A hazai jelzáloghitelek jelentős része még mindig változó kamatozású, azaz érzékeny a piaci kamatok változására. A megváltozó nagyságú törlesztőrészletek számos háztartás pénzügyeiben okozhatnak feszültséget, ahogy erre a devizahitelek példája is rámutatott. E változékonyság ellen azzal lehet védekezni, ha az adós egy új - rögzített kamatozású - hitelt vesz fel abból a célból, hogy előző - változó kamatozású - tartozását törlessze.
A világgazdaság ma sokkal rosszabb helyzetben lenne, ha az elmúlt tíz évben a jegybankok nem élénkítették volna, viszont mára elfogyott a monetáris politika eszköztára - figyelmeztetett Angel Gurria, az OECD főtitkára pénteken.
Adatvezérelt üzemmódba kapcsolt az MNB, az év második felében érkező statisztikák és események dönthetik el a következő lépéseket - derült ki a keddi kamatdöntés után. A jegybank alelnöke szerint "minden opció az asztalra kerülhet", vagyis a következő döntés ugyanúgy lehet szigorítás, mint lazítás. Megnéztük, mik lehetnek azok a kulcsfontosságú események, adatok szeptember végéig, melyek eldönthetik az irányt, ezekre most a forint is a szokásosnál érzékenyebben reagálhat.
A második félévben beérkező adatok meghatározók lehetnek az inflációs kilátásokat illetően - derül ki az MNB Monetáris Tanácsának keddi közleményéből. Ezek közül kiemelten fontos a lassuló európai konjunktúra dezinflációs hatásainak begyűrűzése, a globálisan meghatározó jegybankok monetáris politikájának változása, az új lakossági állampapír megtakarításokra gyakorolt hatása, valamint az anticiklikus fiskális politika gazdasági következményei.
Az MNB kamatdöntése határozhatja meg a hangulatot a héten, a jegybank elsősorban a forint sorsára lehet hatással. Ráadásul nincs könnyű dolguk, hiszen a lassuló globális növekedés és az egyre lazábbá váló jegybankok között kellene óvatosan egyensúlyozniuk. Külföldön sokkal unalmasabb lehet a hét, igazán fontos adatra nem számíthatunk.
Várhatóan szinten tartja a 0,9%-os alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a keddi kamatdöntő ülésén, azonban a Portfolio által megkérdezett elemzők szerint elképzelhető, hogy a friss inflációs jelentés tükrében a nem konvencionális monetáris politikai eszközözök további finomhangolására sor kerül: likviditásszűkítésről döntenek vagy az egynapos betéti kamatot megemelik. Az új állampapír azonban felkavarta az állóvizet: van, aki szerint likviditásbővítésről fog dönteni a jegybank a kiszáradó bankközi piac miatt. Ráadásul a globális és a hazai folyamatokban is komoly eltérés tapasztalható: A Federal Reserve és az Európai Közpinti Bank lazításra hajló monetáris politikája miatt az MNB-nek sem lenne sürgető a szigorítás, a magasabb hazai infláció miatt azonban nem igazán halogathatja ezeket a lépéseket.
Stagnáltak a bankközi kamatok a tegnapi likviditásszűke után, vagyis egyelőre hiába lépett be átmenetileg a piacra az MNB, nem indultak csökkenésnek a jegyzések.
Az előzetes várakozásnak megfelelően 2,25-2,5%-on hagyta az irányadó kamatot a Fed. Az utóbbi hetekben egyre erősödtek a közelgő kamatcsökkentéssel kapcsolatos várakozások, ezekkel kapcsolatban nagyon megosztottak a döntéshozók, valaki már ma vágott volna.
Az eddigi legkedvezőbb feltételekkel igényelhető a szabad felhasználású Diákhitel1, melynek kamatmértéke 1,99%-ra csökkent, jelentette be Magyar Péter, a Diákhitel Központ Zrt. újonnan kinevezett vezérigazgatója. A képzési költségre használható Diákhitel2 az állami kamattámogatásnak köszönhetően változatlanul 0%-os kamattal vehető fel 2019. július 1. és december 31. között.
A teljes kamatkiadás harmadát már a lakossági állampapírok után fizetné ki az állam 2020-ban - derül ki a költségvetési törvény tervezetéből. Az állomány folyamatos felfutása után már 340 milliárd forintnyi kamathoz juthatnak a háztartások. Ebből az is kiderül, mennyire drága finanszírozást jelent az államnak a lakossági állampapírok felpörgetése, részben ennek köszönhetően szakadhat meg a trend, és emelkedhet ismét a kamatkiadások összege.
A vártnak megfelelően nem változtatott a kamatkondíciókon csütörtökön az EKB, majd a sajtótájékoztatón Mario Draghi kiemelte: komoly kockázatokat látnak, ezért minden eszközt készenlétben tartanak.
Emelkedett tavaly a Magyar Nemzeti Bank (MNB) eredménye, így 50 milliárd forintos osztalékot tudott fizetni a jegybank a költségvetésnek. Ugyanakkor a profit legnagyobb része még mindig a devizatartalék átváltásából származik, anélkül veszteséges lenne az intézmény. Ráadásul tovább emelkedik a jegybank tűrésküszöbe az árfolyammal kapcsolatban, 310 alatti euróárfolyam mellett már elolvadna a profit.
Élesen fordult hétfő délután az euró-dollár jegyzés miután az ISM feldolgozóipari beszerzési menedzserindex a vártnál gyengébb lett, ami újabb jele annak, hogy az amerikai gazdaság jelentősen lassul. Emiatt a befektetők egyre erősebben áraznak egy lehetséges Fed-kamatcsökkentést, amire ráerősített tegnap este a jegybank döntéshozója is.
Az elmúlt hetekben megint jelentős külföldi pozíciók épültek ki a forint ellen a piacon, ezek mértéke majdnem elérte azt, amit március végén, az MNB jelképes kamatemelése után láttunk. Ez rögtön megmagyarázza a forint utóbbi hetekben látott gyengülését, aminek köszönhetően történelmi mélypontja közelében jár a magyar deviza az euróval szemben.
A héten nem csak az MNB kamatdöntése tartogat izgalmakat, hanem egy sor lényeges statisztika is megjelenik Magyarországon, így például fény derül az első negyedéves növekedés szerkezetére. Külföldön jóval csendesebb napok elé nézünk, hétfőn ráadásul zárva tartanak az amerikai és brit piacok is.
Lehangoló eredményeket közölt a Magyar Nemzeti Bank egy friss felmérés alapján a magyar társadalom hitelekkel és kamatkockázatokkal kapcsolatos pénzügyi tudatosságáról. A magyarok fele például úgy tudja, ma magasabbak a hitelkamatok, mint 5 évvel ezelőtt. A felmérés eredményeinek fényében nem lehet csodálkozni azon, hogy a többség el se gondolkodik a hitelkiváltáson.
A korábbi 2,25%-ról 1%-ra vágta vissza második negyedéves növekedési előrejelzését a JP Morgan, vagyis az amerikai gazdaság jelentősen lassulhat az év elején látott 3 százalék feletti tempóról. Az amerikai bank szakemberei szerint nehéz megjósolni, mi lesz a Fed következő lépése, most ugyanannyi esély van egy kamatemelésre, mint egy vágásra.
Szigorúbb fiskális és monetáris politikára lenne szükség Magyarországon, hogy elkerülje a túlhevülés kockázatát - olvasható a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) kedden megjelent elemzésében. A nemzetközi szervezet szerint az idén 3,9, jövőre pedig 3 százalékkal növekedhet a magyar gazdaság elsősorban a belső keresletnek köszönhetően.
Az utóbbi napokban is folytatódott a forintgyengülés, így két hónap alatt már összességében négy százalékkal került lejjebb a hazai fizetőeszköz euróval szembeni árfolyama. Ez azt is jelenti, hogy a sokáig eseménytelennek ígérkező májusi jegybanki kamatdöntés mégis izgalmakat hozhat. A Monetáris Tanácsnak patikamérlegen kell kimérnie a kommunikációját jövő kedden, ha nem akarja, hogy a tavaly nyáron látott történelmi mélypontra essen a magyar deviza.
5 százalékra csökkent az idei első negyedévben a változó kamatozású lakáshitelek aránya a friss hitelszerződéseken belül - derült ki az MNB tegnap közzétett adataiból. A kiugró lakossági hitelfelvételről árulkodó márciusi statisztikákat tegnapi cikkünkben foglaltuk össze.
Egyre súlyosabb a belharc.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Valerij Zaluzsnij szerint a technológia sokkolta a katonákat.
Még nem késő visszafordulni.
A németek szerint nagyon, nagyon le vagyunk maradva.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
