Az első tenderen 655 milliárd forint értékben fogadott el egyhetes betéti ajánlatokat az MNB – olvasható a jegybank honlapján. Ezzel az összes benyújtott igényt elfogadták, ami erős üzenet lehet a devizapiac felé.
Donald Trump „nagy kamatvágásra” szólította fel a Fedet, miután az ausztrál jegybank is csökkentette a kamatokat. Nem ez az első eset, hogy Trump kritizálta a jegybank kamatpolitikáját. Trump számára a gazdaság második negyedéves teljesítménye különösen fontos, hiszen az szoros összefüggést mutat a regnáló elnök megítélésével a választási évben.
Egyeztetett a kereskedelmi bankokkal az MNB szerdán, amely során azt jelezte a jegybank, hogy a bankközi kamatok emelkedése túlzott volt az utóbbi időszakban – értesült a Reuters két névtelen piaci forrástól. Az MNB azt hangsúlyozta a hírügynökségnek, hogy csak egy szokványos kozultáció volt a mai, és nem látnak indokolatlan mozgásokat a bankközi piacon. Az esemény után a forint volatilitása megugrott, illetve az euróval szembeni árfolyam összességében gyengült, hiszen a jegybank érezhetően a piaci kamatemelkedés részleges korrekcióját szeretné elérni, vagyis lazítana a napokban kialakult monetáris kondíciókon.
A jegybank a likviditásszabályozó eszközeivel és kommunikációjával elérte, hogy kiszakadjanak mélypontjukról a bankközi kamatok. Mindez tudatos lépések eredménye, így elmondhatjuk, hogy a jegybank monetáris szigorítást hajtott végre.
Januárban 3,6 százalékra gyorsult fel az éves szintű infláció Csehországban a decemberi 3,2 százalékról, míg a piaci elemzők 3,2 százalékos szinten stagnálásra számítottak - közölte a Cseh Statisztikai Hivatal (CSÚ) pénteken Prágában. 2012 márciusa óta ez a legmagasabb inflációs mutató. Az inflációt elsősorban az élelmiszeripari termékek és a szeszes italok drágulása befolyásolta. Ma azt is közzétette a cseh statisztikai hivatal, hogy a tavalyi negyedik negyedévben csak 1,7%-os volt az éves szintű a GDP-növekedés, így az éves átlagos növekedési ütem 2,4%-ot tett ki.
Londoni pénzügyi elemzők friss magyar gazdasági helyzetértékelése szerint jelenleg "finomhangolási üzemmódban" működik a magyar monetáris politika, ami arra vall, hogy nem várható jelentősebb módosítás, hacsak a magyar gazdaságot nem éri külső sokk. Az MTI által összefoglalt három londoni banki elemzés egyike sem számított arra, hogy idén már kamatemelést hajtana végre az MNB.
Sok jel mutat arra, hogy 2020-ban is jól járhatnak az aranyba fektetők az idei évhez hasonlóan. Megnéztük, hogy milyen forgatókönyvek esetén lehet jó választás jövőre a sárga nemesfém, összegyűjtöttük az elemzők álláspontját is, azonban úgy véljük, még nincs itt az ideje beszállni az aranyba, azonban hamarosan eljöhet a megfelelő pillanat.
A brit jegybank a rendezett Brexithez kötné a kamatemelés lehetőségét - nyilatkozta Dave Ramsden, a Bank of England alelnöke a Bloombergnek. A szigorítást kilátásba helyező megjegyzés messze nem tükrözi a jegybanki kollégáinak többségi véleményét, de világ nagy jegybankjainak lazító politikájának fényében is szokatlan.
A vártnak megfelelően 10 bázisponttal csökkentette az eddigi mínusz 0,4 százalékos alapkamatot az Európai Központi Bank (EKB), vagyis a gazdaság beindítása és az infláció élénkítése érdekében a lazítás útjára lépett. A kamatvágás mellett havi 20 milliárdos összegben újraindulnak az állampapír-vásárlások, Mario Draghi a döntés után azt mondta, hogy hisznek abban, hogy ennyi elég lesz az inflációs várakozások beindításához.
A Magyar Nemzeti Bank egyelőre tartani fogja magát márciusi kommunikációjához, miszerint a júniusban megjelenő inflációs jelentés előtt nem fognak hozzányúlni a monetáris kondíciókhoz, emiatt pedig a keddi kamatdöntő ülésén nem várható fontos bejelentés - vélik egyhangúlag a Portfolio által megkérdezett elemzők. Az, hogy kell-e még kamatot emelnie a jegybanknak az idén, és ha igen, akkor hány alkalommal és mennyit, az a következő hónapokban beérkező inflációs adatok, a külső környezet, illetve a forintárfolyam alakulásának lesz a függvénye.
Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed május 1-jén véget ért kétnapos kamatdöntő ülésének szerdán közzétett jegyzőkönyve szerint a Federal Reserve monetáris politikája továbbra is "türelmes" marad, figyelembe véve a pénzügyi, gazdasági feltételek alakulását, azonban a jelek szerint egy ideig nem számítanak kamatmódosításra.
Az MNB március kamatdöntését követő kommunikációs zsonglőrködése alapján a holnapi ülésen szinte biztosan nem fognak a kamatokhoz hozzányúlni a döntéshozók, ami a Portfolio által megkérdezett elemzők várakozásaiban is tükröződik. Az, hogy kell-e még kamatot emelnie a jegybanknak az idén, és ha igen, akkor hány alkalommal és mennyit, az a következő hónapokban beérkező inflációs adatok és a külső környezet alakulásának függvénye. Mindenesetre a jegybank laza kommunikációja következtében a kamatemelési várakozások láthatóan enyhültek. Nem kizárt azonban, hogy később kellemetlen dilemmával kell majd szembesülnie az MNB-nek: a hitelesség érdekében vagy megteszi a szükséges lépéseket a monetáris szűkítés irányába, vagy kitart gazdaságélénkítési céljai mellett.
Nyilvánossá tette a Fed a "Fed-percekként" is ismert jegyzőkönyvét a március 19-20-ai döntéshozó ülésről. Kiderül belőle, hogy jó eséllyel nem változtatnak a kamatokon az év végéig és a kötvénykitettségük leépítésének ütemét is lassítanák, mielőtt a folyamat teljesen leállna szeptemberben.
Néhány hete, 2011 óta először emelt óvatosan kamatot a Magyar Nemzeti Bank. A kamatok emelkedése előbb vagy utóbb a törlesztőrészletekre is hatással lesz, de a monetáris politika a forint árfolyamát is befolyásolja.
A Magyar Nemzeti Bank március kamatdöntésén bejelentette, hogy az egyszeri szigorítás ellenére nincs szó kamatemelési ciklusról, a nagy külső bizonytalanság miatt adatvezérelt üzemmódba kapcsoltak a döntéshozók. A jegybank azzal indokolta, hogy jelen állás szerint nincs szükség több kamatemelésre, hogy az erős belső inflációt 2019 végétől kezdve ellensúlyozni fogja a romló külső környezet hűtő hatása. Emiatt kulcsfontosságúak lesznek a következő hónapokban - így a holnapi - érkező inflációs adatok, hiszen azokat az MNB inflációs prognózisával összevetve információt kaphatunk arról, hogy a jegybank eltalálta, vagy esetleg alul/felülbecsülte a belső folyamatokat. A nagy bizonytalanság miatt a forint piacán is fokozott volatilitásra készülhetünk, pláne, ha a várakozásoktól eltérő adatok látnak napvilágot.
A várakozásoknak megfelelően a monetáris szigorítás irányába mozdult el tegnap az MNB, de a hozzá társított üzenetek és adatok együttese nehezen áll össze egy koherens egésszé, így a döntés indoklása felvet kérdéseket.
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa mai ülésén az O/N betéti kamat 10 bázispontos emeléséről döntött, amivel 2011 decembere óta először került feljebb a kamatfolyosó alsó széle. Ezzel az O/N betéti ráta -0,05%-ra emelkedett. A piaci szereplők megosztottak voltak abban a tekintetben, hogy már ma hozzányúlnak-e az egynapos betéti kamathoz a döntéshozók. Az irányadónak mondott 0,9%-os kamat, illetve a szintén 0,9%-os O/N hitel kamat közben - a várakozásoknak megfelelően - nem változott. A 15 órakor kiadott közleményből kiderült, hogy a piaci várakozásoknak megfelelően elkezdődik az FX-swap állomány leépítésén keresztüli likviditásszűkítés, emellett azonban váratlanul új (lazító) intézkedést jelentett be a jegybank egy vállalati kötvényvásárlási program formájában. Matolcsy György az ülést követő sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a mai kamatemelés nem egy ciklus kezdete, ami arra utal, hogy óvatos szigorítás előtt állunk. Az üzenetet a piaci szereplők is megértették, hiszen a forint a kamatemelés ellenére jelentős gyengüléssel reagált a mai eseményekre.
Az idei éves átlagos inflációs rátát a 3 hónapja mondott szinthez képest 0,2%-ponttal 3,2%-ra emelte mai előrejelzésével a Magyar Nemzeti Bank, az adószűrt maginfláció pedig - endogén kamatpálya mellett - tartósan a 3%-os inflációs cél felett alakulhat - derül ki az MNB ma közzétett adataiból. Különösen érdekes, hogy miközben a nemzetközi környezet december óta jelentősen romlott és az Európai Központi Bank, illetve az Európai Bizottság is meredeken rontotta saját növekedési előrejelzéseit, aközben az MNB idénre és jövő évre is megemelte a sajátját.
Óriási fordulat készülődik a magyar monetáris politikában: több mint hét év "szünet" után az óvatos szigorítás útjára léphet holnapi kamatdöntő ülésén a Magyar Nemzeti Bank. A lépéssorozat a bankközi kamatok várható fokozatos emelkedése miatt (a 0,9%-os alapkamat szinten tartása ellenére) megemelheti a változó kamatozású hitellel rendelkezők törlesztőrészletét. Röviden összefoglaljuk, kik a leginkább veszélyeztetettek, és hogyan, milyen mértékben nőhet a törlesztőrészletük.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az orosz terv három részre osztaná a megtámadott országot.
Az Oresnyik bevetése kapcsán szólalt meg az ukrán elnök.
Több száz embert küldhettek el.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
