Az uniós forrásokról várható megegyezés farvizén kismértékben erősödhet a forint 2024-ben, így a jövő év végére 370-ig eshet az euró jegyzése – olvasható az ING Bank friss elemzésében. A magyar devizát segítheti a régió legmagasabb visszatekintő reálkamata is a következő hónapokban.
Nehéz időszakon van túl a vállalati hitelezés, a magas kamatkörnyezet nem kedvezett a kihelyezéseknek és rendkívüli mértékben felértékelődtek az államilag támogatott konstrukciók. Az alacsonyabb kamatok hatására most (vagy lassan) megindulhat a kilábalás. A Portfolio Business podcastjének vendége volt Szabó Levente, az MBH Bank egyedi kiszolgálásért felelős üzleti vezérigazgató-helyettese, akit az újonnan induló befektetési bankról is kérdeztünk.
A javuló makrogazdasági fundamentumok és a nemzetközi környezet támogatják a kamatcsökkentés folytatását az októberi 75 bázispontos ütemben – mondta egy csütörtöki konferencián Virág Barnabás, az MNB alelnöke. Ezek után borítékolható, hogy 11,5 százalékra csökken majd az alapkamat, legfeljebb a kommunikáció tartogathat meglepetéseket. De milyen hatással lehet a forintra a jegybank lépése?
Magyar szempontból a hét legfontosabb eseménye az MNB Monetáris Tanácsának kamatdöntő ülése lenne, ha Virág Barnabás a múlt héten nem utalt volna már egyértelműen az újabb 75 bázispontos kamatcsökkentésre. Ezzel elvette az ülés izgalmát, de így sem fogunk unatkozni a héten, hiszen jönnek fontos adatok és jegybanki jegyzőkönyvek itthon és a világban is.
2024. január 1-jével szigorodnak a babaváró hitel igénylésére vonatkozó feltételek. Ha a feleség elmúlt 30 éves, de még nincs 41, akkor legalább 12 hetes várandósnak kell lennie jövőre, hogy felvehesse a házaspár a kamatmentes kölcsönt. Akiknél még nincs úton a baba, de a házaspár női tagja elmúlt 30, azoknak idén december közepéig érdemes igényelniük a kölcsönt, tehát egy hónapjuk maradt. Arra is figyelni kell, hogy ha nem érkezne meg a baba 5 éven belül, akkor csaknem 5 millió forint kamattámogatást kell majd visszafizetni, érdemes tehát az elején befektetni az összeget. Bemutatjuk, mi változik és mi nem a babaváró hitelnél, és hogy áll most a kölcsön piaca.
2025-től folyamatos csökkenésnek indul az európai munkaképes korú lakosság, miközben folyamatosan természeti katasztrófákkal kell szembe nézni – mondta pénteken Christine Lagarde. Az Európai Központi Bank (EKB) elnöke szerint ezekre a kihívásokra válaszul rövid idő alatt hatalmas beruházást kell végrehajtani.
A piac egyre erőteljesebb kamatcsökkentést áraz 2024-re az eurózónában, most először már 100 bázispontos lazítással számolnak – írja a Bloomberg.
A javuló makrogazdasági fundamentumok és a nemzetközi környezet támogatják a kamatcsökkentés folytatását az októberi 75 bázispontos ütemben – mondta egy csütörtöki konferencián Virág Barnabás, az MNB alelnöke. A jegybankár úgy fogalmazott, hogy az év végére „11 százalék alatt” lehet az irányadó kamat.
Az amerikai jegybank a hitelességét kockáztatja, ha idő előtt "győzelmet hirdet" az infláció felett, majd végül újra kamatot kell emelnie - figyelmeztet Mary Daly, a San Franciscó-i Fed elnöke a Financial Times-nak adott interjújában.
Az idei visszaesés után 2024-25-ben visszafogott növekedési pályára állhat a magyar gazdaság, miközben az inflációt nehéz lesz tovább csökkenteni, a költségvetési hiánycél eléréséhez pedig további intézkedések szükségesek – olvasható a Morgan Stanley friss előrejelzésében. A szakemberek szerint tartós lesz a pozitív visszatekintő reálkamat Magyarországon annak ellenére is, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jövőre tovább vághatja a kamatot.
Sokaknak okozott meglepetést az októberi inflációs adat, hiszen másfél év után most először csökkent 10% alá. Ennek ellenére valószínű, hogy az inflációkövető Prémium Magyar Állampapír kamata jövőre meghaladhatja a 18%-ot. Mutatjuk, miért.
Az elmúlt évben a fejlett világban várt recesszió nem akart bekövetkezni, amire számos magyarázatot hoztak fel közgazdászok, akik utólag mindig okosabbak, mint előre - írja a Holdblogon Zsiday Viktor, a Citadella alap portfóliómenedzsere legfrissebb posztjában.
Októberben 9,9 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak Magyarországon, ezzel majdnem másfél év után látunk egy számjegyű inflációt – közölte péntek reggel a KSH. Havi alapon minimálisan csökkentek az árak. A most közölt adat meglepetést okozott, hiszen az elemzők csak novemberre várták az egy számjegyű infláció megvalósulását.
Lettország parlamentje törvényt készül elfogadni a jelzáloghitel-kamatlábak korlátozásáról, ami negatív hatással lehet a régióban működő észak-európai bankokra - számolt be a Bloomberg. A szeptemberi adatok szerint 5,8% volt a lettország jelzáloghitelek átlagos kamatszinte az eurózóna 3,9%-ával szemben, ezt korábbi hírek szerint a magyar kamatstoptól kissé eltérő módon megfeleznék.
Októberben tíz százalék közelébe eshetett a magyar infláció, vagyis kézzelfogható közelségbe kerülhetett a kormány által célul kitűzött egy számjegyű áremelkedési ütem. A Portfolio által megkérdezett szakértők közül még senki nem számít 10 százalék alatti adatra, de kellemes meglepetésként akár már az is meglehet. Az viszont kimondható, hogy legkésőbb novemberben újra a lélektani határ alá kerül a pénzromlás üteme.
A lengyel központi bank kamatalakító monetáris bizottsága 5,75 százalékon tartotta az irányadó referenciakamatot szerdai ülésén. Ez komoly meglepetés az elmúlt két hónap kamatcsökkentése után, a hírre erősödni kezdett a zloty.
Egy hónapja lépett életbe a lakáshitelek önkéntes 8,5%-os THM-plafonja, azóta minden banknál elérhetők 8% alatti kamatok is, cserébe viszont szűkültek az egyedi kedvezmények és a lakáshitel-felvevők alkulehetőségei. Kivételes lehetőségek azért továbbra is akadnak: három banknál is találtunk 7% alatti lakáshitelkamatot, noha ennek megvannak a feltételei. Bár a kormány és a bankok decemberben felülvizsgálják a THM-plafont, igencsak beszűkült a mozgástér a kamatcsökkentések előtt, így nagyon úgy néz ki, hogy ennél olcsóbb nem lesz a hitelből történő lakásvétel Magyarországon a következő hónapokban.
Az MNB tavaly szeptemberi döntése a mai napig megállja a helyét, utána azonban októberre egy váratlan geopolitikai fejlemény, az Északi Áramlat gázvezeték felrobbanása gyengülő pályára tette a forintot – mondta a 24.hu gazdasági podcastjában Virág Barnabás. A jegybank alelnöke szerint tavaly októberben forró pillanatokat éltünk át, amikor „egy lövése volt” az MNB-nek, ami mára bebizonyosodott, hogy telitalálat lett. Virág szerint jelenleg semmi oka nincs annak, hogy felülvizsgálják az inflációs célt, a veszteség pedig tartósan az MNB-vel maradhat.
Törökország április óta először adott el dollárkötvényeket; a 2,5 milliárd dolláros tranzakció azt mutatja, hogy a májusi elnökválasztás után ismét elkezdtek bízni a befektetők. Ebben része van annak is, hogy Ankara visszatért az ortodox gazdaságpolitikai útra, az utóbbi hónapokban a jegybank már jelentősen emelte az irányadó kamatot.
1,5 százalékpontra emelkedik a Bónusz Magyar Állampapír kamatprémiuma az új, 2027-ben lejáró sorozat esetében, ez azt jelenti, hogy a papír éves szinten 9,31%-os kamatot fizet. Mostani cikkünkben megnézzük, hogy ez a magasabb kamat fel tudja-e venni a versenyt az inflációkövető Prémium Állampapírral, illetve van-e olyan időtáv, amikor megérheti a BMÁP-ot választani.
Lissák Domonkos cikke.
De kevesebb munkalehetőségből választhatnak az emberek.
Ezen a környéken nem igazán szoktak rakétázni.
Megszületett a megállapodás.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
