Ha nem kapjuk meg a koronavírus-válság enyhítésére szóló helyreállítási program pénzeit, akkor megvétózhatjuk azt az újabb közös adósságfelvételre épülő tervet, ami az energiaválság kezelésére szolgálna – lengette be Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója a brit The Telegraph által írt körkép szerint.
Lehet megállapodás az Európai Bizottság és a magyar kormány között a jogállamisági eljárásban, de mivel szemléletváltás történt Brüsszelben, így nem valószínű az, hogy a Bizottság „beéri annyival, ami most az asztalon van” – vázolta a Portfolio-nak adott interjúban Martin József Péter. A Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatóját azután kérdeztük, hogy tegnap Thierry Breton, a Bizottság tagja Budapesten azt jelezte: azokat a szakmai anyagokat is beépítik a magyar kormánnyal való tárgyalási folyamatba, amit a minap a Transparency International Magyarország, a Magyar Helsinki Bizottság és a K-Monitor közösen adott ki a kormány által tett vállalások tartalmáról. Az ügyvezető igazgató úgy látja, hogy a kényszerek hatalma hozhatja el a megállapodást, aminek tartalma kapcsán még azt sem zárta ki, hogy „a kormány eddigi merev elzárkózása ellenére napirendre kerül az Európai Ügyészséghez való csatlakozás kérdése is”.
Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE) ma úgy döntött, hogy mivel Magyarországon a jogállamiság és a demokrácia régóta fennálló problémái "továbbra is nagyrészt megoldatlanok", az országot teljes körű ellenőrzési eljárás alá vonja.
Jelentős hiányosságokat talált a minap az EU-pénzek kiszabadításáért elfogadott magyar törvényekben három magyar civil szervezet, a K-Monitor, a Magyar Helsinki Bizottság és a Transparency International Magyarország, ezért részletes, angol nyelvű elemzést tettek közzé "bízva abban, hogy az Európai Bizottság és a magyar kormány között zajló tárgyalások nyomán lehetőség nyílik a törvények szükséges módosítására" - áll a három szervezet pénteki közös közleményében.
Az Európai Bizottság szigorúan figyeli, hogy hogyan valósulnak meg Magyarországon a jogállamisággal kapcsolatos vállalások, és mindig használni fogja a rendelkezésére álló eszközöket, köztük a feltételességi mechanizmust, hogy az Európai Unió pénzügyi érdekeit megvédje - jelentette ki Johannes Hahn, az Európai Bizottság költségvetési és igazgatási ügyekért felelős biztosa Strasbourgban, az Európai Parlament keddi plenáris ülésén.
Zoran Milanovic horvát államfő szerdán bírálta az Európai Bizottság azon javaslatát, hogy függesszék fel a Magyarországnak szánt uniós források egy részének a kifizetését.
Alapesetben arra számít a Moody’s Investors Service a kedd éjjel kiadott helyzetértékelésében, hogy év végéig meg tud állapodni egymással a magyar kormány és az uniós intézmények és így semennyi, vagy csak kismértékű uniós pénzfelfüggesztés lesz a jogállamisági vita következménye. Azt a kockázatot is megjegyzik azonban, hogy ha ez mégsem sikerül, akkor rengeteg uniós pénzünk ragadna be, mert így a helyreállítási programunk támogatási lábának nagy része is elveszne, és ez így együtt már negatívan hatna Magyarország gazdasági és költségvetési erejére, emiatt pedig ez a forgatókönyv negatív lenne a hitelminősítésünkre is. Összességében tehát az a fő üzenet három nappal a rendes hitelminősítői felülvizsgálat előtt, hogy bíznak az alkuban, de látják a veszélyt is. Emiatt értékelésünk szerint benne van a pakliban, hogy pénteken az eddigi stabil kilátásunkat negatívra rontják a Baa2 besorolásnál.
Legalább öt nagyobb EU-tagállam támogatja annak a speciális szabálynak az alkalmazását, hogy bizonyos kül- és biztonságpolitikai kérdésekben, így például az Oroszország elleni szankciók kapcsán, térjenek át a tagállamok az egyhangúról a minősített többségű szavazásra és erről már a mai Általános Ügyek Tanácsa (ÁÜT) ülésén is tárgyalni fognak, a német Európa-ügyi miniszter pedig nagyon bizakodó abban, hogy egy-egy tagállam vétója nem tudja majd a jövőben megakadályozni az ilyen ügyeket – derül ki a Politico kedd reggeli hírleveléből. A téma és annak időzítése azért rendkívül érdekes, mert az ÁÜT-höz tartozik a magyar jogállamisági eljárás és abban a vasárnapi európai bizottsági szankciós javaslat után most pont rá vagyunk utalva a nagy tagállamok jóindulatára, hogy ne egy, hanem csak három hónap múlva szavazzanak (szintén minősített többséggel) a magyar pénzfelfüggesztési témában, hogy addig az itthoni jogszabályi változtatásokat végre tudjuk hajtani.
A hivatalos sajtótájékoztató után megérkezett az Európai Bizottság hivatalos közleménye is a magyar EU-támogatások felfüggesztésének ügyében. Ebből úgy látszik, hogy akár egészen az év legvégéig nyitott maradhat az uniós pénzek sorsa. Egy első szakértői vélemény szerint a fejlemények inkább a magyar kormány szája íze szerint alakulnak.
Vasárnap dönt az Európai Bizottság a Magyarországgal szemben elindított jogállamisági eljárás folytatásáról – értesült brüsszeli forrásoktól a Népszava.
Számítások szerint mintegy 3500 milliárd forint uniós támogatás visszatartása lehet a tét 2021-2027 között - írja a Népszava, amely szerint az Európai Bizottság az erről szóló hivatalos levelet idén júliusban küldött el a magyar kormánynak az úgynevezett jogállamisági eljárás keretében.
A legfrissebb jelek arra utalnak, hogy a Magyarországgal szemben megindított jogállamisági eljárás folytatásáról fog dönteni szeptember 21-én az Európai Bizottság, azaz átlép a szankciós szakaszba a procedúra, de ha a rákövetkező hetekben a kormány teljesíti az összes, állítólag 17 vállalását, akkor még a konkrét pénzügyi szankciók előtt, legkésőbb év vége körül lezárulhat az eljárás. Éppen ezt a célt sugallta tegnapi Facebook-posztjában Varga Judit igazságügyi miniszter is, azaz még a cseh soros elnökség alatt záruljon le az eljárás, hogy így kinyíljon a magyar helyreállítási és felzárkóztatási EU-programok elfogadásának és majdani kifizetésének lehetősége. Ma reggeli posztjában pedig azt is jelezte a miniszter, hogy Brüsszelbe utazik uniós biztosokkal tárgyalni. Közben a Portfolio információi szerint tényleg erős intézményi keretekkel rendelkezne az az új független korrupcióellenes hatóság az EUTAF koordinálása mellett, amelynek legkésőbb november 21-ig tartó felállítására egy friss kormányhatározatban vállalt kötelezettséget a kormány.
Nem kizárt, hogy Magyarország megakadályozza az Európai Unió Oroszország elleni szankciócsomagja egyes részeinek megújítását, ha három oligarchát nem vesznek le arról a szankciós listáról – írja a Szabad Európa.
Két hét múlva az Európai Parlament (EP) plenáris ülés keretein belül fogja megtárgyalni a magyar jogállamiság elmúlt négy évéről szóló jelentést, amelyről szavazni is fog - írja a HVG. Ugyanezen a napon Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke évértékelő beszédet tart az EP előtt.
Egyelőre nagyon úgy tűnik, hogy senki sem beszél kifelé, senki sem szivárogtat a magyar kormány által hétfőn éjjel Brüsszelbe küldött jogállamisági válaszlevél kapcsán, és még az illetékes uniós biztos sem hajlandó a levél tartalmáról részleteket megosztani az őt megválasztó Európai Parlamenttel – rajzolódik ki az elmúlt napok fejleményei alapján. Ez nem teljesen meglepő, mert már az Európai Bizottság által július 22-én Budapestre küldött, a súlyos pénzügyi szankciókat is felvillantó levél tartalma sem szivárgott ki, ugyanis a Portfolio információi szerint a kormány és a Bizottság illetékesei július közepén megállapodtak: nem kommunikálnak kifelé, hogy a tárgyalások bizalmas jellegű légkörét meg lehessen őrizni.
A magyar kormány állítása szerint az Európai Bizottság valamennyi aggályát megválaszoló, átfogó intézkedéscsomagot tartalmaz az a levél, amelyet hétfőn éjféltájban juttattak el Brüsszelbe. Az EB alaposan górcső alá veszi a választ - írja a Szabad Európa.
Nincs más út, mint a megállapodás Magyarország és az Európai Bizottság között, a következő egy-másfél évben ugyanis a hazai GDP-növekedéshez elengedhetetlenek az uniós források, ezáltal az ország felzárkózása is nagyban múlik a fejlesztési források szabad hozzáférésén.
„A magyar kormány által javasolt korrekciós intézkedések nem küszöbölik ki átfogóan a Bizottság által jelzett aggályokat” – többek között ez állt abban a július 22-i dátumú levélben, amelyet Johannes Hahn uniós költségvetési biztos írt az Európai Parlament illetékes szakbizottsági elnökeinek az akkori helyzetről, és amely a Szabad Európa birtokába jutott.
Annak ellenére lett a Fővárosi Ítélőtábla Polgári Kollégiumának tanácselnöke Kovács Helga Mariann, Varga Zs. András Kúria-elnök felesége, hogy kevesebb, mint a fele szavazatot kapta meg a bíróktól a versenytársához képest – tudta meg kiszivárgott bírósági iratokból a brit Observer. A hvg.hu forrásai megerősítették az információt.