A héten teszi közzé a Központi Statisztikai Hivatal az első negyedéves magyar GDP második becslését, amelyhez részletesebb iparági bontású közlés is társul majd. A GDP az első negyedévben meglepően nagy mértékben nőtt 2020 utolsó negyedévéhez viszonyítva, eddig viszont csak nagy vonalakban tudtuk, hogy mely ágazatok húzták a gazdaságot. Erről most részletesebb képet kapunk. A héten külföldről is fontos adatok érkeznek, az Eurostat például közzéteszi a májusi inflációs adatot.
Négy hétig tartó folyamatos erősödés után elfogyott a forint ereje a mögöttünk hagyott héten. Összeszedtünk négy fontosabb okot erre.
Közel egy évtized után a szigorítás útjára lép a jegybank. Az ok a túlhevüléstől, az elszabaduló inflációtól való félelem. Miért tört fel mindenhol a világban az inflációs para? Hogyan reagálhat erre az MNB és a világ nagy jegybankjai? A Portfolio podcastjában erről beszélget Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, Beke Károly a Portfolio makrogazdasági szakírója és Madár István vezető elemzőnk.
Egyértelmű fordulatot jelent a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikájában az, amit e hétfőn mondott Virág Barnabás alelnök és ez arra késztetette például a Morgan Stanley és a Societé Generale londoni elemzőit, hogy átírják a kamatkilátásokkal kapcsolatos előrejelzéseiket. Mindketten arra számítanak, hogy az MNB kamatemelési sorozatba kezd majd júniustól, de bizonytalanok abban, hogy ezt pontosan hogyan (milyen ütemben, milyen időszak alatt) vezényli le az MNB, hiszen az elmúlt évtizedben ilyet nem csinált a jegybank. A SocGen elemzője szerint olyannyira belendülhet az MNB a gyors gazdasági növekedés miatti inflációs kockázatok hatására, hogy jövő év végére már 2,25%-os alapkamatnál fogunk járni, ami miatt már jövő tavaszig 335-ig erősödhet a forint az euróval szemben.
Tavaly májusban Csányi Sándor 9 ezer forintos OTP árfolyamnál azt mondta, hogy az OTP nyilvánvalóan annál sokkal többet ér, a korábbi 15 ezres ár egyáltalán nem volt túlzó, és kétsége sincs abban, hogy az az ár vissza fog térni. Most visszatért, sőt, tegnap közel történelmi csúcsra emelkedett az OTP árfolyama. A bankvezértől nemrég azt kérdeztük, tartja-e még a korábbi kijelentését, akkor azt válaszolta, hogy emelne a célszinten. Nagyon úgy tűnik, a befektetők is emelik a célszintet. Megnéztük, miért szeretett bele a piac a magyar bankrészvénybe.
A meglepően jó első negyedéves magyar GDP-adat után az Erste Bank jelentősen felfelé módosította az előrejelzését: az idei évre 6,9%-os növekedést vár az eddigi 4,4%-os előrejelzés helyett. Az Erste is megjegyzi, hogy Virág Barnabás jegybank-alelnök szavai arra engednek következtetni, hogy hamarosan szigoríthat a jegybank a monetáris politikáján. Júniusra 30 bázispontos alapkamat-emelést vár az Erste 0,9%-ra, és várakozásaik szerint az egyhetes betét kamatát is az új alapkamat-szinthez emelik 15 bázisponttal.
Magyarországon már a Covid-válság előtt is ismert volt a magas nyomású gazdaság receptje, ugyanis mind a költségvetés, mind a monetáris politika nyomta a gázpedált. Mi is az a magas nyomású gazdaság, és mi vár ránk a kilábalás időszakában?
A jegybanki alelnök hétfői kamatemelési üzenetei és a vártnál sokkal kedvezőbb kedd reggeli magyar GDP-adatok együtt tovább erősítették a jegybanki kamatemelési várakozásokat Magyarországon a kedd délutáni piaci adatok szerint, noha közben a forint a nap során már nem tudott tovább erősödni az euróval és a dollárral szemben a kilenchavi, illetve közel kétéves csúcsáról.
A Magyar Nemzeti Bank egyes vészhelyzeti eszközeit gyorsan kivezetheti a monetáris politikából, és az inflációs kockázatok növekedése miatt fel kell készülni az alapkamat emelésére - nyilatkozta a Reutersnek Virág Barnabás. Az MNB-alelnök szavai szerint a gazdaság teljes újranyitásával járó inflációs kockázatok miatt már júniusban, megelőző jelleggel alapkamatot emelhet az MNB és közben az egyhetes betéti ráta emelésével is kezelheti a piaci helyzetet. Az eszközvásárlási program pedig egyelőre megmarad, hogy a kötvényhozamokat alacsonyan tartsák. A forint a monetáris politikai fordulat hatására erősödni kezdett.
A forint a pénteki határozott erősödéssel háromhavi csúcsra ért 355 közelében az euróval szemben és ezzel meggyőzően letörte azt a hároméves forintgyengülési trendvonalat, ami 356-nál húzódik. Röviden összeszedtük a három főbb okot, ami a forintot mostanában hajtja.
Folyatódik az amerikai gazdaság gyors kilábalása, ezúttal a versenyszférában foglalkoztatottak számának változása mutatott jelentős javulást.
Az orosz központi bank 50 bázisponttal 5%-ra emelte az irányadó kamatlábat, és előretekintő iránymutatásában további emelést vetített előre. Az elemzők számítottak kamatemelésre, de ennél kisebbre.
Az ukrán központi bank az elemzők által vártnál jelentősebb kamatnövelésről döntött csütörtökön, és ezzel már a második egymást követő hónapban emelt kamatot.
Az orosz jegybank a kamat szinten tartásáról vagy emeléséről fog dönteni április 23-i ülésén, mondta Kirill Tremasov, a bank monetáris politikáért felelős vezetője. Az infláció idén a jegybanki cél, 4% fölé nőhet, ezért van szükség a szigorításra.
A török piacfelügyelet közlése szerint 10 értékpapírcéget bírságolt meg összesen 7,8 millió lírával (mintegy egymillió dollár), amiért nem jelentették előzetesen a shortokra vonatkozó tranzakcióikat – számol be a hírről a Reuters.
A héten kedden tart kamatdöntő ülést a Magyar Nemzeti Bank, így a monetáris politika döntéshozói a forintra nehezedő nyomás közepette ülnek össze. Ha nem is döntenek változtatás mellett a Monetáris Tanács ülésén, a jegybanki sajtótájékoztatót mindenképpen érdemes lesz figyelni, mert a történelmi forintmélypont karnyújtásnyira van, és ilyenkor minden jelzés sorsdöntő lehet. Csakhogy Jerome Powell Fed-elnök még aznap részt vesz egy kongresszusi meghallgatáson, és bár nem ez a Fed célja, de ha üzenete mégis dollárerősödést vált ki, az MNB délutáni jelzése (ha nem elég erős) kevés lehet a forintgyengülés megállításához. Ha viszont minden kötél szakad, csütörtökön újra léphet az MNB az egyhetes betéti tenderen. Pénteken este pedig megismerjük a Moody's Investor Service hitelminősítő döntését is.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az orosz terv három részre osztaná a megtámadott országot.
Az Oresnyik bevetése kapcsán szólalt meg az ukrán elnök.
Több száz embert küldhettek el.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
