Már meghallgatható a Portfolio Checklist pénteki adása. A műsor első részében a friss építőipari adatokat elemeztük. A termelés volumene éves összevetésben csökkent, de havi bázison emelkedett júliusban. Vendégünk Kemény Péter, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) alelnöke volt. A második részben az alapkezelők tavalyi évéről kérdeztük Árgyelán Ágnest, a Portfolio pénzügyi elemzőjét, annak apropóján, hogy a szereplők hatalmas profitot hoztak össze.
Nagy meglepetésre 100 bázisponttal, 19%-ra emelte az alapkamatot a jegybank, annak ellenére, hogy az infláció 9,1%. Azonban az erős belső kereslet és a nagyon feszes munkaerőpiac akár további szigorításra késztetheti a jegybankot, annak ellenére, hogy a reálkamat már így is példátlanul magas.
William Dudley, a New York-i Fed korábbi elnökének véleménye szerint a lassuló munkaerőpiac miatt rögtön 50 bázisponttal kellene kezdenie a Fed-nek a kamatcsökkentési ciklusát.
Az amerikai jegybank végre meglépi azt, amire már régóta vártak a befektetők, indulhat a kamatcsökkentések korszaka. Ez a döntés alapjaiban formálja át a befektetési környezetet, a csökkenő kamatok ugyanis olyan vállalatok számára nyithatják ki az ajtót, amelyek eddig parkolópályán álltak. Elemzésünkben ezért utánajárunk, hogy milyen izgalmas lehetőségeket kínál az „új világ", megnézzük, hogy konkrétan milyen részvényeket érdemes befektetési szándékkal megfontolni.
Szerdán - egy kis szünet után - újra nekieshet a kamatoknak az Európai Központi Bank. Igazából nem is az a kérdés, hogy lazít-e a mostani kamatdöntő ülésén az eurózóna monetáris hatósága. Sokkal inkább az, hogy nem indította-e az EKB a kamatcsökkentését túl későn és túl lassan, hozzájárulva az európai gazdaság szenvedéséhez. Több elemző a pocsék gazdasági adatok láttán még azt is felveti, hogy az EKB az idén még vészhelyzeti kamatcsökkentésre is rákényszerülhet, hiszen az antiinflációs érvei elfogyni látszanak, miközben a növekedési problémák egyre erőteljesebbek.
Michael Wilson, a Morgan Stanley stratégája szerint az amerikai részvénypiacot fenyegetheti a jenből finanszírozott carry trade további leépülése, amennyiben a Fed nagyobb kamatcsökkentést hajt végre ebben a hónapban - írta a Bloomberg.
Az európai inflációs adatok már kedvezők, de a lakossági fogyasztás jelentősen visszaesett, a német gazdaság szenvedése miatt pedig nő a nyomás az Európai Központi Bankon, hogy a beárazott szeptemberi és decemberi vágások mellett egy külön kamatcsökkentést is végrehajtson.
Szeptember 17-én ismét találkoznak a magyar vagyonkezelői- és megtakarítási szektor legfontosabb szereplői a Portfolio által szervezett Future of Finance konferencia keretében. A hazai privát-és prémium banki banki és fintech vezetők, az alapkezelői és befektetési szolgáltatási szektor, valamint az MNB és az ÁKK képviselői is készen állnak arra, hogy szembenézzenek a hazai vagyonkezelési- és megtakarítási piac legfontosabb kérdéseivel, és közösen válaszokat találjanak azokra.
A Federal Reserve monetáris politikájának irányával kapcsolatban élénk vita bontakozott ki a közgazdászok körében. Joseph Stiglitz Nobel-díjas közgazdász szerint az amerikai jegybanknak jelentős kamatcsökkentést kellene végrehajtania a következő ülésén – írta a Cnbc.
Fordulóponthoz ért nyáron a lakossági állampapírok piaca: amellett, hogy júniussal megkezdődött az első, 2019 júniusában induló Magyar Állampapír Pluszok lejárata, egy megújított MÁP Pluszt is piacra dobtak, jóval kedvezőbb kamatozással. Ennek ellenére még mindig sokan vannak a régi MÁP Plusz-hívők, az összes jegyzés közel 10%-át tartják a mai napig, annak ellenére, hogy lényegesen magasabb kamatot is zsebre tudnának tenni az új „szuperállampapírral”. Van azonban egy faramuci helyzet, ami miatt még logikusnak is mondható a régi MÁP Plusz mellett kitartók egy részének döntése.
Az amerikai államkötvények hozamai pénteken negyedik napja csökkentek, elérve az elmúlt egy hónap mélypontját. A befektetők feszülten várják a hamarosan megjelenő havi foglalkoztatási jelentést, amely kulcsfontosságú lehet a Federal Reserve kamatdöntése szempontjából.
Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke az InfoRádiónak adott interjúban részletesen beszélt a magyar gazdaság jelenlegi helyzetéről, különös tekintettel az infláció alakulására és a monetáris politikára.
Gyengült a forint tegnap, az euróval szemben 394 fölé került a jegyzés. Ma ennek a gyengülésnek egy része korrigálódott, de nincsenek nagy mozgások a forintpiacon.
A 2007-es pénzügyi válság óta az Európai Unió déli perifériáját tekintjük problémás, sérülékeny országoknak, míg az északi térségre hivatkozunk, ha mintaállamokat keresünk. Az elmúlt évek fejleményei azonban azt mutatják, hogy valami nagyon megváltozott a háttérben és a sérülékenységek északon kezdenek felépülni. Ennek a gazdasági teljesítmény mellett a részvénypiacokra is érdemi hatása lehet.
A magyar a háztartások kétharmadának van pénzügyi megtakarítása, akiknek egyharmada tart állampapírt. Ez pedig azt is jelenti, hogy idén a GDP 2,1%-ának megfelelő kamatjövedelemhez jutnak a háztartások az állampapírjaik révén – olvasható az MNB friss jelentésében. Ezeknek a kamatoknak a közel felét állampapírba forgatnák vissza a megtakarítók, de mit szólnak ehhez a hazai megtakarítási piaci szereplők? Szeptember 17-én, a Portfolio Future of Finance konferenciáján kiderül. Mindeközben úgy tűnik, hiába szeretné a magyar kormány különféle intézkedésekkel előmozdítani a magyar háztartások fogyasztását, nekik más terveik vannak.
A Jackson Hole-i konferenciát követően elég egyértelművé vált, hogy hacsak nem érkezik valami nagyon váratlan fejlemény, akkor a Fed szeptemberben megkezdi a monetáris lazítást, azaz kamatot vág. Az utolsó kamatemelés óta 14 hónap telt el, ami a korábbi tapasztalatok alapján inkább hosszabb kivárásnak számít. Az idei év elején a piac ugyan sokkal korábbi időpontra számított, azonban az év során „adat függő” üzemmódban működő amerikai jegybank, a tavaszi átmenetileg magasabb inflációs adatok miatt kivárt. A Fed kommunikációjából úgy tűnt, hogy az elmúlt évek hibái, a kamatemelési ciklus túl későn való kezdése, illetve az inflációs pálya lefutásának előrejelzési nehézségei után, a Fed nagyon óvatossá vált, és a legfőbb céljuk az volt, hogy elkerüljék a 70-es évek kudarcát, amikor a túl korai enyhítések újabb inflációs sokkot vontak maguk után. A jelenlegi árazások szerint úgy tűnik, hogy az elkövetkező negyedévekben a Fed gyors ütemben fog kamatot csökkenteni, viszont viszonylag magas szinten, 3 százalék felett megáll majd. Mennyire reális ez a forgatókönyv?
Manapság mindenki a kamatcsökkentésről beszél, pedig a monetáris politika irányultsága szempontjából a 2007-es pénzügyi válság óta a likviditási trendek legalább ennyire fontosak. Idáig volt egy rejtett tényező a háttérben, ami a kamatemelések ellenére is nagyon támogató likviditási feltételeket tett lehetővé. Ez azonban megszűnni látszik és ennek messzemenő következményei lehetnek a részvénypiacokra is. Hasonlót már láttunk 2018-ban, akkor 20%-ot esett az S&P 500 index.
Kazuo Ueda, a Bank of Japan kormányzója a kormányzatnak benyújtott egy dokumentumot, amely szerint a központi bank folytatja a kamatemelést, ha a gazdaság és az árak a BOJ által vártaknak megfelelően alakulnak – írja a Bloomberg.
A Portfolio híreinek, elemzéseinek többségét előfizetés nélkül olvashatod. Ez azért van így, mert a hirdetések jelentik szerkesztőségünk legfontosabb bevételi forrását. A célunk az, hogy ez hosszú távon is így maradjon.
Kérünk, ne használj adblockert, és olvasd tovább a Portfolio-t!
