A pozitív reálkamatra szükség van az infláció letöréséhez, ezzel lehet a legtöbbet tenni a növekedés érdekében Magyarországon a mostani változékony és veszélyes világgazdasági környezetben – mondta a Világgazdaságnak Pleschinger Gyula.
Zsinórban a negyedik hónapja emelkedik a spanyol infláció, ami októberben 3,5 százalék volt az előzetes adatok szerint. Ez április óta a legmagasabb, de elmarad a várt 3,8 százalékról – írja a Bloomberg.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist adása. A műsor első részében folytatjuk a CSOK Plusz hatásainak elemzését ezúttal arról volt szó, hogy milyen ingatlanok keresletét hajthatja fel az új lehetőség és mi lesz a lakásárakkal. Vendégünk volt Futó Péter, a Portfolio ingatlanpiaci elemzője. A második részben az Európai Központi Bank kamatdöntése volt a téma, amellyel hosszú idő után először nem változtattak a kamatlábakon. Hogy ez mit jelent a gyakorlatban és hat-e ez a magyar monetáris politikára, arról Zsoldos Ákost, a Portfolio makrogazdasági elemzőjét kérdeztük.
Az előzetes várakozásoknak megfelelően újabb 500 bázisponttal 35 százalékra emelte az irányadó kamatot csütörtökön a török jegybank. A hírre egyelőre nem reagált a líra érdemben.
Az elmúlt két évben egyre kisebb összegre voltak jogosultak a friss lakossági hitelfelvevők, a keresetük ugyanis nem tudott lépést tartani az emelkedő kamatok miatt elszálló törlesztőrészletekkel. A fokozatos kamatcsökkenéseknek és a bankok által önkéntesen vállalt THM-plafonnak köszönhetően úgy tűnik, megérkezett a fordulat: másfél éve nem látott szintre emelkedett a lakossági hitelfelvevők (nominális) hitelezhetősége. Az átlagos és medián keresettel rendelkezőknél vizsgáljuk meg az alábbiakban a maximálisan felvehető összeg alakulását.
A vártnál nagyobb mértékben, 75 bázisponttal csökkentette az alapkamatot kedden az MNB Monetáris Tanácsa, így 12,25 százalék lesz az irányadó ráta. A döntés hátteréről tartott háttérbeszélgetésen Virág Barnabás elmondta: a dezinflációt 2024-ben is folytatni kell, nem dőlhetünk hátra, ugyanakkor az elmúlt egy hónap hazai adatai lehetővé tették a kamat csökkentését.
75 bázisponttal, 12,25 százalékra csökkentette az alapkamatot kedden az MNB Monetáris Tanácsa, illetve ezzel párhuzamosan a kamatfolyosó két szélét is ugyanennyivel húzták lejjebb – derül ki a jegybank oldalán megjelent határozatból. Hamarosan érkezik majd a hivatalos közlemény az indoklással, illetve háttérbeszélgetést tart Virág Barnabás alelnök.
Délután három órakor háttérbeszélgetést tart Virág Barnabás, az MNB alelnöke, aki a mai kamatdöntés részleteiről számol be. Különösen izgalmasnak ígérkezik az ülés, hiszen nagy kérdés, hogyan folytatja a jegybank az alapkamat és az irányadó ráta összeolvadása után.
Hétfőn 2007 óta először emelkedett 5 százalék fölé az amerikai tízéves kötvényhozam, ami kulcspillanat lehet a piacon. A befektetők a szeptemberi Fed-ülés után kezdtek erőteljesen kitárazni a kötvényekből, mivel attól tartanak, hogy a jegybank a korábban vártnál tovább tartja magasan a kamatot. Erre tett rá egy lapáttal még az izraeli konfliktus, ami a biztonságosabb befektetések felé tereli a piaci szereplőket.
Szeptemberben - egy újabb 100 bázispontos kamatcsökkentő lépéssel - összeolvasztotta az alapkamatot és az irányadó rátát az MNB Monetáris Tanácsa, most pedig már a folytatásról kell dönteni. Az elmúlt egy hónapban a jegybank nem küldött erős és közvetlen iránymutatást a piacnak,, ezért van egy kis bizonytalanság az elemzők körében, de a nagy többség szerint folytatódik a kamatcsökkentés, csak az eddigi havi 100 bázispontnál kisebb lépéssel.
Több vezető európai pénzpiaci befektető szerint is tévednek a piaci szereplők, amikor azt gondolják, hogy az Európai Központi Bank (EKB) nem emeli tovább a kamatot – írja a Bloomberg. A kulcs az energiaárak alakulása lehet a következő hónapokban.
Szeptemberben ismét Európa-bajnok inflációnk volt, amihez a régiós szinten is kiemelkedő magyar kamatszint társul. A pozitív reálkamat ellenére a forint sérülékenynek nevezhető, főképp azóta, hogy az MNB belevágott a kamatcsökkentésbe. Mi befolyásolja ennek fényében a forint árfolyamát? Milyen kihívásokkal néz szembe a magyar gazdaság?
Kimagasló kamatokat kínálnak mind lakossági, mind vállalati ügyfelek részére, gyakorlatilag minden futamidőre - mondta a Portfolio-nak Jendrolovics Péter, a Gránit Bank vezérigazgató-helyettese, a Lakossági Divízió vezetője. A szakember szerint a pénzintézet a lakossági betétgyűjtésben és hitelezésben is jobban teljesít a szektor átlagához képest.
A befektetők egyre nagyobb összegben fogadnak az izraeli sékel gyengülésére, ezzel fokozódik a nyomás a jegybankon, hogy tartsa magasan a kamatot a deviza stabilitása érdekében – írja a Financial Times. A másik oldalon ugyanakkor a háború gazdasági költségei miatt a kamatcsökkentés lenne indokolt.
Hét év után először lett pozitív a visszatekintő reálkamat Magyarországon, hiszen a friss 12,2 százalékos szeptemberi inflációs adat már alacsonyabb, mint a 13 százalékos irányadó kamatszint. A fejlemény a következő időszakban támogathatja a forint árfolyamát, azonban továbbra is vannak olyan kockázatok, melyek a magyar deviza komolyabb erősödését fékezhetik.
Továbbra is szigorú monetáris politikát kell folytatniuk a közép- és kelet-európai országoknak, és készen kell állniuk arra, hogy szükség esetén ismét emeljék a kamatlábakat - nyilatkozta Alfred Kammer, az IMF európai igazgatója a Reutersnek. A lengyel és a magyar fogyasztói árindex a legmagasabbak között maradhat Európában, ezért a költségvetési politikának is támogatnia kell szerinte a dezinflációt.
Pont ma egy éve annak, hogy Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke egy videóban azonnali 500 bázispontos kamatemelést jelentett be. A lépést a forint gyengülésével indokolták, a közelmúltban pedig maga Matolcsy György MNB-elnök is arról beszélt, hogy az árfolyamválság küszöbén volt Magyarország. Azóta a folyó fizetési mérlegünk egyenlege jelentősen javult, a forint is erősödött az extrém magas kamatszint hatására, viszont a gazdaság megszenvedte a helyzetet, hiszen a finanszírozási kondíciók szigorodása jelentősen visszavetette a hitelezést.
Megfordult a csökkenő trend a vállalati csődök terén, a 2021 óta tartó lejtmenet után az idei év első felében ismét megugrottak a csődeljárások az Egyesült Államokban, és a nagyvállalatok sem bizonyultak érinthetetlennek. A kilátások pedig nem túl fényesek, azok a cégek, amelyek még az alacsony kamatkörnyezetben jelentősen eladósodtak, a kamatok emelkedésével növekvő kockázatokkal szembesülnek.
Legalább egy kamatperiódus esetében (jellemzően a 10 évesnél) minden nagyobb hazai bank megfeleltette a lakáshitelét a kormány hétfőn életbe lépett 8,5%-os THM-plafon elvárásának. A kezdeményezés felgyorsította a kamatok csökkenését, így az átlagos kamatszint mintegy 0,8 százalékponttal került lejjebb egyetlen hónap alatt. Ezzel a Portfolio számításai szerint nagy átlagban 6%-kal csökkent a 20 éves lakáshitelek várható törlesztőrészlete, amivel a tavaly novemberiről a tavaly szeptemberi szintre kerültek vissza. Személyre szabott kalkulációhoz a Pénzcentrum kalkulátorát ajánljuk.
Októberben mindössze 25 bázisponttal mérsékelheti tovább az irányadó kamatot az MNB Monetáris Tanácsa azt követően, hogy szeptemberben az összeolvadt az alapkamattal – vélik az ING Bank elemzői. A pénzintézet friss értékelése szerint a harmadik negyedévben felcsillant a fény az alagút végén a magyar gazdaságban, azonban az uniós források tartós zárolása még tartogathat kellemetlen meglepetéseket.
Mutatunk hat érdekes ábrát.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Holnap is érdemes ugyanilyen időre készülni.
Más gondokkal is küzd Moszkva.
Nem jelent meglepetést a kinevezése.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
