Tovább apadtak Kína devizatartalékai
Augusztus végére a kínai devizatartalék-állomány 3560 milliárd dollárra csökkent a jüan támogatását és a tőkekiáramlás megakadályozását célzó jegybanki intervenciónak köszönhetően - írja a MarketWatch.
Augusztus végére a kínai devizatartalék-állomány 3560 milliárd dollárra csökkent a jüan támogatását és a tőkekiáramlás megakadályozását célzó jegybanki intervenciónak köszönhetően - írja a MarketWatch.
Az Egyesült Államok továbbra is aggasztónak tartja Kína politikáját, mely a jüan leértékelésével kapcsolatos, ezért világos üzenetet küldött a kínai félnek - mondta csütörtökön a CNBC-nek adott interjúban Jack Lew amerikai pénzügyminiszter. A politikus szerint aggályos, hogy Kína mesterségesen értékeli le a jüant, ha át akarnak állni a rugalmasabb árfolyamrendszerre, akkor az erősödést is hagyni kellene a piaci viszonyok szerint.
A jüan fokozottabb árfolyam-ingadozása megmaradhat, de a jegybanknak "nincs szándéka, illetve szüksége arra, hogy beszálljon egy valutaleértékelési háborúba" - többek között ezt hangsúlyozta hétfői, a Reutersnek küldött nyilatkozatában a kínai jegybank vezető közgazdásza. Ezt egyébként alátámasztja, hogy a múlt heti három egymást követő napi leértékelés után pénteken és ma sem folytatódott a jüan leértékelése, azaz a kereskedési sáv középárfolyamának gyenge irányba eltolása. Ma Jun szavai szerint a kínai jegybank csak kivételes esetekben fog beavatkozni a devizapiacok mozgásába, azaz csak akkor, ha rendkívüli volatilitást tapasztalnak a piacon.
Az elmúlt három kereskedési napon bekövetkezett sorozatos jüan-leértékelés után ma hajnalban kissé erősebb középárfolyamot határozott meg a kínai jegybank a kereskedési sáv középpontjaként, mint csütörtökön. Részben ennek hatására a jüan kissé erősödni tudott a dollárral szemben ma. Ebben annak is szerepe lehetett, hogy devizakereskedők szerint a kínai jegybank a nagy állami kereskedelmi bankokon keresztül jüant vesz, azaz közvetett intervenciót hajt végre.
Most éppen nem Európa, hanem az olajár, illetve más nyersanyagárak zuhanása és Kína miatt idegesednek a befektetők. Ám a piacok túlreagálják a jelenlegi eseményéket és nem képesek különbséget tenni azok hatásai között - így látja ezt a londoni UniCredit vezető közgazdásza, aki szerint itt az idő nem energiaipari európai részvényeket venni.
A keddi és szerdai, összesen mintegy 3,5%-os leértékelés után további 1,1%-kal 6,4010-ig tolta el ma hajnalban a kínai jegybank a jüan kereskedési sávjának középpontját, mégsem láttunk ma további jüan-esést (csak pici gyengülést), mivel a jegybank határozott nyugtató üzenetet is küldött mindezzel párhuzamosan.
A kínai jegybank mai második kvázi-leértékelése négyéves mélypontra küldte a jüant a dollárral szemben, és a kínai lassulással kapcsolatos félelmek miatt 6 éves mélypontra zuhant az ausztrál, illetve új-zélandi dollár. Emellett az ázsiai devizák is jócskán szenvednek részben a kínai versengő leértékeléssel kapcsolatos félelmek miatt. Amerikában viszont a kínai leértékelés miatt felmerült a piacon, hogy a növekedési problémák miatt a Fed esetleg elhalasztja a szeptemberi első kamatemelését, ez pedig a dollárt "lökte oldalba" az utóbbi két nap során. Mindebből a felfordulásból egyelőre a jelek szerint az euró jött ki egészen jól, főként ha a svájci frank zuhanása szempontjából nézzük az árfolyamot, igaz ebben több tényező együttesen játszott szerepet. A forint egyelőre egészen jól megúszta az újdonsült kínai aggodalmakat.
Bár egyszeri eseménynek mondta a váratlan keddi leértékelést tegnap a kínai jegybank, ma hajnalban azonban újabb kb. 1,6%-kal a gyenge irányba eltolta a kereskedési sáv középértékét, így a jüan a dollárral szemben ma közel 2%-kal tovább esett és négyéves mélypontra bukott. Közben ma reggel újabb kedvezőtlen makroadatok sorozata jött Kínából, amelyek az óriásgazdaság további lassulása irányába mutatnak, ez a kilátás (a leértékelési árfolyamháborútól való félelmekkel együtt) mélybe taszította több ázsiai deviza árfolyamát is. A Kína felőli félelmek jelentős részvénypiaci esést okoztak világszerte tegnap és ma reggel is ennek folytatódása látszik.
Elemzők egyelőre csak találgatják, mi indíthatta a kínai központi bankot arra, hogy kedden váratlanul jelentősen leértékelje a jüant; a lépés elsősorban a gyenge makrogazdasági adatokra adott válasz lehet, de egy hosszú távú cél elérését, a jüan világpénz státusának elnyerését is szolgálhatja.
Miután a hétvégi adat szerint hatalmasat esett a kínai export éves alapon, kedd hajnalban váratlanul 2%-kal lényegében leértékelte a jüant a kínai jegybank, hogy áttételesen így is segítse a kiviteli szektort. A lépést "egyszeri leértékelésnek" nevezte közleményében a jegybank és a jüan a dollárhoz képest a kereskedési sáv közepének eltolása miatt most valóban mintegy 1,9%-kal gyengébb, mint tegnap éjszaka volt.
Ázsia után Európában is sorra létesülnek az úgynevezett renminbi központok. A luxemburgi, londoni, frankfurti és párizsi központ után Budapesten alakul a következő. A budapesti renminbi központ szimbolikus alapkövét a People's Bank of China (PBC, a Kínai Népköztársaság jegybankja) és a Magyar Nemzeti Bank tette le 2015. június 27-én, a központi bankok közötti elszámolásokért felelős BIS székhelyén, Bázelban megkötött elszámolásforgalmi megállapodás aláírásával.
Októberben a Nemzetközi Valutaalap (IMF) éves közgyűlése dönthet arról, bekerülhet-e a szervezet devizakosarába a kínai jüan. Hasonló felülvizsgálat csak öt év múlva lesz aktuális, így sokan azért lobbiznak, hogy már most legyen az SDR-kosár része a deviza annak ellenére, hogy továbbra is vannak fenntartások a konvertibilitásával kapcsolatban. A témáról megkérdeztük a Magyar Nemzeti Bank (MNB) véleményét is, szerintük akár a kosár harmadik legnagyobb súlyú eleme is lehetne a jüan exportsúlya alapján.
Soros György milliárdos befektető egy harmadik világháború esetleges kirobbanásától tart. A MarketWatch beszámolója szerint ezen a konferencián arról is beszélt, hogy ez Kínától és az Egyesült Államoktól függ.
A Magyar Nemzeti Bank gazdaságpolitikai, illetve devizaeszköz-diverzifikációs célokkal egy kínai kötvényportfólió fokozatos, több lépésben történő kiépítéséről döntött - jelentette a jegybank. A döntés értelmében kialakításra kerülhet egy, a devizatartalék-megfelelést érdemben nem befolyásoló, a teljes devizatartalék mértékéhez képest kis méretű RMB kötvényportfólió.
Folynak a tárgyalások arról, hogy a kínai jüan bekerüljön a Nemzetközi Valutaalap (IMF) valutakosarába, a világ többi vezető valutája mellé - számol be a pénteki kínai média.
Milyen jegybanki felelősségi köröket érinthet a renminbi (jüan) nemzetközivé válása? Írásában az MNB Jegybanki Renminbi Programjának 2015. február 19-i meghirdetéséhez kapcsolódóan erre a kérdésre keresi a választ Erhart Szilárd, bemutatva a nemzetközi gyakorlatot, és az MNB előtt álló stratégiai kérdéseket. Az MNB közgazdásza a jegybanki törvényi felelősségi körök közül a háttéranyagban néggyel foglalkozik a renminbi használatához kapcsolódóan:
A Magyar Nemzeti Bank a kínai jegybankkal kötött devizacsere megállapodáshoz kapcsolódóan meghirdeti a Jegybanki Renminbi Program (JRP) elindítását a kínai újév első napjával - adta hírül a jegybank. A kínai deviza, a renminbi nemzetközi elszámolásokban betöltött súlyának növelése a kínai gazdaságpolitika kiemelt célja, amit kormányzati, illetve jegybanki lépések sorozata támogat a külföldi partnerek oldaláról, áll a közleményben
Kína más nagy, zárt országok példáját követve rugalmasabb árfolyamrendszer irányába mozdult el az elmúlt években, és a renminbi (jüan) nemzetközi használatának támogatásához úgynevezett devizacsere megállapodásokat kötött külföldi jegybankokkal. A kínai árfolyamrezsim jelenleg úgynevezett "sávos csúszó-rögzítéses" rendszer, amelyben a sávot fokozatosan +/-2 százalékosra szélesítették, és az árfolyam számára 20 százalékot meghaladó felértékelődést engedtek 2008 októbere óta. A rugalmasabb árfolyamrendszer mellett oldódtak a devizagazdálkodásra vonatkozó szabályozások is, így a Kínán kívüli, úgynevezett offshore renminbi piacok likviditása jelentősen javulni tudott. A nemzetközi kereskedelem ösztönzését és a pénzügyi stabilitási célokat szolgáló kínai swapline megállapodásokban közreműködő jegybanki partnerek száma az elmúlt években csaknem harmincra nőtt: Európában az MNB mellett a Bank of England, az Európai Központi Bank, illetve a Svájci Nemzeti Bank is a kínai partnerek közé tartozik.
Miközben Kína súlya a nemzetközi kereskedelemben és a globális GDP-ben egyre nőtt a külkereskedelmi liberalizációnak és az ország gyors növekedésének köszönhetően az elmúlt évtizedben, a renminbiben elszámolt külkereskedelmi tranzakciók aránya 2008-at megelőzően elhanyagolható értékű volt a kötött devizagazdálkodást folytató országban. Ezért a kínai gazdaságpolitika kiemelt céljává vált a kínai deviza, a renminbi nemzetközi használatának ösztönzése. A válságot követően a szabályozásokat lazították, és a renminbi súlya gyors emelkedést mutatott a külkereskedelmi elszámolások esetében. A kínai tőketranzakciók, árfolyamrendszer, illetve kamatok liberalizációjával párhuzamosan a jövőben a befektetésekhez kapcsolódó elszámolások is egyre inkább renminbiben valósulhatnak meg, és a renminbi nemzetközi szerepe tovább növekedhet.
A kínai jegybank fontos célja, hogy ne hagyja túlságosan lelassulni az országa gazdaságát, de ehhez kiegyensúlyozott politikát akar bevetni. Elismerik, hogy a gazdaság erős lefelé mutató nyomással szembesül jelenleg, ami komoly kihívásokat állít eléjük. Ők mindenesetre nem akarnak se túl laza, se túl szigorú monetáris politikát alkalmazni ebben a helyzetben.
Szeptember 17-én lesz a Future of Finance konferencia, amelyen feltárul a pénzügyek jövője.
Kínzó szüksége lenne az ukránoknak a légvédelmi eszközökre.
Elkészült rendszeres havi felmérésünk.
Régóta nyílt titok, mire pályázik igazán Moszkva
Egri Gábort, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökét kérdeztük.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
A hiány magas, 2026-ban választások lesznek.