelkedett.
Márciusban újabb 3300 magyar kért tartós letelepedési engedélyt az Egyesült Királyságban, így a teljes szám már 100 ezer közelébe emelkedett – derül ki a brit belügyminisztérium (Home Office) friss adataiból. Ezzel már hónapok óta a magyar bevándorlók hivatalos száma felett van a Brexit miatt engedélyt kérők száma, a végleges adat csak 2021 közepére derülhet ki.
Februárban további 5500 magyar kért a Brexit utáni tartós letelepedési engedélyt az Egyesült Királyságban, így már 94 ezren regisztráltak magukat összesen – derül ki a brit belügyminisztérium csütörtökön megjelent havi adataiból. A regisztrációra még van majdnem másfél évük az érintetteknek, de kérdés, hogy a jelenlegi koronavírus-járvány hogyan befolyásolja majd a külföldi magyarok sorsát és az egész Brexit-folyamatot.
Tavaly 89 200 gyerek született Magyarországon 607-tel kevesebb, mint egy évvel korábban. Ezzel minden idők második legkisebb születésszámát regisztrálta a statisztikai hivatal a 2011-es év után. A visszaesés oka a szülőképes korú nők számának csökkenése, ami mellett a gyerekvállalási kedv negyedik éve stagnál. A decemberi adatok nyújtanak egy kis reménysugarat.
Januárban mérföldkőhöz érkezett a Brexit miatt tartós letelepedési engedélyért folyamodó magyarok száma: több mint 9000 új regisztrációval átlépte a 88 ezret, vagyis már többen kértek engedélyt, mint ahányan a brit statisztikai hivatal szerint az országban élnek. És a regisztrációra még van majdnem másfél évük, vagyis a ténylegesen az országban élők száma akár többszöröse is lehet a hivatalos statisztikának.
Az ukrán kormány csütörtökön nyilvánosságra hozott adatai szerint az Oroszország által önkényesen elcsatolt Krím félsziget és az ideiglenesen megszálltnak tekintett Donyec-medencei területeken élőket nem számítva Ukrajnában jelenleg tényegesen 37,289 millióan élnek, és tíz év alatt jelentősen, 3,8 millióval csökkent lakosság lélekszáma.
Decemberben ismét több mint négyezer magyar állampolgár kért tartós letelepedési engedélyt az Egyesült Királyságban – derül ki a csütörtökön megjelent friss adatokból. Ezzel már majdnem nyolcvanezren jelentették be, hogy a Brexit után is maradnának a szigetországban, ha hinni lehet a hivatalos statisztikának, akkor tízből kilenc magyar már másfél évvel a határidő előtt kérte a letelepedési engedélyt.
Megjelent a Magyar Orvosi Kamara javaslata a közfinanszírozott ellátásban dolgozó orvosok javadalmazására. A MOK olyan bértábla elfogadását szeretné előmozdítani, mellyel „az egészségügy társadalmi funkcióját betölteni képes rendszerré válik”. Szerintük a javaslat kiemelt hangsúlyt fektet arra, hogy az ország gazdasági teljesítőképességét és a környezeti tényezők realitását egyaránt figyelembe vegye. A rezidenseknek közel 700 ezer forintos, a tapasztalt orvosoknak 1,5-2 milliós fizetést szeretnének.
A kormány követi és rendszeresen elemzi a nemzetközi folyamatokat, adózási megoldásokat, illetve folyamatosan vizsgálja a különböző kedvezmények, mentességek bevezetésének lehetőségét – válaszolta Jakab Péter jobbikos képviselő írásbeli kérdésére Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára. Ez pedig akár azt is jelentheti, hogy lengyel és horvát mintára nálunk is jöhet a fiatalok szja-mentessége, ha beválnak az ezzel kapcsolatos kísérletek.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Történelmi pillanatok Washingtonban.
A francia elnök figyelmeztette Európát, ne csak amerikai fegyverekre költsön.
Kirúgások és drasztikus költségcsökkentés jöhet.
Mégis elfogadna moldovai gázszállítmányokat a Dnyeszter Menti Köztársaság.
Mire számíthatnak a bértárgyaláson?
Az orosz haderő elérte az ukrán véderő egyik legfontosabb városát.
Napokon belül kamatot vált az első PMÁP-sorozat.
