jövedelemkülönbség

2015. március 04. 06:00 | András Bence

Eleged van a magyar bérekből? - Az országod tehet róla

Nemcsak rosszabbul keresünk az osztrákoknál, de sokkal rosszabbul is élünk náluk. Könnyen érthető számokkal kifejezve: ők átlagosan kétszer annyit tudnak vásárolni a nettó bérükből, mint a szomszédos magyarok. Ez ugyanakkor nem kéne, hogy dühítse a hazai munkavállalókat, ha az eltérés "arányos" volna, vagyis a kisebb termelékenységünk magyarázná a különbséget. A Portfolio hasábjain zajló vita pontosan erről szólt eddig, ez az írás pedig azzal szeretne hozzátenni, hogy bemutatja a bérfeszültség konkrét számait, majd az eddig felmerült magyarázatok hiányosságait. Nyilvánvaló, hogy amennyiben kevesebb értéket állítunk elő, akkor kevesebb fizetséget várhatunk, csak éppen az nem egyértelmű, hogy mennyivel. Nem tudjuk, hogy a megtermelt jövedelemhez pontosan milyen mértékben járult hozzá a munkánk, a használt tőke vagy az országunk egyéb termelési tényezői. Egy biztos: az országunk helyzete az, ami miatt kevesebbet keresünk egy osztráknál, még akkor is, ha pontosan ugyanazt a munkát végezzük.

2015. február 27. 06:17 | Magas István

Magyar bérek: Észak- vagy Dél-Korea?

Több írás is megjelent a Portfolio-n az elmúlt hetekben a magyar bérszínvonal lemaradásának közgazdasági értelmezésére. Madár István a magyar bérszínvonal nemzetközi összehasonlításban megragadható lemaradó mértékét egyértelműen a megbízhatóan mérhető alacsony termelékenységi szintekkel magyarázta. Pogátsa Zoltán pedig a munkavállalók gyenge alkupozíciójával, az erős szakszervezeti támogatás hiányával, sőt a "kizsákmányolás" jelenségével hozta összefüggésbe a nemzetközileg el-(le)maradó magyar bérszínvonalat. Az alábbiakban a szélesebb értelemben vett termelékenységről írok néhány gondolatot, hozzájárulva a diskurzushoz.

2015. február 26. 06:13 | Árokszállási Zoltán

Alacsony magyar bérek? Nem ez a harc lenne a végső

A bérek mesterséges emelésével sok gond lenne, még akkor is, ha a bérarányt Európa fejlődő országaiban jellemzően alacsonyabbnak mutatja a statisztika. Attól még, hogy elfogadjuk, hogy a tőke és a munka közötti erőviszony határozza meg a bérarányt, a profit csökkentésével a kockázatokat nem kompenzáló nyereség a beruházásokat, ezáltal a növekedést és a foglalkoztatottságot is mérsékelné. Eközben az alacsony tőkeállománnyal a bérek alacsony szintje társul jelenleg. Sokkal értelmesebbnek tűnik nagyobb tortát sütni, mint a szeleteket újraszabni.

2015. február 23. 11:37 | Madár István

Magyar bérek: szerintünk meg ezért keresel kevesebbet egy osztráknál

Azért magasabbak a nyugati bérek, mert ott magasabb a termelékenység - írtuk néhány napja, majd azt is fejtegettük, hogy milyen okokból alacsonyabbak a bérek a fejletlenebb országokban még akkor is, ha nincs igazi különbség a hazai és a külföldi munkavégzés hatékonysága között. Pogátsa Zoltán válaszában azt írta, hogy az okok máshol keresendők, és igenis létezik kizsákmányolás a fejletlenebb országokban. A viszontválasz következik.

2015. február 19. 08:33 | Barta Balázs

Valóban csak a kollektív béralkutól függ a bérszintünk?

Pogátsa Zoltán azt mutatja be, hogy a vállalkozások hozzáadott értéke által létrehozott jövedelem a tőketulajdonos és a munkavállalók között úgy oszlik meg, amilyen mértékben az alkuképességük viszonyul egymáshoz. A munkavállalói érdekérvényesítő képesség pedig a szakszervezetek meggyengülését követően Kelet-Európában lecsökkent, és ez vezetett az indokolatlanul alacsony bérszinthez. Ez azonban csak kis részben fedi a valós okokat a bérkülönbségre - függetlenül attól, hogy a szakszervezetek megerősödése üdvözlendő folyamat lenne -írja Barta Balázs közgazdász.

2015. február 07. 07:28 | Madár István

De tényleg, miért keres többet egy osztrák, mint egy magyar?

Azért magasabbak a nyugati bérek, mert ott magasabb a termelékenység - hangzik a megállapítás. Csakhogy a hétköznapi életben sokan érzik úgy, hogy valójában magasabb kereset járna nekik az erőfeszítésük, munkájuk alapján. Tényleg, akkor miért nem kapják meg?