Demokratikusabb lenne, ha a 2020 utáni új uniós 7 éves keretköltségvetésről már az új, egy év múlva megválasztandó Európai Parlamenttel folynának a tárgyalások, amelynek esetleg más elképzelései lesznek Európa jövőjéről, mint a jelenleginek - többek között ezt hangsúlyozta a téma kapcsán tartott mai brüsszeli sajtótájékoztatóján Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség újonnan kinevezett uniós ügyekért felelős államtitkára.
A tagállamok mintegy kétharmada, 16-17 tagállam Európa-ügyi illetékese jelezte a hétfői első vitán, hogy nem ért egyet a kohéziós, illetve az agrárkassza 2020 utáni időszakra javasolt vágásával és különösen annak - többségük szerint - aránytalanul nagy mértékével - foglalja össze a hétfői többórás vita egyik fő érdekességét a Bruxinfo. Aznap a lengyel és a magyar kormányfő Varsóban azt hangoztatta, hogy elfogadhatatlan az agrárkassza vágása a következő uniós büdzsében, és közben Brüsszelben az EU-pénzek jogállamisághoz való kötését is élesen bírálta a két ország illetékese. Amint az várható volt, tényleg éles viták látszanak már most a 2020 utáni EU-s költségvetésről, noha a forráselosztásra vonatkozó részletes tervek csak a következő egy hónap során válnak ismertté.
Bár a 27 lehetséges uniós tagállam közül már 23 csatlakozni akar az uniós pénzek hatékonyabb nyomon követését célzó Európai Ügyészséghez, Trócsányi László régi-új igazságügyi miniszter a mai parlamenti meghallgatásán átgondolatlan koncepciónak nevezte az új intézményt és szuverenitási okokkal is magyarázta, hogy Magyarország miért nem fog ahhoz csatlakozni.
Kizárólag teljesen egyértelmű helyzetben alkalmazná az Európai Bizottság azt a tervezett mechanizmust, amelyet az igazságszolgáltatás függetlenségét veszélyeztető tagállamok támogatásának felfüggesztésére dolgozott ki - hangsúlyozta az uniós igazságügyi biztos a Politico brüsszeli hírportálnak. A nyugtatásnak szánt üzenet azért jöhetett, mert a régiós országok leginkább azért aggódnak, hogy egy ilyen jogállamisági mechanizmusba szubjektív elemek is keveredhetnek. Közben azért egy-két fenyegető jellegű üzenetet is elmondott az uniós biztos.
Egyelőre fikciónak kell tekinteni az uniós támogatások jogállamisághoz kötését, a szubjektív kritériumok bevezetése ellentétes lenne az uniós szerződésekkel - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten, újságíróknak nyilatkozva.
Komoly bírálatokat fogalmazott meg a magyarországi korrupciós helyzet kapcsán az Európai Parlament (EP) költségvetés-ellenőrzési bizottsága (CONT), amely nagy többséggel (13:2) szavazta meg szerda délelőtt a témával kapcsolatos véleményét. Az anyag beépül majd az EP-ben Magyarországról készülő különjelentésbe és szeptemberben szavaznak majd a végső jelentésről az EP plenáris ülésén. Ezeknek az anyagoknak az eredménye, illetve üzenete befolyással lehet a következő évek uniós támogatás-kifizetésére Brüsszel felől, így érdemes rájuk figyelni.
Nemcsak a jogállamiság elveinek tiszteletben tartásától függne 2021-től az uniós támogatások kifizetése, hanem attól is, hogy az egyes tagállamok mennyire sikeresen küzdenek a korrupció ellen - írta meg a jövő héten bemutatandó brüsszeli költségvetési javaslat újabb jogosultsági feltételét ma a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ). A lap kiemelte: a brüsszeli tervek főleg Lengyelországot és Magyarországot érinthetik hátrányosan és közben a pénzosztás szabályainak átalakításával át akar terelni forrásokat a dél-európai országok felé az Európai Bizottság. A szankciós rendszerről szóló döntéshozatalban is ki akarja cselezni a Bizottság a visegrádi országokat.
Elfogadta ma az Európai Parlament plenáris ülése azt a jogilag nem kötelező érvényű, de mégis erős üzenetű állásfoglalást, amely szerint a lengyel jogállamisági helyzet "az uniós értékek súlyos megsértésének egyértelmű kockázatát hordozza magában". Éppen emiatt az állásfoglalás üdvözli, hogy az Európai Bizottság már decemberben elindította Lengyelországgal szemben az addig példátlan 7-es cikkely szerinti eljárást. A testületnek alapvető kifogásai vannak a lengyel jogállamisági helyzettel és a bíróságok korábbi átalakításával szemben és módosításokat kér a lengyelektől, amelyekre március 20-ig adott határidőt.
A Bruxinfo saját forrásai alapján árnyalni igyekezett azt a mai sztorit, miszerint a német kormány durvának tűnő tervvel rendelkezik a 2020 utáni EU-pénzek kifizetéséről, jogállamisági és menekültbefogadási feltételekhez kötnék majd a kifizetést. A lap szerint tényleg sok tagállam szeretné a jogállamisági előfeltételekhez kötni az EU-pénzek kifizetéséhez, de a németek azon terve, hogy több kohéziós támogatást kapna az az ország, amely több menekültet fogad be, inkább csak azt tükrözi, hogy a kohéziós politikát jobban a menekültprobléma enyhítésének szolgálatába kellene állítani. Az ügy általunk is megírt előzménye:
A 2020 utáni EU-s kohéziós támogatásokat az alapvető jogállami keretek meglétéhez kell kötni, és azoknak az országonak a régiói kapnának több pénzt, amelyek több menekültet fogadnak be - ezt a nagyon kemény következményekkel járó tervet szellőztette meg a napokban Brüsszelben a német kormány a Financial Times mai cikke szerint. A terv megvalósulása alapvetően megváltoztatná azt, amit eddig az EU kohéziós politikája jelentett és a lap szerint a berlini vezetés azon frusztráltságát tükrözi, hogy Magyarország és Lengyelország nem osztozik a menekültválság terhein.
A visegrádi négyek és négy térségi ország hajlandó a bruttó nemzeti jövedelme eddigi 1%-áról legalább 1,1%-ra, de akár 1,2%-ra is emelni a tagállami befizetési kötelezettségét a 2020 utáni uniós költségvetésbe - ezt jelezte a mai budapesti tanácskozást követő sajtótájékoztatón Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője. A magyar V4-elnökség nevében tett felajánlásért háláját fejezte ki Günter Öttinger, a büdzsé összeállításáért felelős uniós biztos, aki egyébként nagy kihívások előtt áll a Brexitből eredő költségvetési lyuk és a szaporodó uniós feladatok miatt. Szavai alapján úgy tűnik: nem kell különösebben aggódnia a régiós országoknak amiatt, hogy kemény jogállamisági feltételekhez kötnék az EU-pénzek kifizetését 2020 után és mindketten megállapították, hogy áthidalhatatlan akadályok nincsenek a V4+4 és az Európai Bizottság elképzelései között.
A Lengyelországgal szemben még karácsony előtt elindított jogállamisági eljárásról tárgyal ma Brüsszelben az új lengyel kormányfő Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnökkel és erre időzítve adott egy békülékeny hangvételű interjút ma az ARD német országos közszolgálati televíziónak Juncker. A beszéd uniós támogatásokkal kapcsolatos üzeneteit egy tegnapi konferencián már elmondta Juncker, miszerint nem híve annak, hogy büntetésként a kohéziós támogatásokat csökkentsék, illetve a kifizetéseket jogállamisági feltételekhez kössék.
Jogilag nem lehetséges, a gyakorlatban pedig nagyon komplikált lenne a strukturális alapok kifizetését összekapcsolni a tagállamok jogállamiság terén mutatott teljesítményével - ezt először ismerte el egy magasrangú uniós illetékes a minap, noha már hónapok óta ezzel az "árukapcsolással" fenyegette például Magyarországot az EU jogi biztosa. Ettől még nem dőlhetünk hátra, mert több nagy befolyású tagállam arra törekszik, hogy a 2020 utáni EU-pénzekről szóló tárgyalásokon elővegyék a kérdést és a strukturális alapokon túl az összes uniós támogatásra, azaz horizontálisan, kiterjesszék a pénzkifizetés kérdését.
Egy nyári figyelmeztetés után egy keddi finnországi beszédében is azt javasolta az EU igazságügyért felelős biztosa, hogy a 2020 utáni EU-s támogatások kifizetését a jogállamiság meglétének feltételéhez kellene hozzákötni.
Egyelőre nem látunk érdemi esélyt arra, hogy tíz éven belül belép az eurózónába Magyarország és Lengyelország, de a 2020 utáni EU-pénzek döntő része csak a fizetési övezet tagjainak lesz elérhető, így a nagy kép gyorsan megváltozhat és ez nyugtalanságot okoz a régió fővárosaiban - fejti ki meglátását Peter Attard Montalto. A Nomura londoni elemzője szerint az idegesség érthető, hiszen igencsak kellemetlen helyzet elé néznek a régiós kormányok az EU-pénzek, a jogállamiság, a pénzcsere, és az azzal kapcsolatos társadalmi támogatottság "négyszögében". Arra számít azonban, hogy a 2018-as magyar parlamenti választások után enyhül majd a kormány és az EU viszonya, de ezzel együtt is úgy gondolja, hogy a bolgárok és a horvátok előttünk fogják bevezetni az eurót.
A magyarországi uniós források csupán az EU-integráció kapcsán elszenvedett hátrányok szerény ellentételezésére szolgálnak, ezért nem lehet azok brüsszeli folyósítását plusz feltételekhez kötni sem a bevándorlás, sem egyéb ügyek kapcsán - hangsúlyozta egy mai sajtótájékoztatón Rétvári Bence. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára ezzel például arra a német kancellár által is felvetett összefüggésre utalt, hogy ha a kvótaper eredményét nem hatja végre Magyarország, akkor annak legyen következménye a 2020 utáni EU-támogatásokban, illetve arra, hogy német, illetve európai bizottsági felvetésre össze kellene kötni a jövőben a jogállamiság kérdését az EU-pénzek brüsszeli kifizethetőségével.
Mivel nem találta kielégítőnek a lengyel bírósági reformról küldött magyarázatot az európai Bizottság, ezért ma úgy döntött, hogy a nyáron elindított kötelezettségszegési eljárást a második fázisba lépteti - közölte ma a Bizottság. Ez azt jelenti, hogy a lengyel hatóságoknak egy hónapjuk van korrigálni a bírósági reform keretében kifogásolt lépéseket, ellenkező esetben viszont az Európai Bíróság elé kerül majd az ügy. A lengyel zloty azonnali reakcióként fél százalékot esett az euróval szemben.
Az Európai Bizottság holnapi testületi ülésén arra tesz javaslatot, hogy a tagállamok minisztereiből álló Miniszteri Tanács szeptember 25-én újra vitassa meg a lengyel jogállamiság helyzetét, így az EU 27-ek lényegében foglaljanak állást arról, hogy ki hogyan látja a lengyel folyamatokat - tudta meg három forrásból a Reuters.
Az Európai Bizottság (EB) megítélése szerint a lengyel kormány veszélyezteti a jogállamiságot - jelentette ki Vanessa Mock, az Európai Unió brüsszeli végrehajtó testületének egyik szóvivője kedden. Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter az EB által Varsó ellen folytatott jogállamisági eljárást politikai indíttatásúnak nevezte. Angela Merkel német kancellár pedig azt mondta: a lengyel ügy annyira fontos, hogy nem mehetnek el szó nélkül mellette.
Varsó kétségbe vonja a vele szemben elindított uniós jogállamisági mechanizmus jogszerűségét, az eljárás keretében bírált lengyel igazságügyi reformot pedig az európai elveknek megfelelőnek tartja - derül ki a külügyminisztérium honlapján hétfőn közzétett nyilatkozatból.
Sok területet érintő rendelettervezet jelent meg.
Napközben különösen a brit piacokon lehetnek nagyobb kilengések a választások miatt.
Gyengélkedik az ukrán légvédelem.
Törölték a kapacitásbővítési aukciót.
Egri Gábort, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökét kérdeztük.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
A hiány magas, 2026-ban választások lesznek.
