Havi 1600 fontot kitevő egyetemes alapjövedelem indul próbaútjára Angliában egy kísérleti program keretében – számol be a hírről a The Guardian.
A magyarországi medián háztartásnál csak a görög, bolgár és román átlagcsaládnak van kevesebb elkölthető jövedelme - derül ki az Eurostat ma közzétett adataiból. E mutató alapján a leggazdagabbnak az EU-ban Luxemburg számít, majd a holland és az osztrák háztartások élnek a legjobban. Utóbbiak elkölthető jövedelme 2,5-szer nagyobb vásárlóerőt jelent, mint a magyaroké.
Az elmúlt 30 évben - talán a közhiedelemmel ellentétben - a világon jelentősen igazságosabbá vált a jövedelemeloszlás - derül ki Branko Milanovic közelmúltban megjelent átfogó tanulmányából. A neves közgazdász elefántábrájának ormánya nem konyul le, mert a világszintű intenzív elmozdulást leginkább Kína húzta felfelé. A leggazdagabbak továbbra is egyre gazdagabbak a fejlett világban, és Magyarországon is alig látszik a szegényebb rétegek felzárkózása.
A Világbank frissen megjelent, globális gazdasági kilátásokról szóló jelentése szerint növelte a jövedelmi egyenlőtlenséget a világban a koronavírus, és nem is a rövid távú, sokkal inkább a hosszú távú hatása lesz ennek fájó.
A lakáspiaci folyamatok alakulására számos gazdasági mutató hatással van. Mind közül azonban a lakosság jövedelmi helyzete az, ami leginkább meghatározza, hogy mennyi pénzt hajlandók és képesek a vásárlók a kiválasztott lakásért fizetni, ezáltal milyen lakásárak alakulhatnak ki egy adott országban (városban) egy adott időszakban. Arra voltunk kíváncsiak, hogy az Európai Unió országaiban hogyan alakult a lakásárak és a jövedelmek viszonya az elmúlt öt évben, és ez alapján melyek most az unió leginkább alul- és leginkább túlértékelt lakáspiacai.
Örök igazság, hogy a drágább ingatlanárak miatt a nagyvárosokban élőknek hosszabb ideig kell spórolniuk egy lakásra, még, ha a fizetések magasabbak is, mint az ország egy elmaradottabb részén. A Takarék Index elemzése szerint míg több megyében, például Nógrádban, Hevesben, Békésben, három-öt évi nettó átlagbérből lehet venni egy 60 négyzetméteres lakást, addig a fővárosban átlagosan több mint 11 évi kereset lehet ehhez szükséges. Az is sokat számít, hogy valaki milyen szektorban dolgozik, a villamosenergia-, illetve gázellátáshoz köthető állások sok megyeszékhelyen a legjobban fizető területnek számítanak.
A koronavírus-válság valószínűleg tovább növeli a nemek közötti bérszakadékot Németországban, mivel egyre több nő csökkenti a munkaóráinak számát, hogy az óvodák és iskolák bezárása miatt otthon tudjon maradni a gyerekével - írja a Reuters.
Tavaly a teljes népesség 18,9%-át, 1 millió 813 ezer főt érintett a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázata, 74 ezer fővel kevesebbet, mint 2017-ben. A jövedelmi szegénységi arány 12,8-ről 12,4%-re, a súlyos anyagi depriváció 10,2-ról 8,7%-ra mérséklődött, derült ki a KSH elemzéséből. A mélyszegénységben élők száma azonban bizonyára nem csökken olyan gyorsan, mint ahogy az adatok alapján elsőre gondolhatnánk.
Tavaly a háztartások jövedelmi helyzete tovább javult a KSH friss elemzése szerint. Kismértékben csökkent a különbség a legalacsonyabb és a legmagasabb jövedelműek között. A gyermekes háztartások közül csak a kétszülős, egy gyermeket nevelők jövedelme érte el az országos átlagot.
Az elmúlt évtizedekben folyamatosan növekedett a felső 1% és a felső 10% jövedelmi részesedése, miközben a társadalom középső rétege csúszik lefelé - derült ki Pitti Zoltán, a Corvinus Egyetem tudományos kutatójának ábrájából. Ez azt mutatja, hogy a középosztály helyzete romlik. A legalacsonyabb jövedelműek részesedése is csökkent a megtermelt jövedelemből 1995 óta, azonban az elmúlt években már stagnálás látszik az esetükben. Ebben szerepet játszhat a dinamikusan növekvő minimálbér és a javuló munkaerőpiaci helyzet. Összességében azonban a tendencia egyértelmű: a leggazdagabb 1%-nak egyre gyorsabban nő a jövedelme, miközben a középosztály veszített részesedéséből.
Egy jól sétálható városrész nagy mértékben ösztönzi az új szolgáltatások megtelepedését, illetve javítja a már ott lévő szolgáltatások minőségét, hosszútávon növelve az ingatlanárakat és hozzájárulva az élhetőbb városok kialakulásához. A Lechner Tudásközpont cikkében egy olyan "zöldmobilitási" térképet mutat be, amellyel lekövethető, hogy a 20 ezer főnél sűrűbben lakott városokban az egyes szolgáltatások mennyire vannak séta távolságban, milyen ingatlanárak vannak a város egyes részein, milyen a gyermekek és az idős népesség megoszlása, vagy éppen milyen jövedelmi helyzetben vannak a környéken lakók.
Habár csökkent a szegénység Magyarországon, a gazdagok és a szegények közötti különbség hosszú idő után először növekedett, és a regionális különbségek továbbra is óriásiak. Ami rossz hír, hogy a szakadék nem is szűkül a keleti és a nyugati régiók között. Fogyasztás tekintetében Budapest utcahosszal vezet.
A háztartások jövedelmi helyzete javult 2017-ben a KSH friss felmérése szerint, ugyanakkor a felső jövedelmi tized továbbra is tízszer annyit keres, mint az alsó. Ami a szubjektív elvárásokat illeti, minél kedvezőbb jövedelmi helyzetben van a háztartás, annál magasabb jövedelmet tartanak szükségesnek egy-egy megélhetési szinthez.
Úgy tűnik, nagyon mély gyökerekkel bír az az elvárás, hogy a férfiak legyenek a kenyérkeresők egy családban. Amikor ez nincs így, akkor inkább hazudnak róla. Meglepő módon még a nők is enyhíteni próbálnak ezen a kínosnak vélt helyzeten azáltal, hogy ők meg direkt lefelé kerekítik a fizetésüket amikor rákérdeznek. Az egész jelenségnek pedig messzemenő társadalmi következményei lehetnek - foglalta össze a vonatkozó kutatásokat az Economist.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Visszakapják az önkormányzatok a területeket.
Az ukrajnai háborúról, az EU-val ápolt viszonyról és a magyar gazdaságról is beszélt a kormányfő.
Végső megoldás: atombomba?
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
