Erős nyarat zárhat a szuperállampapír, megint nagyot ment a kötvény
Július utolsó hete után az augusztus első hete is erősnek bizonyult a szuperállampapírnál: múlt héten közel 60 milliárdot jegyeztek belőle a magyarok.
Július utolsó hete után az augusztus első hete is erősnek bizonyult a szuperállampapírnál: múlt héten közel 60 milliárdot jegyeztek belőle a magyarok.
A hazai irodapiacról a BRF rendszeresen, negyedéves gyakorisággal publikálja a legfontosabb számokat, ezúttal azonban a főváros egészét megbontva, a nyolc nagy alpiacot hasonlította össze. Az alábbiakban ezeket mutatjuk be kiegészítve az Eston keresletre és üresedésre vonatkozó adataival, valamint megnézzük, hogy a következő években mely alpiacok bővülhetnek a legnagyobb mértékben.
Összesen mintegy 633 milliárd forintnyi lakossági állampapír jár le júliusban, ebből az ÁKK számai alapján 305 milliárd forint az, amitől intézményi vagyon révén elbúcsúzhat a lakossági állampapír-piac. Kérdés, milyen hajlandósággal fektetik be a fennmaradó összeget a magyarok állampapírokba, mivel az utóbbi hónapokban nem volt nagy lelkesedés. Az államadósság-kezelő minden esetre úgy kalkulál, meglehet az idei terv.
A kávékeresletnek sem tett jót a koronavírus kirobbanása, a világ kávéfogyasztása 2011 óta idén ismét csökkenhet – írja a Bloomberg.
A friss adatok szerint múlt héten 38 milliárd forintért jegyeztek a magyarok szuperállampapírt.
Az elmúlt hetekben beállt szintnek megfelelő kereslet jellemezte a nyár első hetén is a szuperállampapír jegyzéseket, az ÁKK friss számai szerint kicsivel több mint 30 milliárd fogyott a papírból.
Az S&P Global által elvégzett felmérés szerint, ha választaniuk kellene a fogyasztóknak, hogy plázákba mennek vagy étterembe, akkor sokan a pláza mellett döntenének - írja a MarketWatch.
Az idei tavasz volt a szuperállampapír fennállásának eddig leggyengébb évszaka, március és május között összesen a 450 milliárdot sem érte el a magyarok jegyzése, ebből alig 147 milliárdot tett ki a május.
Kínában gyorsult az új lakások áremelkedése áprilisban havi összevetésben, míg éves szinten a növekedés lassulását regisztrálták.
Április utolsó két hetében felpörgött a szuperállampapír-kereslet, ennek köszönhetően a múlt hónap értékesítési számai meghaladták a márciusit.
Nagyjából két hónapja volt utoljára, hogy meghaladta az 50 milliárd forintot a szuperállampapír heti jegyzése, de múlt héten sikerült ismét megugrania ezt a küszöböt a MÁP+-nak. Nem tudni, hogy a koronavírus miatti aggodalmat vetkőzték le a magyarok, vagy az olajár drasztikus visszaesése miatt térhettek vissza néhányan a kockázatkerülőbb befektetésekhez, minden esetre kíváncsian várjuk, hogy csak egyszeri felpattanás ez a szuperállampapírnál, vagy valóban visszatért a magyarok vásárlási kedve. Időközben kiderült: a több mint 100 milliárdnyi lejáró prémium állampapír is sokat segíthetett a múlt heti számok feltornázásában.
A kezdeti lelkesedés már a múlté a szuperállampapír körül, a konstrukció hétről hétre egyre gyengébb értékesítési adatokat mutat, pedig az államnak nagyobb szüksége lesz most a lakossági papírok értékesítéséből befolyó pénzre, mint eddig valaha. A koronavírus terjedése jócskán átírta a lakossági állampapírok piacát is: a gazdasági megtorpanás kieső jövedelmeket generál a háztartásoknál, a kincstári értékesítési pontok bezártak, a szuperállamapíprral versengő termékek vonzereje nő, miközben több százmilliárdnyi lakossági papír jár le a hetekben. Nagy kérdés, mit lép az állam, ha nem vesznek érdemben több lakossági papírt a magyarok. Ennek jártunk utána mostani cikkünkben.
Teljesen átrajzolódik a magyar iparvállalatok helyzete ezekben a hónapokban. Egyre kevesebben panaszkodnak arra, hogy munkaerőhiány lenne Magyarországon, és egyre többen arra, hogy a kereslet hiánya korlátozza a termelésüket. 2015 óta először jelent nagyobb gondot a kereslet, mint a munkaerő.
Az eddig látott számok alapján is sejteni lehetett, ami már biztos: történetének leggyengébb hónapját zárta márciusban a szuperállampapír, a jegyzések alig érték el a 144 milliárd forintot.
Rengetegen kérdezték tőlünk az utóbbi napokban, hogy vajon mire számíthatunk a koronavírus kapcsán a hazai lakáspiacon, ezért a független szakmai szereplőktől kezdve, a fejlesztőkön és finanszírozókon át, a közvetítőkig és tanácsadókig számos szakértőt megkérdeztünk, hogy a válaszaikat összesítve kiértékeljük a jelenlegi helyzetet. A bizonytalanságot jól mutatja, hogy sokan még túl korainak találták, hogy bármit is mondjanak a lakáspiaci hatásokkal kapcsolatban, azonban vannak olyan folyamatok, amelyekről már most érdemes beszélni. Cikksorozatunk első részében a közvetítői, elemzői oldal várakozásait mutatjuk be.
Az IT-cégek és viszonteladók beszámolói szerint az európai cégek őrült tempóban kezdik felvásárolni a piacon a laptopokat, mivel a koronavírus kitörésével arra készülnek, hogy sok dolgozójuknak kell biztosítani az otthonról való munkavégzés lehetőségét – számol be a hírről a Financial Times.
Alapvetően az arany árának emelkedése miatt a tavalyi utolsó negyedévben csökkent a globális aranykereslet.
Magyarországon egyre kevesebb vállalat panaszkodik arra, hogy nem találja meg a szükséges munkaerőt a legfrissebb felmérések szerint. Ez egy újabb jele annak, hogy vége lehet a hatalmas munkaerőhiány időszakának, ami persze egyáltalán nem jelenti azt, hogy egyik napról a másikra minden vállalat megtalálja a számára szükséges munkavállalókat. Magyarország így már nem lóg ki a régiós országok közül, azonban egy módszertani váltás is szerepet játszhat a változásban, miközben kezd visszatérni a korábban már jól ismert probléma: az elégtelen kereslet.
A Nemzetközi Kávészervezet (ICO) azzal számol, hogy a kávékereslet felülmúlja majd a kínálatot a 2019/2020-as idényben.
2019-ben a keresleti és kínálati folyamatok is támogathatják a hazai lakásárak további növekedését, így az idei évre is drágulást várnak a Takarék Index elemzői, de ennek mértékében némi csökkenésre lehet számítani 2018-hoz képest. Ez azt jelenti, hogy idén a lakásárak bővülése a 2018-as, 10 százalékot meghaladó szint alatt maradhat. Ahogyan az elmúlt években megfigyelhető volt, a piacon továbbra is nagy különbségek lehetnek a kisebb és nagyobb települések ingatlanárai között.
Lecsapott a szabályozó hatóság.
Szerinte ez senkinek nem előnyös.
Vezetéstechnikai szakértőt kérdeztünk.
Egri Gábort, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökét kérdeztük.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
