A szerda esti Magyar Közlönyben megjelent rendelettel felülírta a kormány a Polgári Törvénykönyv késedelmi kamatra vonatkozó rendelkezéseit. A késedelmi kamat maximuma 25% már a mai naptól.
Sokaknak rémlik közgazdasági tanulmányaikból, hogy az infláció a megtakarítóknak rossz, a hiteladósoknak viszont jó, hiszen a megtakarítások és az adósságok (reál)értékét egyaránt csökkenti a drágulás. Utánagondoltunk, miként érvényesülhet ez az összefüggés a hazai lakossági hitelek esetében, és milyen megszorításokkal érvényes az állítás.
Az Európai Központi Bank felügyeleti vezetője szerint az euróövezet bankjai el tudják viselni a kamatkörnyezet emelkedését – írja a Bloomberg.
Miközben az MNB gyorsított, a kereskedelmi bankok lassítottak a kamatemeléseken októberben, legalábbis ami a lakáshiteleket illeti. Ennek következtében a bankok friss ajánlataiban szereplő lakáshitelkamatok nagyjából a fél évvel ezelőtti (!) bankközi kamatokat tükrözik, egyre nagyobb tehát a késleltetés az átárazásban. A bankok szempontjából negatív marzs azonban közép- és hosszú távon biztosan nem fenntartható, ezért további jelentős kamatemelések várhatók a lakáshitelpiacon, és az OTP lépése után újabb lakáshitel-ajánlatok tűnhetnek el, tovább fékezve a szeptemberben már 40%-kal visszaeső hitelezést.
1985. szeptember 22-én gazdaságtörténeti pillanat volt a New York-i Plaza Hotelben: a francia, a német, a japán, a brit és az amerikai pénzügyminiszter aláírta azt az egyezményt, mely a dollár túlzott erősödését volt hivatott megfékezni. Egyre többen gondolják úgy, hogy valami hasonló esemény küszöbén vagyunk most is, előbb-utóbb a világnak összehangoltan kell fellépnie a dollár erősödése ellen. Az amerikai deviza szárnyalása ugyanis szinte mindenkinek fáj, kivéve talán Amerikát egyelőre. Márpedig amíg a Fedet nem zavarja az árfolyam, addig nincs esély a Plaza-megállapodás 2.0-ra, hiszen elsősorban ők kellenének a dollár megfékezéséhez.
Az inflációs cél elérésének nincsen alternatívája – mondta a Világgazdaságnak adott interjúban Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. A szakember elismerte, hogy minden eszközt készek bevetni az infláció leszorítása érdekében. A monetáris transzmisszióval kapcsolatban pedig kiemelte, hogy bizonyos részpiacokon még több 100 bázispontos kamatemelkedés lenne indokolt.
Hiába van itthon négynapos hosszú hétvége, a héten is jönnek fontos makroadatok és események. Elég csak a Fed kamatdöntését említeni. Az óraátállítás miatt pedig külön érdemes lesz figyelni, hiszen egy hétig megint minden egy órával előbb lesz itthoni idő szerint.
Komoly visszaeséstől tartanak az építőipar szereplői, ezért azt kérik a kormánytól, hogy maximálja öt százalékban a lakáshitelek kamatát – hangzott el az RTL Híradójában. ha ez nem történik meg, akkor akár munkahelyek tízezrei is veszélybe kerülhetnek.
Jövő szerdán újabb 75 bázisponttal 3,75-4%-ra emelheti az irányadó kamatot a Fed – derül ki a Bloomberg felméréséből. Egyre több piaci szakértő tart attól, hogy 2023-ban akár túl szigorú is lehet az amerikai jegybank, amivel csak a recessziót erősítheti a gazdaságban.
Lassan két hete emelte váratlanul 18 százalékra az irányadó kamatot a jegybank, akkor részben a forint ellen felerősödő spekulációs nyomásra hivatkoztak. A legfrissebb adatok szerint főleg szeptember végén vettek fel sokan pozíciókat a magyar deviza ellen, a roham lecsillapodott mire az MNB közbelépett. Ugyanakkor a short pozíciók felvétele érezhetően szerepet játszott a forint szinte megállíthatatlan gyengülésében. Azóta már kijelenthető, hogy a lépések stabilizálták a forint árfolyamát, vagyis az már biztos, hogy átmeneti megnyugvást hoztak a piacra.
2001 óta nem látott szintre emelkedett az amerikai 30 éves jelzáloghitel kamata, a szigorodó pénzügyi feltételek egyre inkább éreztetik hatásukat a jelzálogpiacon is – számol be a hírről a Reuters.
Érdekes kérdéseket vet fel, hogy a bankok milyen mértékben és milyen gyorsan építik be az MNB döntéseit a saját lakáshiteleik árazásába. Két kutató, Hajnal Gábor és Lados Csaba a Hitelintézeti Szemle 21. évfolyamának 3. számában az elmúlt évek adatait elemezte. Az eredményeikből rájöhetünk arra, hogy lakossági szereplőként átlagosan hány hónappal később érezzük meg a jegybank döntéseit.
Az energiaárak utóbbi hetekben látott esése miatt gyorsabban javulhat a magyar folyó fizetési mérleg egyenlege is - emelte ki keddi háttérbeszélgetésén Virág Barnabás. Az MNB alelnöke azt is elárulta, milyen tényezőket vesznek figyelembe az ország kockázati megítélésének értékelésekor.
Az előzetes várakozásoknak megfelelően nem változtatott a kamatkondíciókon keddi ülésén a Monetáris Tanács. Így az alapkamat marad 13 százalékon, hamarosan érkezik a közlemény és Virág Barnabás háttérbeszélgetése a részletekkel.
A forint október első felében látott gyengüléséről egyre többször jutott eszembe Mario Draghi több mint tíz éve elmondott, azóta legendássá vált beszéde. Sokak szerint az fordította meg az európai adósságválság menetét, valami hasonlóra volt szükség itthon is, hogy megfékezzük a deviza kontrollálatlan gyengülését. Úgy tűnik, hogy ezt a jegybank is felmérte, a következő hónapok kérdése már csak az lesz, mennyire hiszi el a piac, hogy minden eszköz rendelkezésre áll a forint megvédéséhez. Egyelőre úgy tűnik, hogy az év végéig megoldódhatnak a forint legnagyobb problémái, utána viszont újra felvetődhet a kérdés, fenntarthatók-e a jegybanki intézkedések.
Az MNB kész addig fenntartani a múlt héten bejelentett új eszközeit, amíg nem javul számottevően a kockázati megítélésünk – mondta a Portfolio Budapest Economic Forum konferenciáján Virág Barnabás. Az MNB alelnöke kiemelte, hogy a következő hónapok lassuló emelkedése után a jövő év első felében már megjelenhetnek a most még kezdődő pozitív jelek az inflációban, csökkenhet a drágulás üteme.
Nem fog sokáig tartani a forint mostani ereje, az év végéig újra 435-ig gyengülhet a forint az euróval szemben – véli friss elemzésében a Societé Generale (SocGen) régiós elemzője. Marek Drimal szerint a jegybank pénteki bejelentései átmenetileg segíthetnek a forintnak, azonban hamarosan újra a fundamentumok kerülhetnek előtérbe, szerinte az uniós helyreállítási alap forrásairól például nem sikerül megállapodni az év végéig, így ismét nyomás alá kerülhet a forint.
Kedden is 18 százalékos kamat mellett hirdette meg új egynapos betéti gyorstenderét az MNB – derül ki a jegybank honlapjáról. Tegnap már több mint 1200 milliárd forintot helyeztek el a jegybank új eszközében.
Hétfőn is 18 százalékos kamat mellett hirdette meg új egynapos betéti gyorstenderét az MNB – derül ki a jegybank honlapjáról. Közben azt is bejelentették, hogy újabb döntésig egyelőre szünetel az egyhetes betéti eszköz meghirdetése.
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége szerint fennáll a veszélye annak, hogy a jegybank pénteki lépése kiszárítja a hitelpiacot. A jegybank drasztikus monetáris szigorítást hajtott végre, amelynek eredményeképp a vállalatok kevésbé juthatnak hitelhez, visszaeshetnek a beruházások, és egy lefelé tartó spirál alakulhat ki. A VOSZ kormányzati segítséget sürget, ami az állam érdeke is. "Ha csak a cégek 10 százaléka csődbe megy, akár 2000 milliárd forint körüli összeg is hiányozhat az államkasszából, ami még tovább növelné a hiányt" - mondta a Portfolio-nak Perlusz László, a VOSZ főtitkára.
Sokak szerint ő nyerte meg a 2020-as választást.
Németország miatt szenved a forint is, új történelmi mélypont a zlotyval szemben.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
Számos törvény ad neki erre lehetőséget.
Tűzszünet a libanoni konfliktusban.
Együtt sír, együtt nevet a kereskedő és a lakosság.
Tovább ömlik a pénz a fosszilis iparba.
