• Megjelenítés

jogállamiság

A Bizottság aggódva figyel, folytatódik az eljárás Magyarország ellen

A Bizottság aggódva figyel, folytatódik az eljárás Magyarország ellen

Az Európai Biztosság aggodalommal figyeli a magyar kormány bírói rendszer függetlenségét csorbító, a sajtó és a tudományos élet szabadságát csökkentő intézkedéseit, amelyek indokolttá teszik a uniós szerződés 7-es cikke szerinti eljárás folytatását - jelentette ki Vera Jourová, az európai értékek védelméért felelős uniós biztos szerdán Strasbourgban, az Európai Parlament (EP) plenáris ülésének a jogállamiság magyarországi helyzetéről folytatott vitáján.

Vétózott Magyarország az EU-ban: ne a brüsszeli jelentés legyen a jogállamisági viták alapja

Vétózott Magyarország az EU-ban: ne a brüsszeli jelentés legyen a jogállamisági viták alapja

26 uniós tagállam támogatta, vagy legalábbis nem ellenezte és csupán Magyarország, illetve Lengyelország vétózta meg az Általános Ügyek Tanácsának mai brüsszeli ülésén azt a tervet, hogy az Európai Bizottság által évente készítendő jogállamisági jelentések a tagállamok közötti jogállamisági párbeszéd alapját jelentsék, azaz összekapcsolják a két témát - írja a Bruxinfo. A magyar és lengyel ellenkezés miatt a finn soros elnökség csak a saját nevében adott ki egy értékelő anyagot, de rövidesen megjelenik majd tőlük a 2021-2027-es uniós költségvetés részletes javaslata és benne a jogállamisági feltételrendszer kifejtése is.

Biztosan jogállami fékhez kötik az EU-pénzeket, mégsem kell idegeskednie Magyarországnak

Az már biztosnak tekinthető, hogy a 2021-2027-es uniós költségvetésben a pénzek kifizetését összekötik a jogállamisági feltételekkel, de a feltételeket és a mechanizmus aktiválását várhatóan úgy fogalmazzák majd meg, hogy abba belemenjen például Magyarország és Lengyelország is, azaz kompromisszum körvonalazódik – mutat rá hétvégi anyagában a Bruxinfo.

Tényleg összekötnék az EU-pénzeket a jogállamisággal, vétóval fenyeget Magyarország

Tényleg összekötnék az EU-pénzeket a jogállamisággal, vétóval fenyeget Magyarország

Megerősítette hétfői budapesti látogatása során a finn miniszterelnök, hogy a jogállamisági szempontok betartásához akarják kötni a következő uniós költségvetési ciklusban az EU-s támogatásokat, igaz a magyar miniszterelnök szerint egyelőre csak politikai szlogenként létezik ez a fajta a kondicionalitás. A magyar kormányszóvivő szerint ez az árukapcsolás egy zsarolás, amibe semmi esetre se megy bele a magyar kormány, így újra belengette a következő 7 éves keretköltségvetés esetleges vétóját.

Az összes tagállam belemegy az EU-pénzek jogállamisági feltételekhez kötéséhez

Az összes tagállam belemegy az EU-pénzek jogállamisági feltételekhez kötéséhez

Jelenleg úgy tűnik, hogy az összes tagállam kész elfogadni” az EU-támogatások jogállamisági feltételrendszerhez kötését – mondta a finn YLE közszolgálati csatornának nyilatkozva vasárnap Antti Rinne. Az Európai Unió soros elnökségét ebben a félévben betöltő Finnország miniszterelnöke mindezt azután mondta, hogy pénteken a témáról egyeztetett Brüsszelben és az elé időzítette, hogy ma (hétfőn) Budapestre, illetve Prágába látogat.

A Magyarországnak különösen fontos EU-pénzeket kötnék jogállami feltételekhez a finnek

Az Európai Unió soros elnöki tisztségét ebben a félévben betöltő finn miniszterelnök nem tágít és mindenképpen el akarja érni, hogy a Magyarországnak különösen fontos regionális fejlesztési támogatásokat hozzákössék a 2020 utáni EU-s költségvetésben a jogállamisági feltételrendszerhez, ez a téma pedig feszültséget okot a két kormány között – írja a Népszava a hozzá eljutott belső, részben nem nyilvános jelentéseken alapuló külügyminisztériumi információk alapján.

Nekiment az új magyar igazságügyi miniszter az EU-pénzek jogállamisághoz kötésének

A magyar kormány visszautasítja a jogállami kritériumokhoz kötődő uniós finanszírozást - mondta a Reuters hírügynökségnek adott, szerdán megjelent interjúban az igazságügyi miniszter. Varga Judit egyúttal arra is célzott, hogy amint elülnek a jogállamisággal kapcsolatos viták, az idehaza felállítani tervezett közigazgatási bírósági rendszerrel haladnak majd tovább.

Békülne a Bizottság új elnöke Magyarországgal és Lengyelországgal

Azok az országok, amelyek visszautasították a kötelező menekültkvótákat és jogállamisági problémákat mutatnak, mint például Lengyelország, az eddigieknél több szimpátiára számíthatnak az Európai Bizottság új elnökétől - vonta le a következtetést Ursula von der Leyen pénteken egyszerre öt európai lapnak adott interjúi alapján az EUObserver. Emellett az éppen súlyos koalíciós válságot átélő Olaszország rugalmasabb brüsszeli hozzáállásra számíthat a költségvetési szabályok betartása terén, de Törökország nem reménykedhet a csatlakozási tárgyalások elindításában az otthoni tendenciák változatlansága esetén és Oroszország sem reménykedhet egyelőre az uniós gazdasági szankciók feloldásában.

Ezermilliárdos EU-pénzek miatt jegelte a kormány a közigazgatási bírósági rendszert?

Számos ok mellett az EU-pénzek kifizetésének jogállamisági feltételekkel való 2020 utáni összekötése is meghúzódhat amögött, hogy a mai Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt a váratlan döntést jelentette be, miszerint határozatlan időre elnapolja a kormány a közigazgatási bírósági rendszer 2020-tól tervezett felállítását.

Példátlan német fenyegetést kapott a magyar kormány

A diplomáciában példátlan keménységgel támadta meg a múlt pénteki EU-tanácsi ülésen a német nagykövet a magyart amiatt, mert utóbbi továbbra is akadályt gördített az EU és az Arab Liga között készülő megállapodás megkötése elé egy migrációs utalásra hivatkozva - írja a 444.hu a megszerzett jegyzőkönyv szövege alapján. A német nagykövet fenyegetése szerint ezt a lépést nem fogják elfelejteni akkor, amikor majd a 2020 utáni EU-s költségvetés kereteiről és a kifizetéseknek a jogállamisági feltételrendszerrel való összekötéséről tárgyalnak. A Portfolio megítélése szerint az ügy azért is fontos, mert vannak arra utaló jelek, hogy a 2021-2027-es uniós költségvetés végső elfogadása és így a jogállamisági kritériumokról a döntés végülis a 2020 második felében esedékes német EU-elnökség idején születik meg. Ha viszont nem is húzódik addig az ügy, a német befolyás akkor is kellemetlen helyzethez vezethet Magyarország számára a 2020 utáni EU-pénzek terén.

Levágták, de még így is sok pénzt szánnának a civileknek a 2020 utáni EU-s költségvetésben

Az eredetileg tervezett 1 milliárd euró helyett 425 millió eurónyi összeget fogadott el hétfő este az Európai Parlament állampolgári jogi bizottsága a 2020 utáni uniós költségvetésben arra, hogy a jogállamiságot, a demokráciát és az alapvető jogok érvényesülését segítő civil szervezeteknek mennyi pénzt adjanak. A téma látszólag távoli Magyarországnak, de mivel az EP ebben az ügyben társjogalkotó és az ország ellen már zajlik a 7-es cikk szerinti jogállamisági eljárás, így igenis érinthet minket.

Örülnek Brüsszelben, hogy meghátrált a lengyel kormány a bírósági törvényben

Az Európai Bizottság "elégedett" a lengyel legfelsőbb bíróság tagjainak nyugdíjazásáról szóló, sokak által bírált törvény tervezett módosításával - közölte csütörtökön a brüsszeli testület egyik szóvivője. "A bizottság elégedett, hogy változtatások történnek pontosan az általunk kért irányban" - mondta Mina Andreeva.

Macron: aggasztóan alakul Magyarországon a jogállamiság helyzete

Jó a kapcsolata a magyar miniszterelnökkel, de ettől még nem ért egyet azzal, hogy Brüsszelben találja meg a bűnbakot, mert ez a politikai stratégia "rövid távon segíthet, de hosszú távon a legrosszabbat készíti elő" - fejtette ki Emmanuel Macron négy visegrádi ország lapjának, köztük a HVG-nek, adott közös interjújában. A francia államfő azt a kettősséget is bírálta, hogy az EU-s pénzt boldogan elfogadják a régiós országok, de amikor a közös európai értékeket számon kérik, akkor már hirtelen ellenséggé válik Európa. Magyarország kapcsán aggasztónak nevezte a jogállamiság helyzetét, mert úgy látja, hogy sérülhet a hatalmi ágak szétválasztásának és egyenlőségének elve, és leszögezte: "erről beszélni és emiatt aggódni nem azt jelenti, hogy kívülről leckéket adunk, hanem azt, hogy megvédjük a közös javainkat."

Küzd az EU-pénzek jogállamisági feltételekhez kötéséért az uniós biztos

Továbbra is hisz abban az Európai Bizottság költségvetésért felelős biztosa, hogy jövő május végéig legalább a fő kereteit el fogják fogadni az állam- és kormányfők a 2021-2027-es költségvetésnek, és elárulta: annak elfogadásáért is küzd, hogy a következő büdzsében már csak a jogállamisági feltételek megléte esetén lehessen EU-pénzeket kifizetni a tagállamok felé. Arról, hogy mennyire (csekély mértékben) reális az EU-költségvetés jövő májusig történő elfogadása, alábbi két cikkünkben már írtunk:

Öttinger: vágni kell a kohéziós pénzeken, jogállamisághoz kötjük a kifizetéseket

A Brexit és az új célok miatt kialakuló költségvetési lyukat a kiadások vágása nélkül nem lehet befoltozni a 2020 utáni EU- költségvetésben és ezt a kohéziós politikának is el kell fogadnia, igaz a káros mértékű vágást el kell kerülni - ezt a fő üzenetet hangsúlyozta a Kohézió Barátai nevű budapesti rendezvényen ma Günter Öttinger, az Európai Bizottság költségvetési biztosa. Öttinger újságírók szűk csoportjának azt is jelezte: szerinte össze fog jönni a szükséges támogatás ahhoz, hogy a Bizottság 2020 után jogállamisági kritériumokhoz köthesse az EU-pénzek kifizetését, de arra is számít, hogy ezt a kritériumrendszert is meg fogják támadni egyes tagállamok majd az EU Bírósága előtt.

Elfogadták a Sargentini-jelentést, mi lesz így Magyarországgal?

Számos fontos politikai és akár gazdasági következménye is lehet annak, hogy az Európai Parlament plenáris ülése ma bő kétharmaddal megszavazta a magyarországi jogállamisági helyzetről szóló jelentést és így felszólította az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsot, hogy vizsgálja meg a magyarországi helyzetet, illetve probléma esetén tegyen ajánlásokat az országnak. Az alábbiakban ezeket a lehetséges következményeket vesszük sorba röviden.

Juncker: aberráns dolog, hogy dollárban fizetünk még mindig rengeteget

Nem tehetjük bűnbakká az Európai Bizottságot a migrációs harc elleni küzdelem eddigi eredményeiért, és a nacionalizmus nem támogatható irány, az egészséges patriotizmus viszont igen - többek között ezeket hangsúlyozta az Európai Uniót értékelő mai beszédében Jean-Claude Juncker. Az Európai Bizottság elnöke szerint az egységes hang képviselete érdekében itt az idő, hogy számos külpolitikai kérdésben áttérjenek a minősített többségi szavazásra, mert nem engedhető meg, hogy egy-egy tagállam megakasszon fontos szavazásokat. Emellett akkor is célzott Magyarországra, amikor az uniós alapszerződés 7-es cikk szerinti jogállamisági eljárás megindításának fontosságáról beszélt, amelyben támogatja alelnöke erőfeszítéseit a lengyelekkel szemben. Juncker erős kifejezést használt, amikor az energetikai számlák és egyéb tranzakciók esetén a még mindig túl magas dollárhasználati arányt kárhoztatta és az euró nemzetközi megerősítéséért várható lépéseket jelzett.

Megszavazták a Magyarországot elítélő brüsszeli jelentést, Orbán is megszólalt

Nagy többséggel elfogadta a jogállamiság magyarországi helyzetéről szóló különjelentést hétfőn az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottsága (LIBE). A testület tehát dokumentumban mondta ki, hogy szerinte az országban fennáll a veszélye az uniós értékek súlyos és módszeres megsértésének, így indokolt az alapszerződés hetes cikke szerinti jogállamisági eljárás megindítása Magyarországgal szemben. A jelentést Soros-jelentésnek titulálta Orbán Viktor kormányfő a magyar parlamentben, és a jelentés szerinte azért született, hogy nyomást gyakoroljanak az országra a menekültkérdésben megfogalmazott álláspontja miatt.

Címlapról ajánljuk
Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Valamit tervez a kormány - Mi lesz az OTP-vel?
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility