A nyugati középrétegből egyre többen csalódnak a jelenlegi politikai és gazdasági rendszerben, ami az idei év két legnagyobb meglepetéséhez vezetett. A cikkben szereplő három ábra segít megérteni, hogy miért szavazták ki magukat a britek az Európai Unióból, vagy hogy minden ellenszéltől függetlenül hogyan nyerhette meg Donald Trump az amerikai elnökválasztást.
Bár a bruttó órabér mediánja alapján a magyar fizetések EU-s viszonylatban a sereghajtók között vannak, a magas és az alacsony keresetűek közötti különbség alapján inkább a középmezőnybe tartozunk - olvasható ki az Eurostat 2014-re vonatkozó statisztikáiból. Külön figyelmet érdemel, hogy régiós társainkhoz képest kifejezetten kicsik a különbségek a magasabb és az alacsonyabb fizetések között.
A Nobel-békedíjas Muhammad Yunus szerint a gazdagok és szegények között egyre növekvő jövedelmi szakadék egy időzített bomba, ami előbb-utóbb egy társadalmi és gazdasági elégedetlenségként fog felrobbanni, ha a világ nem tesz időben ez ellen - írja a Reuters.
Idén 1,4%-kal, 256 ezer milliárd dollárra nőtt a világ felnőtt lakosságának összvagyona, ami főként a felnőtt lakosok számának emelkedésével magyarázható, az egy főre jutó vagyon ugyanis nem változott érdemben tavalyhoz képest. A legnagyobb vagyonvesztést 2016-ban az Egyesült Királyság szenvedte el, ami egyértelműen a Brexitről szóló döntés számlájára írható, míg vagyongyarapodásban Japán még az USA-t is megelőzte. A Credit Suisse Global Wealth Reportja szerint Észak-Amerikában, Európában és Ausztráliában élnek a legtehetősebbek, míg a legszegényebb 20%-nak még 250 dollárnyi vagyona sincs.
Egy széles és stabil középosztály megléte elemi érdeke egy országnak, mind gazdasági, mind társadalmi stabilitási szempontból, Magyarországon azonban a rendszerváltás óta épp ellentétes irányba haladtak a folyamatok - derül ki a Tárki "Társadalmi Riport 2016" című kiadványából. A hazai társadalom emellett erősen torzult, a jövedelmi középrétegbe való tartozás ugyanis nem garantálja, hogy az illető szociológiai értelemben is beletartozik a középosztályba, vagyis megfelel bizonyos életkörülményekkel kapcsolatos kritériumoknak. Relatív értelemben nem kiemelkedően szűk a magyar jövedelmi középréteg az európai átlaghoz képest, az abszolút - vásárlóerő-paritáson alapuló - jövedelmi viszonyokat nézve azonban elszomorító a magyar helyzet.
A pénzügyi válság és az ebből való kilábalás tovább mélyítette az amúgy sem kicsi szakadékot a legszegényebb és leggazdagabb amerikai családok között. A vagyonosabb amerikaiaknak úgy tűnik, sikerült az akkori veszteségek nagy részét ledolgozni, a szegényebb amerikaiak vagyona viszont nem sokat változott negyed évszázad alatt.
A június 23-i, kilépéspártiak győzelmével zárult brit referendumon elsősorban azok szavaztak az EU elhagyására, akik a rendszer "vesztesei" voltak, vagyis alig vagy egyáltalán nem részesültek a globalizáció jólétnövelő hatásaiból - állapítja meg Darvas Zsolt, a Bruegel Intézet szakértője egy elemzésében, melyben a népszavazási statisztikákat vizsgálta meg mélyrehatóbban. A brit referendum tehát sokkal több volt, mint egy puszta véleménynyilvánítás: a csalódott emberek hangja volt, kemény lecke a globális politikai elitnek, akik a következtetéseket levonva vagy érdemi lépéseket tesznek a hátrányos helyzetűek aktív felzárkóztatására, vagy további hasonló események jöhetnek.
A jelenlegi extrém alacsony kamatkörnyezet és laza monetáris politika a közgazdászok többsége szerint számottevő jövedelem-átrendeződéshez vezetett az egyes gazdasági szereplők és szektorok között. Ennek volumenében és pontos szerkezetében már nincs egyetértés, akadnak olyan vélemények, melyek szerint a fejlett jegybankok intézkedései csak tovább mélyítették a szegények és a gazdagok között tátongó szakadékot, hiszen a kötvényeken kívül más eszközosztályokba áramló pénzmennyiség azon eszközök árát növelte meg elsősorban (ingatlan, részvény), amelyekkel többnyire a felsőbb társadalmi rétegekbe tartozók rendelkeznek. Egyetemes igazságot nagyon nehéz tenni a témában, a cikkben röviden megvizsgáljuk az érem mindkét oldalát.
Jövedelmi eltérések miatt egyre jobban szétszakadó társadalom, hanyatló középosztály, növekvő jövedelmi egyenlőtlenségek: röviden így jellemezhetők az Egyesült Államok társadalmi folyamatai az elmúlt négy és fél évtizedben. A fenti jelenségek már így is sokba kerültek a világ legnagyobb gazdaságának, ezen problémák kezelése - amelyek feltehetően nem csak az Egyesült Államokat sújtják - pedig a gazdaságpolitika előtt álló legnagyobb hosszú távú kihívások egyike - véli az IMF egyik szenior közgazdásza.
2015-ben egy átlagos háztartásban az egy főre jutó havi fogyasztás 74 608 forint volt, ami 8,7%-kal magasabb a 2014-es értéknél, derült ki a KSH 2015-ös fogyasztási statisztikáiból. A legalsó és a legfelső jövedelmi ötödbe tartozók között azonban továbbra is jelentős - megközelítőleg háromszoros - különbség van, igaz, az eltérés mértéke 2014-hez viszonyítva valamelyest csökkent. Az országon belül régiónként, illetve iskolai végzettség alapján is jelentős eltéréseket tapasztalhatunk: a közép-magyarországiak, illetve a felsőfokú végzettséggel rendelkezők fordították messze a legtöbbet fogyasztásra.
A gyorsan növekvő jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenségek, valamint a nagy jegybankok látszólag reménytelen küzdelme, hogy erőt leheljenek az inflációba és a gazdasági növekedésbe, radikális megoldási javaslatok előtérbe kerüléséhez vezettek. Az emberek részére folyósított feltétel nélküli alapjövedelem, illetve a helikopterpénz elmélete - bár sok ellenzője akad - egyre nagyobb népszerűségnek örvend a közgazdászok körében. Egy részletes keretrendszer kidolgozásával - szigorú szabályokat szem előtt tartva - elméletileg lehetséges lenne egy olyan rendszer kiépítése, ahol a fenti két elmélet párhuzamosan, egymást kiegészítve valósulna meg. Az persze nem valószínű, hogy rövid időn belül olyan világban élhetünk, ahol a jegybankok azért fizetnek nekünk, hogy elköltsük a pénzt, érdemes azért megvizsgálni, hogy miért nem annyira szürreális ez az elképzelés.
Az elmúlt évtizedekben a vagyoni egyenlőtlenségek mellett az egyes társadalmi rétegekbe tartozó egyének várható élettartamának különbsége is jelentősen növekedett, mutat rá a Brookings Intézet egy friss tanulmányában. Húsz év alatt a legmagasabb és a legalacsonyabb jövedelemmel rendelkező nők közötti várható élethossz-különbség 6,4 évvel, a férfiak esetében átlagosan 7 évvel nőtt az Egyesült Államokban.
A világ 62 leggazdagabb emberének vagyona felér a teljes népesség felének, azaz 3,5 milliárd ember vagyonával, ami azt jelenti, hogy a leggazdagabbak még gazdagabbak, a szegények pedig még szegényebbek lettek az utóbbi években - számolt be az Oxfam nemzetközi jótékonysági szervezet. Öt évvel ezelőtt még 388 fő vagyona tette ki a népesség feléét.
2013 és 2014 között - immáron második éve - tovább nőtt az egy főre jutó jövedelmek összege Magyarországon, az életszínvonal azonban nem minden társadalmi réteg esetében javult ugyanúgy. Tavaly a középosztály és az alsó társadalmi rétegek bevételei nőttek a legnagyobb ütemben, de azért ez ne tévesszen meg senkit: 2010 óta a felső egymillió jövedelme bővült a legjobban, konkrétan négyszer olyan gyorsan, mint az alsó egymillió emberé. Bár a növekedésnek örülhetünk, a nettó jövedelmek reálértéken még mindig nem érték el a válság előtti szinteket. Az elmúlt öt év legaggasztóbb jelensége pedig a társadalmi csoportok erősödő jövedelmi polarizációja: miközben a középosztály aránya csökkent, a felső és felső-közép, illetve az alsó jövedelmi rétegek súlya nőtt a népességen belül. Ami pedig a területi egyenlőtlenségeket illeti, továbbra is főváros régiója a leggazdagabb, ám rendkívül gyors felzárkózást láthattunk a három dunántúli régióban.
Ha az Ön családjának az egy főre jutó nettó jövedelme több mint 206 ezer forint havonta, akkor a válasz igen. Sok vagy kevés? Nos, ez nézőpont kérdése, de az tény, hogy a legszegényebb tíz százalék ennek pusztán az egynyolcadához jut Magyarországon. Az alábbi cikkből megtudhatja, hogy magyar honfitársaihoz képest hányadán áll, ugyanis most benézünk a rendszeresen közölt átlagos kereseti adatok mögé.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Hatalmas a nemzetközi feszültség.
A dollárral szemben. De az euró ellenében is gyengélkedik.
Trumppal új világ jöhet.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
Bindulhat a trükközés?
