A tartós infláció veszélye miatt idén nem lesz lehetősége az Európai Központi Banknak (EKB), hogy kamatot csökkentsen, még akkor is, ha a recesszió nem zárható ki a gazdaságban – mondta hétfőn Robert Holzmann, a jegybank kormányzótanácsának tagja a Bloomberg beszámolója szerint.
Az infláció lassulása továbbra is széles körben érzékelhető, amit a fegyelmezett monetáris politika, a kormányzat versenyt erősítő lépései, a visszafogott keresleti környezet, a bázishatások és az elmúlt évinél érdemben alacsonyabb külső költségkörnyezet együttes hatása okoz – olvasható az MNB péntek délelőtt megjelent gyorselemzésében a decemberi inflációs adat megjelenése után.
Az előzetesen várt 6 százalék körüli szint helyett decemberben 5,5 százalékra esett a magyar infláció, ez 2021 nyara óta a legalacsonyabb érték. A KSH beszámolója szerint a 2023-as átlagos áremelkedési ütem 17,6 százalék volt.
Péntek reggel publikálja a KSH a decemberi inflációs adatot, amiből egyben a 2023-as éves átlagos inflációt is ki lehet majd számítani. A Portfolionak nyilatkozó elemzők 6 százalék körüli adatot várnak, januárban pedig jöhet az újabb lélektani határ áttörése, a szakértők szerint 5 százalék alá süllyedhet az áremelkedés üteme. Az igazi kérdés majd az lehet, hogy onnan tud-e még érdemben tovább csökkenni az éves ráta az év végéig.
A lengyel központi bank kamatalakító monetáris bizottsága 5,75 százalékon tartotta az irányadó referenciakamatot keddi ülésén. A döntés megfelelt az elemzői várakozásoknak.
Az infláció az előzetes várakozásoknál erősebb ütemben csökken a Fed 2 százalékos célja felé, de korai lenne győzelmet hirdetni felette – mondta hétfőn a Bloomberg beszámolója szerint Raphael Bostic, az atlantai Fed elnöke. A jegybank döntéshozója szerint most az a fontos, hogy megbizonyosodjanak a csökkenő pálya tartósságáról.
Egy új, az eddigitől eltérő szuperciklus előtt áll a világgazdaság, melynek két kulcsfontosságú tényezője a mesterséges intelligencia és a dekarbonizáció lehetnek – mondta hétfőn a CNBC-nek Peter Oppenheimer, a Goldman Sachs vezető európai makroelemzője.
Nyárig nem valószínű, hogy csökkentené az irányadó kamatot az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsa – mondta hétfőn Boris Vujcic. A horvát jegybank vezetője szerint addig még látniuk kell az infláció további csökkenését, illetve a munkaerőpiac friss adatait.
Mintegy 1,6 milliárd dollár számviteli ráfordítást kell elszámolnia a negyedik negyedévre a Bank of Americának egy kamat-referenciaindex használatának a kivezetése miatt - számolt be a Reuters. A részvényárfolyam 1,5%-os mínusszal reagált eddig a hírre, a bank pénteken teszi közzé negyedik negyedéves gyorsjelentését.
Nemcsak Magyarországon, más európai országokban is csökken már a jelzáloghitelek kamata. Az Egyesült Királyságban például azért, mert a piacok arra számítanak, hogy a Bank of England az év közepe felé megkezdi a kamatcsökkentést - számolt be a CNBC.
Új lakossági állampapírt dobott a piacra az ÁKK, a jövő hétfőtől vásárolható Fix Magyar Állampapír 7%-os éves hozamot ad, a konstrukcióval lényegében az inflációs- és kamatvárakozásokra lehet játszani. Az már most kijelenthető: annak, aki az infláció elleni küzdelem sikerében hisz, a FixMÁP, annak pedig, aki az infláció elleni harc kudarcát várja, a PMÁP lehet a jobb választás a következő 3 évre. Mutatjuk, miért és hány forint a tét.
Teljesítették a bankok a kormánynak decemberben tett vállalásukat, ráadásul nem csak ímmel-ámmal: bőven az új, január 1-jével életbe lépett 7,3%-os önkéntes THM-plafon alatt húzták meg friss lakáshitel-ajánlataik hiteldíját. Egy új hitelfelvevőnek így egy 20 milliós, 20 éves lakáshitelre 7 millió forinttal kell kevesebbet visszafizetnie a mai kilátások szerint, mint a THM-plafon októberi bevezetése előtt, és 9 millióval kevesebbet, mint az egy évvel ezelőtti csúcson. Húzhat még váratlant egy-egy bank a következő hetekben, de a referenciahozamok alakulása egyelőre nem indokolja a törlesztőrészletek további jelentős mérséklését, most lehet érdemes hitelt felvenni. Hó eleje lévén ismét megnéztük, mit ajánlanak az egyes bankok az új lakáshitel-felvevőknek.
A 2023-as évet még extrém magas, 18 százalékos irányadó kamat mellett kezdte Magyarország, majd az infláció csökkenésével és a forint stabilizálódásával az év második fele már a kamatcsökkentésekről szólt. Ez pedig várhatóan 2024-ben is folytatódik, legalábbis az év első felében biztosan, utána pedig a további inflációs kilátások fényében dönthet a jegybank.
Kína öt legnagyobb állami bankja összehangolt módon csökkentette betéti kamatait, hogy megvédje a nyereségességet a gazdasági nehézségek és a lassú növekedés árnyékában - jelentette a Financial Times. A közelmúlt kamatvágásai nyomán összességében 1996 óta nem látott szintre csökkentek a betéti kamatok Kínában.
Évek óta nem látott olyat a japán lakosság, amit most: a bankok megemelték a bankbetétek kamatait. A 10 éves betétre kapott eddigi 0,002% után most már 0,2%-ot tehetnek zsebre, ami százszoros emelést jelent – írja a Bloomberg.
A philadelphiai Fed elnöke, Patrick Harker szerdán azt mondta, hogy továbbra is ellenzi az újabb jegybanki kamatemeléseket, ugyanakkor jelezte nyitottságát a rövid lejáratú hitelköltségek csökkentésére, bár nem azonnal.
2022 hozta el az igazi fordulatot a Prémium Magyar Állampapíroknál, a magyar befektetők zsákolni kezdték az inflációkövető papírokat, és az is kiderült, miért. A megugró kereslet az ÁKK kibocsátási stratégiáját is átalakította: tavaly óta nem jött még ki olyan PMÁP, amelyet 3 hónapnál hosszabb ideig lehetett volna megvásárolni. Mostani cikkünkben kiszámoltuk, mennyiben magyarázza a „lezárás-hatás”, az infláció, a magasabb kamatprémium vagy az új állampapírok megjelenése a magyar megtakarítók viselkedését és PMÁP-őrületét.
Két javaslatot tárgyalt ma az MNB Monetáris Tanácsa, mely végül egyhangúan döntött az alapkamat 75 bázispontos csökkentése mellett - mondta keddi háttérbeszélgetésén Virág Barnabás. A jegybank alelnöke kiemelte, hogy több területen is határozott javulás látszik a fundamentumokban és Magyarország kockázatíi megítélése is javult az elmúlt hetekben.
A várakozásoknak megfelelően újabb 75 bázisponttal 10,75 százalékra csökkentette az alapkamatot az MNB Monetáris Tanácsa idei utolsó kamatdöntő ülésén. Így az évet még 18 százalékon kezdő irányadó kamat az infláció meredek esésével jelentősen csökkent, és ez várhatóan 2024 elején is folytatódik.