Az Európai Központi Bank a ma közzétett döntése szerint 25 bázisponttal csökkentette az irányadó rátát 0,25 százalékra. Ez a lépés meglepte a piacokat, a széleskörú konszenzus szerint ugyanis csak a decemberi előrejelzéseket követően várták volna az EKB válaszreakcióját. Az euró dollárral szembeni árfolyama hatalmasat zuhant a hírre.
A piaci szereplők Mario Draghi EKB-elnök szavaira figyelnek. Erről részletesen itt olvashatnak:
A cseh jegybank a mai napon bejelentette, hogy intervenciót fognak végrehajtani a korona piacán a még nagyobb monetáris lazítás jegyében.
A piaci várakozásokkal összhangban nem változtatott az angol jegybank az irányadó rátáján (0,5%) és az eszközvásárlások mértékén sem (375 milliárd font). A jegybank nem kommentálja a mostani döntését, korábbi nyilatkozatok szerint amíg a munkanélküliség 7% alá nem süllyed nem kívánnak szigorítani. Ez pedig a jelenlegi előrejelzések szerint 2016-nál korábban nem mehet végbe, bár egy hét múlva ennél frissebb számokat kaphatunk.
A mai nap egyik legfontosabb eseménye az Európai Központi Bank döntése, amit magyar idő szerint délután 13:45-kor ismerhetünk meg. Bár a piac nem számít kamatvágásra, mégis rengeteg érdekességet tartogathat a 14:30-kor kezdődő sajtótájékoztató, ugyanis az eurózónás inflációs mutató brutálisan alacsony szintre került, míg a munkanélküliségi ráta az egekben repdes. A romló számok lehet, hogy csak átmeneti hatásokat tükröznek, de mégis egyre valószínűbbnek tűnik, hogy az EKB-nak a jövőben további lazító lépéseket kell tennie.
Az amerikai jegybank szeptemberben a várakozásokkal ellentétben nem indította el eszközvásárlási programjának visszafogását (tapering), és erre egyelőre nem is kerül sor: a Fed mai közleményében jelezte, hogy továbbra is a korábban látott, havi 85 milliárd dolláros volumenben vásárol majd eszközöket.
Fontosabb részletek
A várakozásoknak megfelelően az irányadó ráta 20 bázispontos csökkentéséről döntött ma a monetáris tanács. Ezzel az irányadó ráta (és az új történelmi mélypont) holnaptól 3,4%.
Inflációs aggodalom nincs, a hazai kereslet még mindig gyenge. A külső környezet változékonysága óvatosságra int, de jöhetnek még kamatcsökkentések - derül ki a monetáris tanács közleményéből, ami alapvetően a szokásos üzeneteket hordozza. A közleményt alább közöljük, a kiemelések tőlünk származnak.
Az indiai jegybank a második kamatemelését hajtotta most végre két hónapon belül, hogy felvegye a kesztyűt az ország lángoló inflációs folyamataival. Az újdonsült jegybankelnök, Raghuram Rajan határozottan az infláció letörésére akarja használni a monetáris politikát, miközben az ország növekedési kilátásai is egyre rosszabbak.
Kamatdöntések jelentik majd a fókuszt ezen a héten: kedden itthon, szerdán az USA-ban, csütörtökön pedig Japánban lesz jegybanki lépés. Az amerikai Fed szinte biztos, hogy nem lassítja már idén az eszközvásárlási programját, így nem is maga a döntés, hanem az azt követő sajtótájékoztató lehet érdekes, pontosan ahogy Japán esetében is. Magyarországon viszont már egy fokkal cifrább a helyzet, hiszen a Monetáris Tanács már nem egységes, bár ettől függetlenül kicsi a valószínűsége, hogy a várt 20 bázispontos vágástól eltérő döntés szülessen kedden.
Nem változtatott az irányadó rátáján az angol jegybank ahogy a 375 milliárd fontos eszközvásárlási keretén sem. A Bank of England a döntését nem követi közlemény. Mark Carney korábbi kijelentései szerint 2016-ig fenn fog maradni a jelenlegi kamatkörnyezet, a piaci árazások ugyanakkor azt mutatják, hogy ezt a befektetők nem hiszik el neki.
Egyelőre nem növeli tovább a rekordösszegű monetáris stimulusát a japán jegybank. Teszi ezt úgy, hogy a japán gazdaságpolitika már biztosan meg fogja emelni a forgalmi adó mértékét jövő áprilistól és ez negatív keresleti sokkot fog előidézni a gazdaságban. Sinzó Abe, japán miniszterelnök legújabb stimuláló eszközei ezt nem fogják tudni ellensúlyozni, vagyis ha a jegybank kitart a reflációs célja mellett, akkor a jövőben mindenképpen lépnie kell.
Péntek déltõl ma reggelig alig láttunk mozgást a forint euróval szembeni árfolyamában, de mivel délelőtt még mindig borongós volt a nemzetközi befektetõi hangulat, ezért fokozatosan elgyengült a magyar fizetõeszköz is más feltörekvő piaci devizákkal együtt. Kora délután már 300,5 körül is láttuk az eurót, ami másfél hetes forintmélypontot jelentett, de a vártnak megfelelõ mai MNB-vágás hírére (20 bázisponttal 3,60%-ra csökkenõ ráta) előbb megállt a forintesés, majd a markáns nap végi amerikai részvénypiaci hangulatjavulás hatására a forint is lendületbe jött késő délután.
A 20 bázispontos kamatvágás volt a legvalószínûbb kimenet a monetáris tanács mai ülésén, de végső soron bármilyen döntés elképzelhető volt. Végül a jegybank a 20 bázispontos csökkentés mellett döntött, ezt a lépésközt használta augusztusban is. A tanács 14. egymást követő lépése után 3,6%-on áll az irányadó ráta.
A monetáris tanács szokás szerint 15 órakor megjelent közleményében úgy fogalmaz, hogy a nemzetközi környezet a laza monetáris kondíciók tartós fennmaradásának irányába mutat. Az inflációs cél középtávú elérése az ország kockázati megítélésének alakulását is figyelembe véve a korábban megszokottnál óvatosabb monetáris lazítással biztosítható. A közlemény alapvetően "galamb" hangvételű, de az a felállás ezzel együtt sem változott, hogy a jegybank csak a pénzügyi környezet romlása esetén fog leállni a vágásokkal. A közleményt alább idézzük, a kiemelések tűlünk származnak.
Újabb 20 bázispontot vághat a kamaton jövő kedden a jegybank, így az 3,6 százalékra csökkenne - legalábbis erre mutat a Portfolio.hu által megkérdezett szakértők véleményének középértéke. A várakozások ugyanis eléggé szórtak: abban mindenki egyetért, hogy kamatot fog vágni a jegybank, de a mértéket illetően nagy a bizonytalanság, 10-15-20-25 bázispontig terjednek az előrejelzések.
A magyar gazdaság kilátásairól is szó lesz és a előadóként Trippon Mariann, a CIB elemzője is részt vesz a Portfolio.hu Budapest Economic Forum című konferenciáján. Regisztráljon Ön is!
Még nem kellően áll erős lábakon az amerikai gazdaság ahhoz, hogy visszafogjuk az eszközvásárlások mértékét és a teljes ütemet addig tartjuk fenn, amíg meg nem bizonyosodunk a megfelelő gazdasági folyamatokról (tartósan és jelentősen javuló munkaerőpiac, cél közeli infláció) - jórészt ezzel indokolta Ben Bernake Fed-elnök a mai kamatdöntési sajtótájékoztatón azt, hogy nagy meglepetésre még nem lassítanak a pénznyomtatási programon. Azt persze nem zárta ki, hogy még akár idén év vége előtt ez a lépés mégis bekövetkezik, de hangsúlyozta: nincs előre fixált menetrend a program lassítására. Hozzátette azt is, hogy nagyfokú bizonytalanság mutatkozik a költségvetési politika frontjáról (mikor és milyen politikai alku születik a költségvetési keretekről és az adósságplafon megemeléséről), így most nem akarta megkockáztatni a Fed, hogy már most "leveszi a lábát a gázpedálról".
Bernanke azt is igyekezett ismét tudatosítani a piacban, hogy még messze járunk az első kamatemelés lehetséges időpontjától, így ezzel is a tartósan rendkívül laza monetáris politikai keretrendszert igyekezett sugallni a befektetőknek. Ennek meg is lett a komoly hatása: a dollár meredek esést produkált a legtöbb devizával szemben, az amerikai államkötvény hozamok zuhantak, a részvényindexek pedig az egekbe ugrottak az arannyal együtt. Ezen mozgások bekövetkezésének esélyére mai elemzésünkben már rámutattunk:
Három főbb kérdésben kell állást foglalnia a ma este 8 órakor megjelenő kamatdöntéskor az amerikai jegybanknak, miután már négy hónapja elkezdte felkészíteni a piacokat a pénznyomtatási program korszakának végére. A három kérdésből azonban meglátásunk szerint inkább csak kettő esetén szembesül nagyobb dilemmákkal a kamatdöntő testület, azaz milyen mértékű és összetételű legyen a pénznyomtatási program lassítása, illetve mindezt hogyan "ellensúlyozza" az előremutató kamatpolitika keretrendszerével a jegybank. Éppen az a várakozás tartja optimistán a piacokat a mai bejelentés előtt, amely szerint a lassítás nyugtalanságot okozó hatását igyekszik majd más lépésekkel tompítani a Fed. Amennyiben ez így lesz, akkor a részvényindexek könnyen új történelmi csúcsra ugorhatnak, miközben a dollár továbbra is gyengülési nyomás alatt maradhat, az amerikai kötvényhozamok pedig süllyedhetnek valamelyest a következő napokban. Minden ettől eltérő üzenetű mai Fed-döntés markáns ellenirányú mozgásokat válthat ki.
Az elemzés főbb üzenetei:
Ezen a héten a legfontosabb esemény az Amerikai Egyesült Államokban lesz szerdán. Most derül ki, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve a korábbi spekulációknak megfelelően valóban belekezd-e az eszközvásárlási programjának lassításába. Bár a piac már beárazhatta az eseményt, még mindig nagy a bizonytalanság a piaci hatásokkal kapcsolatban. Érdekes lesz látnunk a Fed legfrissebb előrejelzéseit is az amerikai gazdasággal kapcsolatban, amit szintén ekkor közöl. Európában és itthon nem lesznek igazán piacmozgató események, egyedül a német ZEW gazdasági hangulatindexre lehet érdemes figyelnünk.
Az MTI a monetáris tanács múlt heti kamatdöntése kapcsán közzétett hamis adatot tartalmazó gyorshírével tiltott piacbefolyásolást valósított meg - állapította meg a PSZÁF, amely ezért a hírügynökséget egymillió forint piacfelügyeleti bírság megfizetésére kötelezte. A hatóság megállapítása szerint a hírügynökség nem alkalmazott a hamis hír közzétételét megakadályozó kontrollmechanizmusokat.
Az angol jegybank 0,1 százalékon tartotta az alapkamatot és továbbra is 375 milliárd font értékben vásárol kötvényeket. A piac nem várt változtatásra az irányadó rátát illetően, így meglepetésről nem beszélhetünk.
A politikai fordulatról szóló legfontosabb információk, egy helyen.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.
Joe Biden visszalépését követően.
Akár 200 féle különféle tünetet is okozhat a hosszú Covid.
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
A Checklist szerdai adásában egyebek mellett ezekről a témákról kérdeztük ifj. Becsey Zsoltot, az Unicredit vezető elemzőjét.
