Amerikai álom? Az ázsiaiaknak vált valóra leginkább
Egy amerikai tanulmány szerint a pénzügyileg legsikeresebb etnikai csoport az USA-ban az ázsiaiaké, miközben itt vannak a legnagyobb jövedelmi egyenlőtlenségek is - írja a Bloomberg.
Egy amerikai tanulmány szerint a pénzügyileg legsikeresebb etnikai csoport az USA-ban az ázsiaiaké, miközben itt vannak a legnagyobb jövedelmi egyenlőtlenségek is - írja a Bloomberg.
Branco Milanovic, a vagyoni és jövedelmi egyenlőtlenségek témakörének egyik legismertebb szakértője szerint képmutató dolog, hogy miközben minden évben összegyűlik a világ elitje Davosban, hogy megvitassák az egyre súlyosabbá váló vagyoni egyenlőtlenségeket, a gyakorlatban szinte semmit nem tesznek a helyzet javítása érdekében. A közgazdász professzor blogbejegyzésében szállt bele a ma kezdődött davosi Világgazdasági Fórum résztvevőibe.
Minden 2017-ben keletkező öt dollárnyi vagyonból négy a leggazdagabb 1% zsebében landolt tavaly, miközben a világ szegényebbik felének semmi sem jutott - derült ki az Oxfam legfrissebb tanulmányából.
Habár tavaly csökkent a szegénységben élők száma Magyarországon és nőttek a jövedelmek a Központi Statisztikai Hivatal friss kiadványa szerint, a hivatal táblázatait böngészve megállapíthatjuk, hogy igazán jól a magasabb jövedelműek jártak, és akik eleve kevés pénzből gazdálkodnak, most sem tudtak nagyot előre lépni. A magas és az alacsony jövedelműek közötti különbség 2010-hez képest nagyobb, de az utóbbi években nem nőtt tovább. A területi egyenlőtlenségek ezzel párhuzamosan lassan mérséklődnek.
Miközben az alsó középosztály alig gyarapodik, a szupergazdagok jövedelmi és vagyoni részesedése rohamosan emelkedik. Hogyan lehet ezt megállítani? A válasz nem is olyan egyszerű. Az eszközök jó része nem igazán hatásos, vagy magasak a költségeik.
A hivatalos, felméréseken alapuló statisztikák durván alulbecslik az Oroszországban uralkodó jövedelmi egyenlőtlenség mértékét - mutat rá a téma három szakértője közelmúltban publikált tanulmányában. Elemzésükből kiderül, hogy a Szovjetunió felbomlását követően elképesztő offshore-vagyont kezdett felhalmozni egy szűk réteg: mostanra az orosz magánszektor kezében lévő pénzügyi eszközök értékének durván fele offshore-vagyon, vagyis minden egy dollárnyi betétre egy dollárnyi offshore-pénz jut. Óvatos becslések szerint is a nemzeti összvagyon mintegy 43%-át birtokolja a társadalom leggazdagabb 1%-a, ami még az Egyesült Államokra jellemző állapotoknál is nagyobb vagyoni egyenlőtlenségre utal.
Amellett, hogy gazdag emberek többnyire sikeres üzletemberek, és jókor vannak jó ötleteik, legalább annyira fontos a vagyonuk megőrzésében, illetve gyarapításában, hogy a pénzük egy jelentős részét részvényekben tartják. Lényegében ez a nagy különbség köztük és az átlagemberek között.
Kevés ország büszkélkedhet olyan látványos fejlődéssel, mint amit Kína produkált az elmúlt évtizedekben: egy szegény, fejletlen országból a világgazdasági növekedés motorjává vált, miközben a népesség életszínvonala drasztikus mértékben javult. Ezek a tények nagyjából ismeretesek mindenki számára, arról viszont keveset tudni, hogy ezalatt az idő alatt hogyan alakult a jövedelem társadalmon belüli megoszlása, azaz az egyes csoportok milyen arányban részesültek a radikális életszínvonal-javulásból. Thomas Piketty, Gabriel Zucman és Li Yang legújabb tanulmányában erre kereste a választ.
Seattle vezetése a minap elfogadott egy törvényt, amely a város legmagasabb jövedelemmel rendelkező polgárait különadó befizetésére kötelezi. A döntés nagy port kavart, ellenzői valószínűleg bíróság elé viszik az ügyet, viszont, ha a jogi testület helyben hagyja az új adót, akkor a későbbiek növelhetik annak kulcsát.
Míg 2010-ben a legmagasabb jövedelmet elérő tizednek Magyarországon a jövedelmek 20,2%-a jutott, addig 2016-ra már 22,6%-a. Az ő gyarapodásuk a szegényebbek kárára valósult meg - áll a GKI Gazdaságkutató friss elemzésében. A tanulmány szerint az idei és a jövő évi minimálbér emelés hatására átmenetileg javulhat a helyzet, azonban változatlan gazdaságpolitika esetén a társadalmi polarizáció ez után ismét erősödhet.
Az elmúlt évek egyik slágertémája, hogy miközben a fejlett országok gazdag rétege a globalizáció által hajtott világban tovább növelte a jövedelmeit, addig a szegényebbek cserben lettek hagyva. Kétségtelen, logikusan hangzik, hogy a nemzetközi munkamegosztásból a kevésbé képzettek jönnek ki jól, akik olcsó versenytársakat kaptak a feltörekvő országokból. Ugyanakkor az ezzel kapcsolatos méréseket folyamatosan módszertani bírálatok kísérték, így némi bizonytalanság mindig körüllebegte ezt a hipotézist.
Minél gazdagabb valaki, annál meredekebben emelkedik az offshore-számláján rejtegetett vagyon mérete, amivel óriási összeget takarítanak meg adóelkerülésükkel a világ legvagyonosabbjai - állapítja meg a téma egyik neves szakértőjének, Gabriel Zucmannak a héten megjelent tanulmánya. Talán sokak számára evidencia ez a megállapítás, a rendelkezésre álló adatok szűkössége miatt viszont eddig nem nagyon sikerült konkrét számokkal igazolni a jelenséget. Abból kiindulva, hogy a magas adófizetési hajlandósággal jellemezhető Skandináv-országokban is a befizetendő adóik közel harmadát elcsalják a legvagyonosabbak, szinte elképzelhetetlen, hogy mik folyhatnak a háttérben a korruptabb országokban.
Az amerikai statisztikai hivatal adatai szerint jelentősen megnőtt a gazdagok és szegények közötti jövedelmi különbség. Miközben a gazdagok vagyona egyre csak nő, a szegényebbek munkáját a robotok megjelenése veszélyezteti - írja a Bloomberg.
Ma már reális a feltételezés, hogy a mostani fiatalok akár 100 éves korukig is élhetnek, ha jó egészségnek örvendenek. Elég csak Japánra gondolni, ahol egy átlagos nő már most 87 éves koráig élhet. Mindeközben az amerikaiak átlagéletkora egyre rövidül, legalábbis ez derül ki a legfrissebb elemzésekből. Ez persze nem igaz mindenkire, a legvagyonosabb amerikaiak ugyanis hosszabb ideig élnek, és még a társadalombiztosítási rendszerből is jobban profitálnak.
Magyarországon a 18 éven felüli népesség 10,5 százaléka tapasztal depressziós tüneteket, ami az uniós országok rangsorában a legnagyobb arányt jelenti.
Ha a brit FTSE 100 részvényindexben szereplő vállalatok vezéreinek fizetése a következő 20 évben is olyan gyorsan emelkedik, mint ahogyan az elmúlt két évtizedben tette, akkor az átlagbér 400-szorosára fog rúgni. Ma "csak" az átlagfizetés 129-szeresét keresik a top vállalatvezetők az Egyesült Királyságban.
A cégvezérek egy jelentős száma szerint a globalizáció nem segített legyőzni a gazdagok és szegények közötti egyenlőtlenségeket - ez derült ki a PwC által készített tanulmányból. A megkérdezett cégvezetők abban is kételkednek, hogy a globalizáció segített volna-e bármit is az éghajlatváltozás elleni küzdelemben - írja a CNBC.
Alacsony növekedés és egyre növekvő jövedelemkülönbségek - több fejlett gazdaságot is megrengetett ez a két jelenség. A World Economic Forum most egy új rangsort állított össze, amely azt vizsgálja, hogy a gazdasági fejlődésből mennyire részesül a társadalom minden rétege.
Érdekes és figyelemfelhívó tanulmányt közölt az Oxfam a Davosban tartott World Economic Forumon: a világ nyolc leggazdagabb emberének akkora vagyona van, mint az össznépesség felének, az alapítvány szerint a vagyoni különbségek sosem látott szintekre nőttek - írja a Reuters.
Nőtt a vagyoni egyenlőtlenség az eurózónában az európai adósságválság kezdete óta - állapította meg az Európai Központi Bank (EKB) 84 ezer háztartás adatait összegző felmérése. A pénteken közölt felmérés szerint 2014-ben az eurózóna háztartásainak 5 százaléknyi leggazdagabb része a nettó vagyon 37,8 százalékát birtokolta, míg 2010-ben ez az arány 37,2 százalék volt, miközben a legszegényebb 5 százalék nem rendelkezett nettó vagyonnal.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Hatalmas a nemzetközi feszültség.
A dollárral szemben. De az euró ellenében is gyengélkedik.
Trumppal új világ jöhet.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
Bindulhat a trükközés?
