Csökken egyes lakossági állampapírok kamata!
A friss hirdetmények szerint az egy és két évre szóló Egyéves Magyar Állampapír, valamint a Kincstári Takarékjegyek kamatát is csökkenti az adósságkezelő.
A friss hirdetmények szerint az egy és két évre szóló Egyéves Magyar Állampapír, valamint a Kincstári Takarékjegyek kamatát is csökkenti az adósságkezelő.
A várttal összhangban lévő 100 bázispontos kamatcsökkentés mellett, illetve az egyéb MNB-üzenetek hatására összességében erősödött a forint a kedd délutáni kereskedésben az euróval szemben 382,5-ről 381,5-ig, majd a 4 órakor megjelent rendkívül gyenge amerikai makroadatra megütötték a dollárt, ami a forintot még tovább erősítette.
A vártnak megfelelően újabb 100 bázisponttal csökken az irányadó kamat a Monetáris Tanács keddi döntése értelmében. Virág Barnabás alelnök kiemelte, hogy 2024-ben tovább kell mérsékelni az inflációt, erre van szükség ahhoz is, hogy a gazdasági növekedés beindulhasson. Az MNB vezetője arról is beszélt, hogy az alapkamat és az irányadó ráta várható szeptemberi összeolvadása után az eszköztár egyszerűsítése várható és hónapról hónapra döntenek majd a beérkező adatok függvényében a kamatokról.
Az előzetes várakozásoknak megfelelően 13 százalékon hagyta az alapkamatot kedden az MNB Monetáris Tanácsa. Ugyanakkor a kamatfolyosó felső szélét jelentő egynapos hitelkamatot további 100 bázisponttal csökkentették, ami az elmúlt hónapok tapasztalatai alapján egyértelmű jelzés arra, hogy a 15 órakor megjelenő közleményben a valódi, irányadó rátát szintén 100 bázisponttal, 14 százalékra mérsékelte a monetáris tanács.
Délután három órától háttérbeszélgetést tart a monetáris politika aktuális kérdéseiről Virág Barnabás MNB-alelnök – derül ki a jegybank meghívójából. Az eseményen elsősorban a mai döntés indoklása kerülhet szóba, de lassan arról is beszélhet a jegybank, mi várható az alapkamat és az irányadó ráta összeolvasztása után.
Újabb 100 bázisponttal 14 százalékra csökkentheti az irányadó kamatot kedden a Monetáris Tanács – vélik a Portfolo által megkérdezett elemzők. Hamarosan azonban újabb fordulóponthoz érkezhet a jegybank, hiszen szeptemberben összeolvadhat az alapkamat és az irányadó ráta és dönteni kell a hogyan továbbról.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist pénteki adása. A műsor első részében arról volt szó, hogy hova tűnik a pénz a magyarok bankszámláiról és ez mennyiben magyarázható az inflációval, illetve az alacsony betéti kamatokkal. Vendégünk volt Palkó István, a Portfolio vezető pénzügyi elemzője. A második részben a költségvetés lesz a téma, a bevételek ugyanis továbbra sem teljesülnek a vártnak megfelelően és könnyen lehet, hogy a hiánycélt is módosítani kell. Arról már a csütörtöki kormányinfón is volt szó, hogy az éves másfél százalékos növekedési cél nehezen teljesíthető és úgy tűnik, hogy a hiánycél tartásával kapcsolatos kockázatokat is látja a kormány. A témáról Csiki Gergelyt, a Portfolio lapigazgatóját, makroelemzőjét kérdezzük.
Két évtizedes csúcsra emelkedtek a jelzáloghitelek kamatlábai Amerikában, ami jelentősen megnehezíti a lakáspiac számára, hogy kilábaljon az évek óta tartó mélyrepülésből. Az emelkedéshez főként a 10 éves kincstárjegy hozama és a Fed szigorítása járult hozzá – írja a Wall Street Journal.
Az Egyesült Államokban 2000 óta a legmagasabbra emelkedett a 30 éves jelzáloghitelek kamata az augusztus 18-ával záródott héten, az amerikai jelzáloghitelező bankok szövetségének (Mortgage Bankers Association of America - MBA) szerdán ismertetett kimutatása szerint.
A magyar háztartások bankszámláin 1600 milliárd, a vállalatokén 800 milliárd forinttal van most kevesebb, mint tavaly ilyenkor. Nincs min csodálkozni: az infláció nemcsak szűkíti a gazdasági szereplők, főleg a lakosság likviditását, de arra is ösztönzi őket, hogy átalakítsák megtakarításaik szerkezetét. Mindkét jelenségnek a bankszámlaegyenlegek az első számú elszenvedői. Megnéztük, mekkora drámát jelent mindez a magyar bankok szempontjából, és azt találtuk, hogy ennyi még belefér nekik, szaporodnak azonban az arra utaló jelek, hogy egyesek szeretnék már megállítani a folyamatot, és az MNB is kockázatot lát a jelenségben. A témáról a Portfolio közelgő Future of Finance 2023 konferenciáján is szó lesz, érdemes regisztrálni a rendezvényre!
A kínai központi bank a vártnál kisebb mértékben csökkentette az egyéves alapkamatot, és a szakértők által várt csökkentés helyett szinten tartotta az ötéves hitel kamatát hétfőn.
Miközben évi 250 milliárd forintnyi extraprofitadó is sújtja a szektort, a 2022 eleje óta élő kamatstop eddig közel 330 milliárd forintjába került a bankszektornak és a pénzügyi vállalkozásoknak a Nagy Márton (képünkön) vezette Gazdaságfejlesztési Minisztérium friss közleménye alapján. Ennyi maradt eközben a hiteladósok zsebében, akik közül jelenleg mintegy 300 ezer családot és 28,5 ezer vállalkozást érint az intézkedés.
Ha megnyeri a 2024-es elnökválasztást, akkor nem jelöli újra a Fed élére Jerome Powellt – mondta egy csütörtökön sugárzott interjúban Donald Trump. A volt amerikai elnök szerint a jegybank jelenlegi vezetője „folyamatosan késésben van” a jó és a rossz oldalon is.
Hiteladósokat támogató intézkedéseket terveznek bemutatni az osztrák bankok Ausztriában a következő napokban, hogy csökkentsék a hitelek mintegy felét kitevő változó kamatozású konstrukciók hiteladósainak terheit.
Valószínűleg már lecsúszott a legjobb alkalomról az, aki még a nyaraláshoz szeretne minél olcsóbban eurót váltani, hiszen kevés az esély arra, hogy még visszatérjenek a júniusban látott 370 körüli szintek. Lassan érdemes inkább azzal foglalkozni, mire számíthatunk még az év végéig, reális esély van-e akár a 400-as euróárfolyam elérésére.
Az orosz jegybank rendkívüli ülést tartott délelőtt, ahol 8,5%-ról 12%-ra emelte az irányadó kamatszintet.
A jövő év második negyedévében jöhet az első kamatcsökkentés a Fedtől, majd onnan negyedévente fokozatosan folytatódhat a lazítás – írja a Bloomberg a Goldman Sachs legfrissebb elemzése alapján.
Európa alulbecsüli a téli időjárás kockázatait – vélik a Bloombergnek nyilatkozó elemzők és kötvénykereskedők. A kockázat pedig akár az Európai Központi Bankot (EKB) is nehéz helyzet elé állíthatja.
Jelentős profitnövekedésről számolt be a K&H anyabankja, a KBC: 2023 második negyedévében 966 millió eurós eredményt ért el a pénzintézet, amely 6%-kal haladja meg az előző negyedéves és 13%-kal az egy évvel korábbi értéket. Az első és második negyedév profitját összeadva a bank féléves nettó nyeresége 1,848 milliárd euró, amely 38%-kal magasabb a 2022 első félévére szóló adatnál. A bank a jelentése szerint 2023 novemberében részvényenként 1 eurós időközi osztalékot fizet majd.
Ahogyan arról múlt héten több ízben is beszámoltunk, lezárul az eddigi Prémium Magyar Állampapír sorozatok értékesítése, helyettük egy új PMÁP-pal jön ki az ÁKK. A régi sorozatokat azonban ma még meg lehet vásárolni.
Tbiliszi számos ellenséges vádat is tett Amerikával szemben.
Az ipar, a kiskereskedelem és a külkereskedelem sem alakult szépen.
Vezetéstechnikai szakértőt kérdeztünk.
Egri Gábort, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökét kérdeztük.