Az elmúlt fél évben a forint egyik legfontosabb támasza a 18 százalékos irányadó kamat volt, ez tette lehetővé, hogy a tavaly októberi 430 feletti szintről 370-ig száguldjon a magyar deviza. Kedden azonban a jegybank elkezdte a kamat csökkentését, ami azt jelenti, hogy mostantól kisebb lesz a forint kamatelőnye. Persze azért így is bőven marad még belőle, nem kell nagyon aggódni.
A brit statisztikai hivatal (ONS) szerdai beszámolója szerint a fogyasztói árak átlagosan 8,7 százalékkal voltak magasabbak áprilisban, mint egy évvel korábban. Márciusban 10,1 százalékos éves inflációt mértek.
A jegybank kedden döntött arról, hogy a korábbi 18 százalékról 100 bázisponttal csökkenti az irányadó kamatot, a gyakorlatban azonban ez csak a szerda reggeli tender meghirdetésével valósult meg.
Utoljára majdnem három éve, 2020 júliusában volt példa olyanra, amit a Monetáris Tanács kedden meglépett, hogy csökkenjen az irányadó kamat. Azóta hosszú utat jártunk be a 0,6 százaléktól a 18 százalékig, de a mostani lépés egyértelműen fordulatot jelenthet, azt, hogy fokozatosan ugyan, de véget érhet az extrém magas kamatok kora Magyarországon.
Hosszú idő után csökkentette az irányadó kamatot kedden az MNB Monetáris Tanácsa, Matolcsy György pedig sajtótájékoztatóján elsősorban a kormány és a jegybank együttműködését emelte ki. Szerinte ugyanis csak közösen győzhetik le az inflációt, mely továbbra is az elsőszámú közellenség.
Az eddigi szinten tartotta az alapkamatot az MNB Monetáris Tanácsa, a kamatfolyosó felső szélét viszont 100 bázisponttal 19,5 százalékra csökkentette. Ugyanakkor arra még várnunk kell délután háromig, hogy az irányadó kamathoz hozzányúlt-e a jegybank.
Áprilisban 214,6 milliárd forint volt a központi alrendszer nettó kamatkiadása az egy évvel korábbi 129,3 milliárd forinttal szemben – derül ki a kedden megjelent részletes államháztartási beszámolóból. Ezzel az év első négy hónapjában minden esetben meghaladta a kamatkiadás a tavalyit, összesen pedig több mint kétszer annyiba került az adósságszolgálat, mint 2022-ben.
Délután háromkor sajtótájékoztatót tart Matolcsy György az MNB elnöke a monetáris politika aktuális kérdéseiről – derül ki a jegybank meghívójából. Ez azt a várakozást erősítheti, hogy az irányadó kamat csökkentéséről is dönthet a Monetáris Tanács.
Várhatóan tovább emeli majd a kamatot a következő üléseken az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsa. Ugyanakkor a jegybank alelnöke is elismerte, hogy egyre aggasztóbb a monetáris és a fiskális politika közti esetleges konfliktus lehetősége.
Az Európai Központi Banknak tovább kell emelnie a kamatokat, majd szinten kell tartania őket egy darabig, hogy letörje az inflációt a 2%-os középtávú célhoz – mondta hétfőn Pablo Hernandez de Cos, az EKB döntéshozója.
A kínai központi bank 3,65 százalékon tartotta az egyéves hitelek referenciakamatát (Loan Prime Rate/LPR) hétfői döntésével.
Kedden ismét összeül a Monetáris Tanács és rég volt ekkora súlya a döntésének, hiszen akár a 18 százalékos irányadó kamat csökkentése is elkezdődhet. A jegybank már egy hónapja jelezte, hogy napirendre veszi a kérdést, és a Portfolio által megkérdezett elemzők nagy többsége arra számít, hogy rá is szánják magukat a lazításra. Kérdés, hogy a múlt hét második felében látott forintgyengülés esetleg visszatarthatja-e őket ettől.
Jövő vasárnap tartják a török elnökválasztás második fordulóját, melyen eldőlhet, ki irányítja az országot a következő években. Most Recep Tayyip Erdogan jelenlegi elnök esélyei tűnnek jobbnak, ami az eddigi unortodox gazdaságpolitika folytatását vetíti előre. A török jegybank most minden eszközzel azon dolgozik, hogy elkerülje a líra komolyabb esését a választás előtt. A piac ugyanakkor érezhetően feszült, az elemzők többsége szerint Erdogan újabb győzelme után elkerülhetetlen lenne a török deviza újabb mélyrepülése, de a gazdasági gondok Kemal Kilicdaroglu megválasztásával sem múlnának el.
Utoljára talán az amerikai bankcsődök idején láttunk annyira intenzív gyengülést a forint árfolyamában, mint ezen a héten. Ennek több oka van egyszerre: a dollár erősödésbe fordult, a 370-es szint már túl erős fel volt a forint számára, illetve sokan pozíciókat zárnak a keddi kamatdöntés előtt. Ez persze nem jelenti azt, hogy rögtön jelentős forintgyengülésnek kell jönnie, egyelőre kivárás jellemezheti a piacot. Hosszabb távon viszont valószínűleg ismét a gyengülés útjára léphet a forint.
A várakozásoknak megfelelően még fél évig marad a kamatstop, derült ki a tegnap esti Magyar Közlönyből. A rendeletek szerint a kamatstop 2023. december 31-ig marad érvényben.
Philip Jeffersont jelöli a Fed alelnöki posztjára Joe Biden – jelentette be az amerikai elnök pénteken. Az ő megüresedő kormányzói székét pedig Adriana Kugler kaphatja, míg Lisa Cook újabb cikluson át lehet a jegybank döntéshozója.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist szerdai adása. A mai műsorban egy témánk volt, ez pedig a hazai inflációs pálya. Szerda reggel ugyanis új adatot közölt a Központ Statisztikai Hivatal, mely szerint áprilisban 24% volt az éves infláció, ami mindenképp előrelépés a márciusi 25,2%-os értékhez képest. Felmerül ugyanakkor a kérdés, hogy ez már az inflációs nyomás enyhülésének jele-e, másfelől pedig, hogy egy esetlegesen ebből következő kamatcsökkentési ciklusnál mire kell majd az MNB-nek odafigyelni annak érdekében, hogy a kamatokkal együtt ne küldje a mélybe a forint árfolyamát is. A témával kapcsolatban Beke Károly, a Portfolio makrogazdasági elemzője volt a vendégünk.
A márciusi 5 százalékról 4,9 százalékra csökkent az amerikai infláció, ami minimális meglepetést okozott, hiszen az elemzők stagnálást vártak előzetesen. Ahhoz azonban valószínűleg kevés lesz az adat, hogy érdemben átírja a Fed kamatemelési forgatókönyveit.
A vártnak megfelelő ütemben csökkent áprilisban az infláció a KSH statisztikája szerint, elemzők szerint ez akár már májusban elhozhatja az irányadó kamat csökkentését. Ugyanakkor még hosszú út áll előttünk, mire az év végére a hőn áhított egyszámjegyű inflációt elérjük.
Az előzetes várakozásoknak megfelelően 24 százalékra csökkent áprilisban a fogyasztói árak emelkedése Magyarországon – derül ki a KSH szerda reggeli adatából. Egy hónap alatt 0,7 százalékkal emelkedtek az árak, míg a maginfláció 24,8 százalékra mérséklődött.
Tbiliszi számos ellenséges vádat is tett Amerikával szemben.
Az ipar, a kiskereskedelem és a külkereskedelem sem alakult szépen.
Vezetéstechnikai szakértőt kérdeztünk.
Egri Gábort, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökét kérdeztük.
