A Monetáris Tanács újabb 100 bázisponttal 5,4%-ra emelte az alapkamatot kedden, a döntés megfelelt a várakozásoknak. Délután három órakor online sajtótájékoztatót tartott Matolcsy György jegybankelnök, aki kiemelte, hogy az MNB kétéves gazdasági stabilizációs programot dolgoz ki, melyet a kormánynak heteken belül eljuttatnak. Szerinte "kreatív, merész és unortodox" lépésekre van szükség.
Kedden újabb 100 bázisponttal 5,4%-ra emelte az alapkamatot az MNB Monetáris Tanácsa. A lépés megfelelt a várakozásoknak, nemsokára maga Matolcsy György beszél majd a döntés hátteréről.
Online sajtótájékoztatót tart délután az MNB, ám a megszokotthoz képest nem Virág Barnabás, hanem Matolcsy György, az MNB elnöke beszél majd a döntés hátteréről. Ez pedig akár komolyabb bejelentést is jelezhet.
Itthon az MNB kamatdöntése a hét legfontosabb eseménye, a világ azonban az orosz-ukrán háború mellett elsősorban a friss GDP-adatokra figyelhet. Több helyről is érkezik az első negyedéves szám, amit még csak minimálisan érint majd a háború, de a kilátások érezhetően romlanak.
A múlt havinál eseménytelenebb kamatdöntésre készülhetünk kedden, hiszen a Monetáris Tanács márciusban kijelölte a szigorítás várható pályáját, amiről most nincs oka letérni, illetve most nem érkezik friss előrejelzés sem. Persze így is tudna meglepetést okozni a jegybank, a nagyobb kérdés az, hogy akar-e.
Nem szükséges hirtelen, sokkszerűen 75 bázisponttal emelni az irányadó kamatot – mondta pénteken Loretta Mester, a Fed Nyíltpiaci Bizottságának tagja. A nyilatkozat megnyugtatóan hatott a részvénypiacra, a Dow több mint 150 pontot ledolgozott korábbi eséséből.
Nagy esély van arra, hogy az idén kamatot emel majd az Európai Központi Bank (EKB) – mondta pénteken Christine Lagarde, a jegybank elnöke a CNBC-nek.
Változatlanul 6,15%-os kamat mellett hirdette meg egyhetes betéti tenderét az MNB, vagyis nem változik az irányadó kamatszint. A jövő héten viszont jön a Monetáris Tanács ülése, amit követően az egyhetes kamat is tovább emelkedhet.
Az utóbbi hónapokban a nemzetközi folyamatokkal párhuzamosan jelentősen emelkedett a magyar állampapírok referenciahozama is. Ez pedig az egyébként is súlyos nehézségekkel küszködő költségvetés számára újabb rossz hír, sőt évekig százmilliárdos extra kiadást jelenthet. Vagyis nem csak a rezsicsökkentés fenntartása és az MNB várható vesztesége terheli majd 2023-tól a büdzsét, hanem várhatóan a kamatokra is jóval magasabb összeget kell kifizetnünk, mint eddig.
Ma délután új résszel jön a Portfolio Checklist, lapunk napi podcastje. A mai műsor első részében a gyermekvállalás előtt állók körében nagyon népszerű babaváró hitelről fogunk beszélni, mivel a kormány átalakítja ezt a konstrukciót, mégpedig a bankok kárára, de azoknál is változnak a feltételek, akik nem tudják teljesíteni a gyermekvállalást. A műsor második felében a jövő bankolásáról beszélgetünk majd, és arról, hogy a mesterséges intelligencia a bankolás mely területein lesz majd az ügyfelek és a pénzintézetek segítéségére.
Változatlanul 6,15%-os kamat mellett hirdette meg egyhetes betéti tenderét az MNB, vagyis harmadik hete nem változik az irányadó kamat. A jegybank legközelebb két hét múlva, az áprilisi kamatdöntő ülés után módosíthat majd.
A múlt hetivel megegyező, 6,15%-os kamat mellett hirdette meg egyhetes betéti tenderét az MNB, így nem változik az irányadó kamat – jelentette be a jegybank csütörtök reggel. A jelek szerint a forint utóbbi napokban látott gyengülése és alulteljesítése sem volt hatással, emiatt nem lépett az MNB.
A Román Nemzeti Bank 50 bázisponttal, 3 százalékra emelte az alapkamatot kedden.
A múlt hetivel megegyező, 6,15%-os kamat mellett hirdette meg egyhetes betéti tenderét az MNB, vagyis a jegybank nem emelte tovább az irányadó kamatot. A következő időszakban várhatóan havonta egyszer emelnek majd, amennyiben a piaci folyamatok nem indokolnak rendkívüli szigorítást.
Már most többéves csúcson vannak a kamatkondíciók Magyarországon, és a fokozódó inflációs nyomás miatt még nincs itt a folyamat vége. Az elemzők többsége ma már 7-8%-os irányadó kamatról beszél, ami 2009 óta nem látott szintet jelentene. Azonban még így is kicsi az esélye az év elején áhított pozitív reálkamatnak, ami a forintot támogathatná fundamentális oldalról.
A múlt hetinél 30 bázisponttal magasabb, 6,15%-os kamat mellett hirdette meg egyhetes betéti tenderét az MNB, ezzel tovább emelkedett az irányadó kamat.
Az orosz-ukrán háború kitörését követően hirtelen új történelmi mélypontra esett a forint az euróval szemben, a 400-as lélektani szintet is megérintette a jegyzés. Ez nagyrészt annak köszönhető, hogy hirtelen komoly spekulatív pozíciók épültek ki a magyar deviza ellen, ezt támasztja alá az MNB most megjelent ábrakészlete is. Ezeket a pozíciókat mostanra elkezdték zárni a befektetők, aminek eredményeként 370-ig kapaszkodott vissza a forint.
A túl magas infláció a legnagyobb kockázat az amerikai gazdaság szempontjából, és ez csak rosszabb lesz az orosz-ukrán háborúval – mondta a Reuters tudósítása szerint Mary Daly, a San Francisco-i Fed elnöke. Az amerikai jegybank döntéshozója szerint az infláció letörésére magasabb kamatok kellenek.
A várakozásoknak megfelelően 100 bázisponttal 4,4%-ra emelte az alapkamatot az MNB Monetáris Tanácsa, illetve ezzel párhuzamosan 7,4%-ra nő a kamatfolyosó felső széle. A döntést követően Virág Barnabás további inflációs és növekedési kockázatokról beszélt az orosz-ukrán háború kapcsán.
A jegybank a piac által vártnak megfelelő mértékben emelte az alapkamatot az MNB – emeli ki gyors értékelésében az Amundi Alapkezelő. A cég befektetési igazgatója szerint nehéz helyzetben van a magyar jegybank, mivel a monetáris politika tradicionális eszközei nehezen működnek a jelenlegi helyzetben, így lehet, hogy ismét más eszközök után kell nézniük.
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
Ormosy Gábor, az AutoWallis vezérigazgatója a Portfolio Checklist vendége volt.
Vezetéstechnikai szakértőt kérdeztünk.
Egri Gábort, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökét kérdeztük.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
