Megszerezte a Népszava a teljes, 12 oldalas levelet arról, hogy milyen témákban kér be információkat az Európai Bizottság a magyar kormánytól a jogállamisági eljárás előtti tisztázó fázisban. A hétvégén kiszivárgott témákhoz képest sok új elem is felbukkan a cikkben és így még szélesebb azoknak a témáknak a listája, amelyekben az uniós pénzekkel való szoros kapcsolat miatt később akár szankció is (EU-pénzek blokkolása, levágása) is jöhet, amint majd végigfut a jogállamisági eljárás.
Megszerezte a Politico azt a teljes információkérő levelet, amelyet pénteken küldött el az Európai Bizottság Magyarországnak, hogy tájékoztatást kérjen számos uniós pénzfelhasználással is összefüggő témában. Ez a jogállamisági eljárás előtti informális fázis, és a begyűjtött adatok fontosak lesznek majd abban, hogy hogyan halad tovább a testület a Magyarországgal szemben tervezett, akár az EU-pénzek szankcióihoz is elvezető majdani eljárásban.
Az Európai Bizottság ma küldi el azokat a leveleket Lengyelországnak és Magyarországnak, amelyek az első informális lépésként értelmezhetők az eddig sosem használt jogállamisági mechanizmusban, és akár az uniós támogatások csökkentéséhez is vezethetnek - értesült a Politico két uniós tisztviselőtől.
Mélyreható párbeszédet sürgetett Lengyelországgal az európai uniós országok állam- és kormányfőiből álló Európai Tanács elnöke a testület kétnapos csúcsértekezletét követően pénteken Brüsszelben. Charles Michel azt mondta, békés és megoldáskereső vita zajlott a jogállamiság lengyelországi helyzetéről.
Az Európai Parlament képviselői a csütörtökön 502 szavazattal, 153 ellenszavazat és 16 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban kijelentették: a lengyel alkotmánybíróságnak nincs jogi legitimitása, nem független, és a lengyel alkotmány értelmezésére sem jogosult. Az állásfoglalás szerint az uniós adófizetők pénzét nem szabad olyan kormányoknak adni, amelyek kirívóan, szándékosan és szisztematikusan aláássák az uniós értékeket, ezért egy sor eljárást szorgalmaznak Lengyelországgal szemben.
„Én nagyon pozitívan nézek a jövőbe, és teljesen racionálisnak látom azt, hogy akár szeptember 30-áig, akár az azt követő hetekben a megállapodásra sor kerülhessen” – jelentette ki a Közgazdász-vándorgyűlésen rendezett fejlesztéspolitikai panelbeszélgetés keretében Ágostházy Szabolcs a 2511 milliárd forintos magyar helyreállítási terv brüsszeli elfogadásának várható időzítése kapcsán. A Miniszterelnökség uniós forrásokért felelős államtitkára a minapi devizakötvény-kibocsátásokra is utalva megjegyezte, hogy „van pénz” a költségvetésben és különösebb gond nélkül már el is indult a brüsszeli vitáktól függetlenül is a helyreállítási tervünk, illetve a 2021-2027-es fejlesztési ciklus végrehajtása. A panelbeszélgetésben az Európai Bizottság magyarországi képviseletvezetője, Zupkó Gábor is részt vett, aki megerősítette, hogy folyamatosak és konstruktívak a tárgyalások a magyar kormány és a Bizottság között a helyreállítási tervről, és a közelmúltban volt is előrelépés. Ezért az államtitkár által is jelzett pozitív kilátás kapcsán úgy fogalmazott, hogy „az optimizmus indokolt lehet, és nyilvánvalóan mindenkinek az az érdeke, hogy eredményesek legyenek ezek a tárgyalások.”
Európai parlamenti képviselőknek válaszolva ma azt mondta ki az Európai Bizottság elnöke, hogy pár héten belül elindítják a renitensnek tartott tagállamokkal szemben a jogállamisági eljárások első lépéseit, azaz hamarabb, mint arra valószínűleg a magyar és a lengyel kormány számíthatott. Emellett azt is jelezte Ursula von der Leyen, hogy addig nem fogadják el az érintett tagállamok helyreállítási terveit, amíg nem kötelezik el magukat a bíróságok függetlenségével, illetve a korrupció elleni küzdelemmel kapcsolatos bizottsági javaslatok betartása irányába. Ez jelentősen növeli az esélyét annak, hogy például a magyar helyreállítási tervet egyelőre nem fogadja el a Bizottság, noha délelőtt még azt mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy legalább 50% az esélye a tervünk brüsszeli elfogadásának.
Számos új bejelentést, jogalkotási ígéretet tartalmazott az Európai Bizottság elnökének szerdai évértékelő beszéde az Európai Parlament plenáris ülése előtt, így a következő hetekben és hónapokban sokat hallunk majd például az újabb uniós vakcinafelajánlásról, az Afganisztánnak szóló átfogó támogató csomagról, az új uniós chip stratégiáról és a kínai nyomulást ellensúlyozni hivatott infrastruktúra összekötési programról. Hallani fogunk majd a kényszermunkával előállított termékek uniós forgalmazási betiltásáról, az uniós egészségügyi és védelmi unió megteremtésének komoly lépéseiről, a költségvetési politika kereteit rögzítő gazdasági kormányzási szabályok felülvizsgálatáról, a nők elleni erőszak visszaszorítását célzó lépésekről, továbbá a média függetlenségének védelméről is. Az alábbiakban a beszéd fontosabb bejelentéseit foglaljuk össze, a jogállamiság és az EU-s pénzek védelmének témáját pedig egy külön cikkünkben írtuk meg.
A magyarok 77%-a úgy gondolja, hogy ne adjanak uniós forrásokat azoknak a tagállamoknak, amelyek nem tartják be a jogállamiság és a demokrácia alapelveit, és ez az arány csak minimálisan marad el a 81%-os uniós átlagtól – derül ki abból az Eurobarométer felmérésből, amelyet egy fontos jövő szerdai, szeptember 15-i beszéd elé időzítve rendelt meg és tett közzé az Európai Parlament.
Már tegnapi összefoglalónkban is rámutattunk, hogy a jogállamisági feltételek teljesítéséhez köti az Európai Bizottság a lengyel és valószínűleg a magyar helyreállítási tervek elfogadását és erre még erősebb üzenetet tartalmaz az az interjú, amely ma jelent meg a Financial Times-ban az igazságügyi uniós biztossal.
A legfrissebb jelek szerint az Európai Bizottság elkezdte „betölteni fegyverét” és rövidesen használni is fogja, azaz egyre közelebb kerül a jogállamisági mechanizmus alkalmazásához és valószínűleg ezzel párhuzamosan a jogállamisági vitákra mutogatva egyelőre nem fogadja el a magyar és lengyel helyreállítási tervet. Így tehát összekapcsolódhat a jogállamisági viták ügye a helyreállítási tervek elfogadásának ügyével és így érdemi esélye van annak, hogy – az eddigi ígérettel szemben – mégsem zárul le szeptember végén a magyar helyreállítási tervvel kapcsolatos egyeztetés a magyar kormány és az Európai Bizottság között, hanem átcsúszik akár 2022 nyarára.
A Magyarországnak és Lengyelországnak szánt, a koronavírus-járvány utáni gazdasági fellendülést célzó helyreállítási alapok uniós elfogadását, részben a két országgal kapcsolatos jogállamisági aggályok is késleltetik - jelentette ki hétfőn Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság emberközpontú gazdaságért, kereskedelemért felelős biztosa, egyben a testület alelnöke.
A 2511 milliárd forintos magyar Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv elfogadásához néhány kritériumnál további biztosítékok kellenek a magyar kormány felől – jelezte egy szerdai EP-meghallgatáson Paolo Gentiloni.
Az Európai Parlament felőli „fenyegetés” miatt augusztus végéig el kellene indítania az Európai Bizottságnak a jogállamisági eljárást Magyarországgal szemben, de ezt nem fogja megtenni a Bizottság, mert még kivár, hogy biztos legyen a dolgában – írja az Euronews. Mindez viszont jogi vitába torkollhat a két uniós intézmény között.
Lengyelország és Magyarország a józan észt képviselik az Európai Unióban, amelynek intézményei a birodalom építést tűzték ki célul, így itt a lehetőség, hogy "nemet mondjunk a mélyülő integrációra" – hangoztatta Varga Judit igazságügyi miniszter kedden a 4. krasiczyni lengyel-magyar nyári egyetem résztvevőihez intézett videóüzenetében.
„Arra számítok, hogy még idén ősszel megszületnek a megegyezések és megindul a programok uniós finanszírozása is”, de a tényleges menetrend valójában az uniós szervek belátásán múlik - jelentette ki a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv (HET), illetve az új uniós Operatív Programok elfogadásának kilátásairól a Portfolio-nak adott exkluzív nagyinterjúban Ágostházy Szabolcs. Az Miniszterelnökség uniós fejlesztésekért felelős államtitkára felfedte, hogy konkrétan milyen területeken vannak elvárásai az Európai Bizottságnak a HET és az új uniós programok elfogadásáért cserébe, és ezek közül melyeket vállalja a kormány, illetve melyeket utasítja el politikai nyomásgyakorlásra hivatkozva. Ágostházy egyrészt azt hangsúlyozta, hogy ha az Európai Bizottság a jog talaján marad, akkor nem talál majd fogást a magyar gyermekvédelmi törvényen, másrészt azt, hogy nincs pénzügyi kényszerhelyzetben az államháztartás, azaz a HET és az új programok elkezdéséhez idén szükséges mintegy 900 milliárd forintnyi forrást különösebb nehézség nélkül elő tudja finanszírozni. Az államtitkár jelezte, hogy a 2014-2020-as ciklus folyósításainál sem lát „kirívó kockázatokat” és részletesen beszélt a Norvég Civil Támogatási Alap folyósításának eddigi elmaradása okairól is.
Várhatóan tovább késlekedik majd a magyar és a lengyel helyreállítási tervek jóváhagyása az elmúlt hetek vitái után, ugyanakkor a két tagállam kompromisszumkész lehet az esetleges pénzügyi büntetésektől tartva – olvasható a Teneo Intelligence friss elemzésében. A cég szakembere szerint belátható időn belül Magyarország és Lengyelország esetében sem fenyeget a kilépés az Európai Unióból, azonban elképzelhető tartós konfliktus az Európai Bizottsággal, annak pedig akár súlyosabb következményei is lehetnek.
Az utóbbi időszakban már kétszer is törölték Ursula von der Leyen Budapestre beütemezett útját, hogy egy közös sajtótájékoztatón jelentsék be Orbán Viktor kormányfővel a magyar helyreállítási program brüsszeli jóváhagyását – tudta meg a Politico bizottsági illetékesektől.
Rendszerszintű problémákat lát a magyar jogállamiság, benne az igazságszolgáltatás és a korrupció elleni küzdelem terén az Európai Bizottság és addig, amíg a magyar kormány nem hajt végre két területen mélyreható reformokat, nem fogadják el a magyar helyreállítási tervet, illetve ezzel párhuzamosan nem utalnak uniós támogatásokat Magyarországra – jelentette ki az EUrológusnak adott interjúban Didier Reynders jogérvényesülésért felelős uniós biztos.
Nem kellően hatékonyak Magyarországon az uniós pénzosztási kontroll mechanizmusok, illetve nem elégséges a korrupció elleni küzdelem, továbbá a bíróságok függetlensége terén is vannak kérdőjelek – lényegében ezeket tartalmazza az az éves jogállamisági jelentés, amelyet ma hoz nyilvánosságra Brüsszelben az Európai Bizottság, és a Politico, illetve a Financial Times már lehetőséget kapott az előzetes betekintésre. Az anyag tehát a tavalyihoz hasonlóan most is fokozottan kritikus többek között Magyarországgal szemben, ami a lapok megjegyzése szerint indokokat adhat ahhoz, hogy a Bizottság késleltesse a magyar helyreállítási terv elfogadását, illetve az egyéb EU-pénzek terén is nyomást tudjon gyakorolni a kormányra. Hivatalosan persze a jogállamisági jelentés és az EU-pénzeket érintő jogállamisági mechanizmus között nincs direkt kapcsolat.
