A belátható jövőben az amerikai dollár marad a világgazdaság domináns tartalékvalutája az alternatív fizetőeszközök, köztük a kínai jüan fokozatos előretörése ellenére is - áll a Moody's Investors Service szerdán Londonban ismertetett tanulmányában.
A Bundesbank a jövőben a kínai jüant is felveszi tartalékdevizái közé - mondta hétfőn Andreas Dombret, a német jegybank igazgatóságának tagja Hongkongban. Ez újabb lépés lehet abba az irányba, hogy még jobban elismerjék a jüan nemzetközi szerepét.
Kína egyre nagyobb globális befolyása, ezzel összefüggésben pedig a jüan erősödő szerepe miatt a gazdasági szereplőknek számolniuk kell azzal a lehetőséggel, hogy az amerikai dollár nem lesz mindörökké a világ közepe - véli Jim O'Neill, a Goldman Sachs vagyonkezelési részlegének egykori vezetője.
A fizetési forgalom hatékonyságának javítására és kockázatainak csökkentésére "PVP" fizetési rendszert léptetett életbe Kína a jüan-rubel tranzakciók bonyolítására - jelentette be honlapján csütörtökön a China Foreign Exchange Trade System (CFETS).
Kína és Szaúd-Arábia hamarosan áttérhet a jüanalapú elszámolásra a kétoldalú olajkereskedelemben; amennyiben pedig Szaúd-Arábia kötélnek áll, az egész olajpiac követné a lépést, ami gyakorlatilag megfosztaná a dollárt a világ tartalékdevizája szerepétől.
Miután a kínai devizahatóság több adminisztratív eszközzel is fékezni akarta a kínai vállalatok külföldi tőkekihelyezését, hogy enyhítse a jüanra nehezedő leértékelődési nyomást, a friss adatok szerint ez úgy tűnik: jól működik. A ma közzétett első héthavi adatok szerint ugyanis Kína pénzügyi ágazaton kívüli külföldi tőkekihelyezése jelentősen, 44,3 százalékkal, 57,2 milliárd dollárra zuhant éves összevetésben.
A várakozásokat meghazudtolva februárban - nyolc hónap óta először - emelkedni tudott a kínai jegybank devizatartaléka, amivel újra a fontos lélektani határnak számító, 3000 milliárd dollár felé emelkedett ennek összege. A váratlan emelkedésben a dollár gyengélkedése, az év eleji dollárátváltási roham lecsillapodása, illetve a szigorúbb tőkekorlátozási intézkedések is szerepet játszottak. A jövőben viszont könnyen meglehet, hogy tovább apadhatnak a tartalékok, aminek katalizátora lehetne egy jövőheti Fed-kamatemelés.
Január végére a régóta figyelt, 3000 milliárd dolláros lélektani szint alá csökkent a kínai jegybank devizatartalék-állománya. Legutóbb közel 6 éve, 2011 februárjában volt alacsonyabb a devizatartalékok szintje, ami jól mutatja, hogy mekkora kihívást jelent a jegybanknak a tőkekivonás mellett kordában tartani a jüan árfolyamát.
Kínai jüanban vezetett betéti kártyát bocsát ki a Bank of China a China UnionPay-jel együttműködve - jelentette be Tien Kuo-li, a Bank of China Ltd. elnöke sajtótájékoztatón hétfőn Budapesten. Az eseményen Orbán Viktor jelenlétében stratégiai megállapodást is kötött a kormány a bankkal.
A világ vezető exportőr hatalmának a képviseletében a globalizáció előre vitele mellett foglalt állást megnyitó beszédében Hszi Csin-Pin kínai államfő a kedden Davosban megnyílt 47. Világgazdasági Fórum első napján. A kétnapos fórumon először vett részt kínai államfő és rögtön üzent a protekcionizmussal és kereskedelmi háborúval kacérkodó új amerikai vezetésnek.
A kínai jegybank múlt héten keményen fellépett a jüan gyengülésére játszó spekulánsok ellen, amivel átmenetileg erősíteni tudta az árfolyamot, a héten viszont újra gyengülni kezdett a kínai deviza. Hiába a jegybank intervenció, a fokozódó tőkekivonásokat és a gyorsan apadó nemzetközi tartalékokat látva elkerülhetetlennek tűnik a további leértékelődés, hosszú távon ugyanis nem lehet ellenszegülni a piac akaratának.
A kínai hatóságok csökkentették a dollár súlyát a renminbi indexben, viszont ezzel párhuzamosan 11 másik deviza, köztük a forint bekerült a kosárba - írja a Bloomberg a kínai devizapiaci hatóság (CFETS) csütörtöki közleményére hivatkozva. A lépés oka, hogy a jövőben stabilabb legyen a jüan árfolyama, kevésbé függjön a dollártól.
December 12-től elindul a közvetlen renminbi-forint (RMB/HUF) kereskedés a kínai onshore (belföldi) devizapiacon a CFETS (China Foreign Exchange Trade System) rendszerében - közölte hétfőn a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
November a várakozásokat is meghaladó mértékben, 3121 milliárd dollárról 3052 milliárd dollárra csökkent Kína deviza- és aranytartalékainak állománya - derült ki a ma közölt statisztikákból. Legutóbb 2011 márciusában rendelkezett kevesebb tartalékkal az ország, ráadásul pár hónapnyi stagnálás után újra elkezdett apadni: a novemberi esésben jelentős szerepe volt a Trump megválasztását követő dollárerősödésnek, a kínai jegybank ugyanis devizapiaci beavatkozással igyekezett tompítani ezt a folyamatot, ami - mint most kiderült - nagyon sokba került.
Mesterségesen túlértékelt deviza, 5 és fél éves mélyponton lévő (és fogyó) deviza- és aranytartalékok, óriási adóssághalom, ingatlanpiaci lufi, gigantikus gazdasági szerkezetváltásból fakadó kihívások és a nemzetközi gazdaságtan legnagyobb trilemmája: hosszúra nyúlik a lista, ha a kínai gazdaság problémát próbáljuk sorra venni. Egyelőre nincs olyan félelem a piacon Kína miatt, mint az év eleji pánik idején, a jüan viszont Trump megválasztása óta közel 2%-ot gyengült a dollárral szemben, ami tovább súlyosbítja az ország így is óriási adósságproblémáját. A helyzeten nem segít a gyorsan apadó nemzetközi tartalékok ténye sem, ami még inkább erősítheti a jüan elleni spekulációkat. Kérdés, hogy a pengeélen táncoló pártvezetés képes lesz-e ezen az úton tovább haladva átvészelni a következő éveket, vagy esetleg hátraarcra lesz szükség Kína világpiaci nyitásában.
A kínai jüan a hatodik helyre szorult vissza a világon legtöbbet használt fizetőeszközök listáján, piaci részesedése 1,82 százalék volt áprilisban - közölte a nemzetközi bankközi fizetéseket lebonyolító SWIFT csütörtökön.
Számításaink szerint évente nagyjából egy százalékos hozamfelárat kell fizetnie Magyarországnak azért, mert a héten jüanban adósodott el. Ugyanakkor a kibocsátás alacsony összege miatt a teljes költség elhanyagolható, három év alatt bő egymilliárd forint a gazdaságpolitikai közeledés ára.
A jüankötvény ma megtörtént kibocsátása inkább gazdaságpolitikai, politikai céllal, és nem finanszírozási szándékkal történt - mondták el az MTI által megkérdezett elemzők.
A sajtóhíreknek megfelelően hároméves, egymilliárd jüan értékű devizakötvényt bocsátott ki csütörtökön Magyarország évi 6,25 százalékos hozam mellett - jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Ahogy azt korábban sejtettük, az euró-swapot követően a tényleges kamat lényegesen alacsonyabb lesz.
Délután háromkor Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter tart sajtótájékoztatót "Kínai devizában bocsátott ki államkötvényt Magyarország" címmel - olvasható a szerkesztőségünknek küldött meghívóban. A jelek szerint a reggeli sajtóhírek után meg is történt a kibocsátás, a részletekről természetesen beszámolunk.
A rendkívüli áremelkedés üteme azonban már érezhetően lassul.
Farkas András cikkének második része.
Mi történt az ingatlanpiacon 2007-ben?
Napközben különösen a brit piacokon lehetnek nagyobb kilengések a választások miatt.
A traffipax ebben a helyzetben nem segít.
Egri Gábort, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökét kérdeztük.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
A hiány magas, 2026-ban választások lesznek.
