Janet Yellen, az Egyesült Államok jegybankelnöke egy ma elmondott beszéde alapján tovább engedheti futni az inflációt a célnál, mivel úgy fogalmazott, hogy érdemes nem elfelejteni a "nagy-nyomású gazdaság" előnyeit.
Miután a Fed tegnap bejelentette, hogy nem változtat az irányadó kamatokon, a kötvénykirályként is emlegetett Bill Gross azt nyilatkozta a CNBC-n, hogy alig tud szóhoz jutni.
A jegybanki kamatdöntő ülés előtt egy nappal kritikus technikai szint közelében tartózkodik a japán jen dollárral szembeni árfolyama. Egy merész monetáris lazító intézkedéssel a központi bank "lekenyerezhetné" a piacot, és segíthetne a devizának kitörni a csökkenő trendcsatornából, vagyis végre megfordulhatna az év eleje tartó, nem kívánt felértékelődés. Ha ez elmarad, és csalódást okoz a japán központi bank, akkor az árfolyam ismét célba veheti a 100-as szintet, amitől már csak egy hajszálra van az új, közel hároméves csúcs.
A várakozásoknak megfelelően szeptemberi ülésén változatlanul 0%-on tartotta az irányadó kamatot az Európai Központi Bank Kormányzótanácsa, emellett a kamatfolyosó másik két elemén, a 0,25%-os hitelkamaton és a -0,4%-os betéti kamaton sem változtattak. Ennél érdekesebb, hogy az eszközvásárlási program szabályrendszeréhez sem nyúltak hozzá, pedig a jelenlegi feltételek mellett gyorsan fogynak a megvásárolható állampapírok a piacról, ami a jövőben problémát okozhat az EKB-nak. A sajtótájékoztatón a jegybankelnök elmondta, hogy az eszközvásárlási programmal kapcsolatos feltételrendszert szakmai bizottság vizsgálja, hogy a jövőben is biztosítva legyen annak zavartalan lefolytatása. A Draghi ezzel közvetve elismerte, hogy tisztában vannak a korlátozó tényezőkkel, illetve hogy minél előbb megoldást kell találni a rendelkezésre állósággal kapcsolatos problémákra.
A várakozásoknak megfelelően 0,9%-os szinten tartotta irányadó kamatát mai kamatdöntő ülését a jegybank monetáris tanácsa. A kamatfolyosó szintén változatlan maradt. A piac már az őszi eseményekre készül, amikor a jegybanki eszköztár-átalakítás hozhat jelentős változásokat a pénzpiacon.
Nagy Márton jegybanki alelnök maradt távol a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa legutóbbi kamatdöntő üléséről, és ezzel próbálta palástolni a jegybank azt, hogy a döntés törvénysértő módon született. A jegybanktörvény ugyanis előírja, hogy a testület döntéseinél a külsős tagok számának meg kell haladnia a belsősökét, de Bártfai-Máger Andrea kormánybiztossá kinevezésével (külsős tag) és a testületből távozásával ez az előírás sérült, így még egy belsős tag távol maradásával igyekezett az MNB áthidalni a helyzetet. Ez az állapot egyébként várhatóan az augusztusi kamatdöntéskor is fennáll majd, mivel nyáron a parlament nem fog összeülni, hogy Bártfai utódát meghallgassa, illetve a kinevezés megszülethessen.
2009 óta először újra kamatot vágott (0,5%-ról 0,25%-ra) a Bank of England, hogy ezzel valamelyest tompítsa a júniusi Brexit-referendum negatív gazdasági hatásait. A 25 bázispontos vágás összhangban volt a piaci várakozásokkal, azonban az eszközvásárlási program keretének 60 milliárd fontos kibővítése meglepetést okozott. A jegybank emellett egy 100 milliárd font összegű, hitelezést támogató program elindításáról is döntött, hogy ezzel is növelje az intézkedések hatékonyságát.
Fontosabb részletek
7 év után újra kamatot vágott a brit jegybank
A vártnak megfelelő kamatdöntés ellenére is tudott meglepetést okozni
Az állampapír-vásárlási keretét 60 milliárd fonttal kibővítette, emellett vállalati kötvényeket is vásárol majd 10 milliárd font értékben a következő 18 hónap folyamán
További intézkedésként egy 100 milliárd font összegű, hitelezést támogató program elindításáról is döntés született
Mark Carney szerint ezek a lépések csak tompítani tudják a Brexit-népszavazás negatív hatásait, teljes egészében semlegesíteni nem
A jegybankelnök további lazító lépésekre tett utalást, vagyis nem zárható ki, hogy a jövőben újabb monetáris lazításra lesz szükség
A chicagói Federal Reserve Bank elnöke, Charles Evans áldását adta a Fed év végi kamatemelésére, függetlenül attól, hogy az infláció még mindig a jegybank 2 százalékos célja alatt van.
A várakozásoknak megfelelően változatlanul, 0,9%-on hagyta az irányadó kamatot mai ülésén a monetáris tanács. A jegybanki döntés a várakozásoknak megfelelő volt, a gazdasági feltételek egyáltalán nem indokolták, hogy a monetáris politika letérjen az útjáról. Ennek megfelelően az egynapos betéti és hiteleszközből álló kamatfolyosón sem változtatott az MNB.
A Portfolio által megkérdezett elemzők egyhangúlag arra számítanak, hogy a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa nem nyúl az alapkamathoz a holnapi kamatdöntő ülésen, vagyis az továbbra is 0,9% marad majd. Abban is nagy az egyetértés, hogy a jelenlegi kamatszintek 2016 végéig semmiképp nem változnak majd, túlnyomó többségük szerint pedig 2017 decemberében is a mostani kamatkondíciók lesznek érvényesek, az irányadó eszköz átalakításának segítségével ugyanis mind az állampapírhozamok leszorítása, mind a forint gyengítése megvalósítható anélkül, hogy az alapkamathoz hozzá kellene nyúlni.
A várakozásoknak megfelelően júliusi ülésén változatlanul 0%-on tartotta az irányadó kamatot az Európai Központi Bank Kormányzótanácsa. Emellett a kamatfolyosó másik két eleméhez, a 0,25%-os hitelkamathoz és a -0,4%-os betéti kamathoz sem nyúlt a jegybank. Egyelőre az eszközvásárlási program feltételrendszeréhez sem nyúlt a jegybank, Draghi elmondása szerint ugyanakkor "kellő rugalmassággal bír a program", vagyis nem fenyeget az a veszély, hogy elfogynak a vásárolható értékpapírok a piacról.
Az Egyesült Államok gazdasága tovább bővült május közepe és június vége között, ám nincs jele annak, hogy az infláció bármikor is szárnyra kapna - ezt állapította meg a Fed legfrissebb gazdasági helyzetértékelése, a július 1-jei állapotokat tükröző Bézs-könyv.
A várakozásoknak megfelelően változatlanul hagyta az irányadó kamatot mai ülésén a monetáris tanács. A kamatfolyosóhoz sem nyúlt a testület, így holnap ugyanúgy 0,9%-os lesz az alapkamat, -0,05% lesz az egynapos betéti, 1,15% az egynapos hitelkamat, mint ma.
A piaci várakozásokkal összhangban az Európai Központi Bank döntéshozói sem a kamatszinteken, sem az eszközvásárlási program márciusban megnövelt, havi 80 milliárd eurós keretén nem változtattak. Az első negyedéves eurózónás növekedés a vártnál jobb lett, ráadásul az olajár emelkedése miatt a deflációs félelmek is valamelyest csökkentek, ez pedig kényelmesebb helyzetbe hozta Mario Draghi jegybankelnököt, illetve a tanács többi tagját. A vállalati hitelezés élénkítésére irányuló TLTRO II, illetve a kötvényvásárlási program csak júniusban indul, ami szintén a kivárást indokolja. Mario Draghi a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a laza monetáris politika mellett a fiskális politika támogatására, illetve strukturális reformokra van szükség, csak így biztosítható, hogy az euróövezet gyorsabban növekedjen, illetve az infláció visszatérjen a 2%-os célértékhez. Az EKB aktuális előrejelzésében egyébként az idei inflációt 0,1%-ról 0,2%-ra módosította, míg a korábbi 1,4% helyett 1,6%-os éves GDP-növekedést vár idénre.
A márciusban bejelentett lazítási csomag után várhatóan a csütörtöki ülésen - az áprilisi kamatdöntő üléshez hasonlóan - kivárnak az Európai Központi Bank döntéshozói, vagyis a kamatokon és a nem konvencionális eszköztáron sem változtatnak majd. Draghiékon a kedvező első negyedéves növekedési adatoknak és az olajár emelkedésének köszönhetően enyhült a nyomás, így az elmúlt hónapokhoz képest viszonylag kényelmes helyzetben vannak. Ez alapján nyugodt kamatdöntésre számíthatunk, a fő érdekesség az lehet, hogy az olajárnak köszönhetően hosszú idő után először felfelé módosíthatja az EKB a középtávú inflációs előrejelzését.
A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján az inflációs kilátások és a reálgazdaság ciklikus pozíciója az alapkamat 0,9 százalékos szintjének tartós fenntartása irányába mutat - áll a jegybanki közleményben. Ez választ ad arra a kérdésre, hogy mikor ér véget a kamatcsökkentési ciklus: nem júliusban, nem júniusban, hanem ma.
A várakozásoknak megfelelően tovább mérsékelte az alapkamatot mai ülésén a monetáris tanács. Az irányadó ráta a 15 bázispontos mérséklés következtében holnaptól 0,9%. A döntéssel párhuzamosan a kamatfolyosó felső szélét, az egynapos hitelkamatot szintén 15 bázisponttal vágta lejjebb a tanács (1,15%), az egynapos betéti kamatot viszont nem húzta még tovább a negatív tartományba (-0,05%). Ezzel a kamatfolyosó tovább szűkült, immár csak 1,2 százalékpontos szélességű.
A Portfolio által megkérdezett elemzők egyöntetűen úgy vélik, hogy az MNB keddi kamatdöntő ülésen 15 bázisponttal, 0,9%-ra vágja majd az irányadó kamatszintet. Abban a kérdésben, hogy a májusi döntés egyben a kamatcsökkentési ciklus végét is jelenti-e, már megoszlanak a vélemények, a megkérdezettek többsége szerint azonban 0,9% lehet a ciklus alja. A 2017 végére vonatkozó kamatvárakozások 0,75% és 1,5% között szóródnak.