Kínai jüanban vezetett betéti kártyát bocsát ki a Bank of China a China UnionPay-jel együttműködve - jelentette be Tien Kuo-li, a Bank of China Ltd. elnöke sajtótájékoztatón hétfőn Budapesten. Az eseményen Orbán Viktor jelenlétében stratégiai megállapodást is kötött a kormány a bankkal.
A világ vezető exportőr hatalmának a képviseletében a globalizáció előre vitele mellett foglalt állást megnyitó beszédében Hszi Csin-Pin kínai államfő a kedden Davosban megnyílt 47. Világgazdasági Fórum első napján. A kétnapos fórumon először vett részt kínai államfő és rögtön üzent a protekcionizmussal és kereskedelmi háborúval kacérkodó új amerikai vezetésnek.
A kínai jegybank múlt héten keményen fellépett a jüan gyengülésére játszó spekulánsok ellen, amivel átmenetileg erősíteni tudta az árfolyamot, a héten viszont újra gyengülni kezdett a kínai deviza. Hiába a jegybank intervenció, a fokozódó tőkekivonásokat és a gyorsan apadó nemzetközi tartalékokat látva elkerülhetetlennek tűnik a további leértékelődés, hosszú távon ugyanis nem lehet ellenszegülni a piac akaratának.
A kínai hatóságok csökkentették a dollár súlyát a renminbi indexben, viszont ezzel párhuzamosan 11 másik deviza, köztük a forint bekerült a kosárba - írja a Bloomberg a kínai devizapiaci hatóság (CFETS) csütörtöki közleményére hivatkozva. A lépés oka, hogy a jövőben stabilabb legyen a jüan árfolyama, kevésbé függjön a dollártól.
December 12-től elindul a közvetlen renminbi-forint (RMB/HUF) kereskedés a kínai onshore (belföldi) devizapiacon a CFETS (China Foreign Exchange Trade System) rendszerében - közölte hétfőn a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
November a várakozásokat is meghaladó mértékben, 3121 milliárd dollárról 3052 milliárd dollárra csökkent Kína deviza- és aranytartalékainak állománya - derült ki a ma közölt statisztikákból. Legutóbb 2011 márciusában rendelkezett kevesebb tartalékkal az ország, ráadásul pár hónapnyi stagnálás után újra elkezdett apadni: a novemberi esésben jelentős szerepe volt a Trump megválasztását követő dollárerősödésnek, a kínai jegybank ugyanis devizapiaci beavatkozással igyekezett tompítani ezt a folyamatot, ami - mint most kiderült - nagyon sokba került.
Mesterségesen túlértékelt deviza, 5 és fél éves mélyponton lévő (és fogyó) deviza- és aranytartalékok, óriási adóssághalom, ingatlanpiaci lufi, gigantikus gazdasági szerkezetváltásból fakadó kihívások és a nemzetközi gazdaságtan legnagyobb trilemmája: hosszúra nyúlik a lista, ha a kínai gazdaság problémát próbáljuk sorra venni. Egyelőre nincs olyan félelem a piacon Kína miatt, mint az év eleji pánik idején, a jüan viszont Trump megválasztása óta közel 2%-ot gyengült a dollárral szemben, ami tovább súlyosbítja az ország így is óriási adósságproblémáját. A helyzeten nem segít a gyorsan apadó nemzetközi tartalékok ténye sem, ami még inkább erősítheti a jüan elleni spekulációkat. Kérdés, hogy a pengeélen táncoló pártvezetés képes lesz-e ezen az úton tovább haladva átvészelni a következő éveket, vagy esetleg hátraarcra lesz szükség Kína világpiaci nyitásában.
A kínai jüan a hatodik helyre szorult vissza a világon legtöbbet használt fizetőeszközök listáján, piaci részesedése 1,82 százalék volt áprilisban - közölte a nemzetközi bankközi fizetéseket lebonyolító SWIFT csütörtökön.
Számításaink szerint évente nagyjából egy százalékos hozamfelárat kell fizetnie Magyarországnak azért, mert a héten jüanban adósodott el. Ugyanakkor a kibocsátás alacsony összege miatt a teljes költség elhanyagolható, három év alatt bő egymilliárd forint a gazdaságpolitikai közeledés ára.
A jüankötvény ma megtörtént kibocsátása inkább gazdaságpolitikai, politikai céllal, és nem finanszírozási szándékkal történt - mondták el az MTI által megkérdezett elemzők.
A sajtóhíreknek megfelelően hároméves, egymilliárd jüan értékű devizakötvényt bocsátott ki csütörtökön Magyarország évi 6,25 százalékos hozam mellett - jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Ahogy azt korábban sejtettük, az euró-swapot követően a tényleges kamat lényegesen alacsonyabb lesz.
Délután háromkor Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter tart sajtótájékoztatót "Kínai devizában bocsátott ki államkötvényt Magyarország" címmel - olvasható a szerkesztőségünknek küldött meghívóban. A jelek szerint a reggeli sajtóhírek után meg is történt a kibocsátás, a részletekről természetesen beszámolunk.
Várhatóan hároméves jüankötvényt bocsát majd ki Magyarország a közeljövőben 6,5 százalék körüli kamattal - értesült a Reuters és a Dow Jones hírügynökség. A kamat elsőre irreálisan magasnak tűnik, azonban az euróra cseréléssel ez csökkenhet még valamennyivel.
Lengyelország az idei évre már teljes mértékben fedezte finanszírozási igényét, ezért nem tervezi sem euró, sem dollárkötvény kibocsátását, csak jüankötvényét - közölte szerdán újságírókkal Piotr Nowak pénzügyminiszter - írja az MTI.
Az Államadósság Kezelő központ (ÁKK) mandátumot adott a Bank of China Limited pénzintézetnek kínai jüanban (renminbi) denominált, benchmark összegű, angol jog alatti kötvény kibocsátásának megszervezésére - közölte az ÁKK szerdán az MTI-vel.
Kína és Lengyelország már túl van az első egyeztetéseken egy félmilliárd dollár nagyságrendű lengyel jüankötvény kibocsátásáról, a pontos paraméterekről április végén döntenek - jelentette be Piotr Nowak lengyel pénzügyminiszter-helyettes a Reuters hírügynökségnek adott interjúban.
A People's Bank of China vasárnapi közleménye szerint a világ legnagyobb devizatartaléka januárban 99,5 milliárd dollárral 3,23 ezer milliárd dollárra csökkent. Decemberben rekordösszeggel, 107,9 milliárd dollárral csökkent a tartalék.
Haruhiko Kuroda japán jegybankelnök szerint Kínának szigorúbb tőkekorlátozásokat kellene bevezetnie, ami segítene megfékezni a masszív tőkekiáramlást az országból és stabilizálná a jüan árfolyamát is - írja a CNBC. A Világgazdasági Fórum panelbeszélgetésén ott volt Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója is, aki úgy vélte, a devizatartalékok növelésével is támogatni lehetne az árfolyamot.
Ha a jüan "szép csendben" tovább esne a következő hónapokban a dollárral szemben, akkor az nem okozna különösebb tovagyűrűző hatásokat a világgazdaságban, de ha mindez egy kínai növekedési sokkal és globális pénzügyi stresszel járna, azt az eurózóna nagyon megszívná a GDP tekintetében - derül ki az Oxford Economics minapi modellszámításaiból.