Az Európai Unió az orosz-ukrán háború miatt késleltetheti a jogállamisági mechanizmus alkalmazását Magyarországgal és Lengyelországgal szemben – értesült a Bloomberg. A lap informátora szerint a mostani helyzetben a gazdasági nehézségek és a menekülthullám miatt még fontosabb lehet az Unió egysége.
Az érintett tagállamok írásbeli értesítésével azonnal, a parlamenti választásokra tekintet nélkül, el kell kezdenie a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszer alkalmazását az Európai Bizottságnak - mondta ki az Európai Parlament mai plenáris ülése a nagy többséggel elfogadott állásfoglalásban.
Miután az Európai Bíróság február közepén elutasította a magyar és lengyel kormány keresetét a jogállamisági mechanizmus ellen és jóváhagyta az uniós rendeletet, ma elfogadta az Európai Bizottság azt az iránymutatását, hogy hogyan fogja majd alkalmazni az EU-pénzek szankcionálásával járó jogállamisági mechanizmust.
A jogállamisági rendeletről szóló múlt heti uniós bírósági döntés után arra számítunk, hogy az Európai Bizottság majd a lengyel és magyar uniós források részleges felfüggesztésére fog javaslatot tenni, ami a hitelminősítésekre negatív tényező lesz, de bizonytalan, hogy a felfüggesztési javaslat mikor fog bekövetkezni, a rövid távú gazdasági-pénzügyi hatásai oedig majd korlátozottak lesznek – áll a Moody’s Investors Service hétfői hírlevelében.
A V4-ek a 2021-2027-es fejlesztési ciklus operatív programjainak "jó részét" benyújtották az Európai Bizottságnak, a technikai-szakmai egyeztetések korrekten haladnak és „ha ezekbe a politika nem szól bele, jó esélyünk van arra, hogy egy-két hónapon belül a hétéves költségvetési időszakról szóló partnerségi megállapodás létrejöjjön" – jelezte egy mai budapesti sajtótájékoztatón Gulyás Gergely. A V4-ek fejlesztési minisztereivel közösen tartott sajtótájékoztatón a Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, ennek elfogadása azért is fontos, mert a tagállamok többsége az előfinanszírozást választja, azaz kiírja a programokat, és majd a brüsszeli bevételek beérkezése után számol el a Bizottsággal.
Az Európai Bíróság friss döntése alapján várhatóan ki kell igazítani azokat az iránymutatásokat, amelyeket még tavaly nyáron fogalmazott meg az Európai Bizottság a jogállamisági mechanizmus alkalmazása kapcsán azért, hogy később ne kerülhessen kellemetlen helyzetbe a brüsszeli testület – mondta el az EU-Monitornak Didier Reynders.
Az, hogy egy gépjárművek teletankolását nem engedik bizonyos kutak a mennyiségi korlátozás miatt, jogszerűtlen és a NAV határozottan fel fog ellene lépni, hiszen a kormányrendelet csak a plusz kannákba való tankolásnál engedi a 10 literben megszabott korlátozást – küldte a figyelmeztetést a mai Kormányinfón Gulyás Gergely a kútüzemeltetők felé. A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt is rögzítette, hogy a kormány nem akarja kompenzálni a kútüzemeltetők veszteségeit a 480 forintos hatósági ár miatt és elárulta, hogy az innovációs tárca már ki is jelölte a Molt ahhoz a 3-4 kúthoz, amely eddig jelezte az üzemeltetés felfüggesztését. A Kormányinfón elhangzott, hogy a kormány jelenleg nem tervezi az élelmiszerár stop kiterjesztését, és azt se, hogy a kiskereskedelmi árrést fixálják az üzemanyagoknál. Az esemény elején Varga Judit igazságügyi miniszter röviden felolvasta a kormány reakcióját az Európai Bíróság jogállamisági perben hozott mai ítéletére és úgy keretezte, mintha a Bíróság a magyar gyermekvédelmi törvény miatt utasította volna el a magyar és lengyel kormány keresetét. Az alábbi hírfolyamban a Kormányinfó legfontosabb információit tudósítottuk.
Az Európai Unió Bíróságának szerdán kihirdetett döntése lehetővé teszi, hogy az EU jobban megvédje az uniós költségvetést és az Unió pénzügyi érdekeit a jogállamiság elveinek megsértésével szemben - jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán.
Az Európai Bíróság (EUB) ma hirdetett ítéletet a Magyarország és Lengyelország által a jogállamisági mechanizmus ellen indított perben. Történetében először a bíróság az interneten élőben is közvetítette az ítélethirdetést. Ugyancsak nem gyakori, hogy egy ügyben a teljes bíróság dönt – általában három-öt fős tanácsok vagy – ha egy tagállam vagy uniós intézmény kéri vagy nagy jelentőségű ügyről van szó – a 15 tagú nagykamara dönt. A magyar és lengyel kormányok keresetét elutasították.
Elutasította Magyarország és Lengyelország felperesi keresetét az Európai Bíróság a jogállamisági rendelettel kapcsolatos perben – mondta ki szerda reggel, első alkalommal élőben közvetített ítéletében az EU legfelsőbb jogi fórumának elnöke. Az ítélet nem meglepő annak tükrében, hogy a bíróság főtanácsnoka már december 2-án ugyanerre, azaz a kereset elutasítására, tett javaslatot.
A tagállamoknak nem szabad elfogadniuk, hogy az Európai Bíróság a tagállamok népei és kormányai helyett politikai döntéseket hozzon – írja Szamizdat 16. című közleményében a Miniszterelnöki Sajtóiroda. Orbán Viktor szerint a közelgő döntés nem csak Magyarország és Lengyelország ügye, a tagállamoknak közösen kell fellépniük.
Bár a Reuters két napja azt vázolta Johannes Hahn uniós költségvetési biztos jelzése alapján, hogy még az április 3-i magyarországi választások előtt is kijöhet az EU-pénzek befagyasztásának javaslatával az Európai Bizottság, most ennek egyértelműen az ellenkezőjét mondta Didier Reynders (képünkön) jogérvényesülésért felelős uniós biztos a Politico-nak.
Február 16-án, tehát három hét múlva szerdán hirdeti ki ítéletét az Európai Bíróság abban a perben, amelyet Magyarország és Lengyelország kezdeményezett tavaly márciusban az uniós jogállamisági rendelet, illetve az abban foglalt szankciós mechanizmus ellen - közölte kedden az uniós bíróság sajtóreferense.
Napi másfél millió eurónyi bírságot görget maga előtt a lengyel kormány amiatt, mert nem akarja végrehajtani az Európai Bíróság két jogerős ítéletét, ezért rövidesen 69+50 millió eurónyi összegről fog fizetési felszólítást küldeni az Európai Bizottság a lengyel kormánynak; ha pedig ezt nem teljesítik a lengyelek, akkor ennek az összegnek kamatokkal megnövelt részét zárolni fogja a Lengyelországnak szóló EU-támogatásokból a brüsszeli testület – jelezte a Financial Timesnak az Európai Bizottság igazságügyi biztosa.
Egy éve karácsonykor a magyar-lengyel uniós költségvetési vétó elhárítása volt kiemelt hír, most pedig éppen ez az a két ország, amely bár fél éve benyújtotta a helyreállítási tervét Brüsszelnek, mégsem sikerült egyelőre elfogadtatni azokat a jogállamisági viták miatt, így egyetlen eurócentet sem tudtak még lehívni belőlük. A magyar esetben biztos, hogy ez a beragadt helyzet legalább a 2022-es tavaszi parlamenti választásokig így is marad, a lengyel eset viszont kiszámíthatatlanabb, mert ott mélyebb a viták tartalma, de a választások nem annyira zavarnak bele a képbe, így elvileg nagyobb a kormánypártok mozgástere is a megállapodásra.
Az utóbbi időben több tagállamban a politikusok, sőt az alkotmánybíróságok is megkérdőjelezték az Európai Bíróság joghatóságát és az uniós jog elsőbbrendűségét, ami „egy rendkívül veszélyes helyzet és a jelenlegi formájában veszélyezteti az uniós projekt fennmaradását” – jelentette ki az Európai Bíróság elnöke a Politico-nak.
Lengyelország igazságügyi minisztere szerint az országnak fel kellene függesztenie az uniós költségvetésbe történő befizetéseit, és meg kellene vétóznia az európai politikákat, ha Brüsszel csökkenti a Varsónak szánt pénzeket, és fokozza a jogállamiságért folytatott harcot, írja a Financial Times.
„Mi jól fogjuk tenni a dolgunkat és a szükséges feltételeket teljesíteni fogjuk”, így tehát „ezt a vitát meg fogjuk nyerni, a pénzek ide fognak érkezni, addig is egyébként a költségvetés megelőlegezi őket, tehát a gazdaság fejlődésében törés nem lesz, de ki kell tartani” – többek között ezt a fontos üzenetet fogalmazta meg Orbán Viktor kormányfő a közrádiónak adott péntek reggeli interjújában.
El kell utasítani Magyarország és Lengyelország azon keresetét, amelyet a jogállamiság elveinek a megsértése esetén az uniós költségvetés védelmére szolgáló feltételrendszer ellen nyújtottak be - olvasható Campos Sánchez-Bordona főtanácsnok csütörtökön megjelent indítványában. Ez azt jelenti, hogy - bár az indítvány végső következtetése nem köti az Európai Bíróságot - kicsi az esély arra, hogy a magyar kormány győzelemre tudja vinni ezt az ügyet az Európai Bizottság ellenében. A következő hónapokban tehát beindulhat a jogállamisági mechanizmus a két tagállam ellen, mutatjuk, mire számíthatunk az előttünk álló időszakban. A bejelentésre gyorsan reagált Varga Judit igazságügyi miniszter, aki azt hangsúlyozta, hogy az indítvány csak egy vélemény.