Levélben hívta meg csütörtökre Brüsszelbe Orbán Viktort az Európai Parlament elnöke, mivel akkor tárgyalja a testület a magyar felhatalmazási törvénnyel kapcsolatos panaszokat. David Sassoli annak apropóján hívta meg a magyar kormányfőt, hogy a kormány Varga Judit igazságügyminisztert delegálta volna a vitára.
Magyarország az új kornavírus-járvány elleni védekezés során eddig nem fogadott el olyan törvényt, amely ellenkezne az európai uniós joggal - jelentette ki Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke vasárnap a közszolgálati cseh hírtelevízió (CT24) vitaműsorában.
Egy francia államfői hivatali szóvivő szerint az Európai Bizottságnak politikai nyomást kell gyakorolnia Magyarországra és Lengyelországra a jogállamiság betartása kapcsán, és szerinte ezt a nyomást leghatékonyabban a pénzügyeken keresztül lehet megtenni – számol be a hírről a Reuters.
Több uniós ország - Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Portugália, Spanyolország, valamint Svédország - szerda este közös nyilatkozatban fejezte ki aggodalmát a magyar parlament által elfogadott, a koronavírus elleni védekezésről szóló törvény miatt. A nyilatkozat az egyes országok külügyminisztériumainak honlapján jelent meg.
Az Európai Bizottság jogállamisági szempontú vizsgálat alá vonja a magyar parlament által hétfőn délután elfogadott, éjjel már hatályba is lépett felhatalmazási törvényt, amely határozatlan időre rendeleti kormányzást vezetett be Magyarországon – jelezte a Bruxinfo összefoglalója szerint az Európai Bizottság igazságügyi biztosa. A testület egyébként tegnap azt is elmondta, hogy a koronavírus válság miatt átdolgozza a 2021-2027-es uniós költségvetési javaslatát is, azaz új keretekről fognak majd szavazni az év későbbi részében az állam- és kormányfők, nem arról, amiről február végén már egy kétnapos EU-csúcson próbáltak megállapodni.
Nehéz és kemény tárgyalásokra kell számítani az Európai Unió (EU) következő hétéves költségvetéséről az állam-, illetve kormányfők csütörtökre összehívott tanácskozásán - mondta Angela Merkel csütörtökön Berlinben.
A németek és franciák gyorsan döntésre akarják vinni a 2021-2027-es uniós költségvetés kérdését és ebben a helyzetben a magyar álláspont még mindig túl merevnek számít, lényegében illúziókat kerget a kormány arról, hogy mennyiben javítható fel az elhozható EU-pénzek volumene – írja brüsszeli szakértőkkel és diplomatákkal folytatott beszélgetései alapján a Bruxinfo. Mindez azért érdekes, mert a hétvégén kiderült: február 20-ra rendkívüli EU-csúcsot hívott össze az Európai Tanács elnöke, és az eseményen kifulladásig, azaz akár több napig is tárgyalhatnak, hogy ne húzódjon tovább az EU egészét érintő stratégiai kérdés rendezése.
Az eddigi jelzésekkel ellentétben nem tavasszal, hanem az év második félévben, a német EU-elnökség alatt teszi közzé az Európai Bizottság a minden tagállamra kiterjedő új jogállamisági jelentését, ami ráadásul nem három, hanem négy témára fókuszál majd – írja a Bruxinfo egy szerdai szakértői vitán elhangzott információk alapján. A magyar kormány tart ettől a jelentéstől, mert annak tartalma kihathat a 2021-2027-es EU-pénzek kifizetésére is, igaz az illetékes uniós biztos azt mondta: nem biztos, hogy a két téma összekötéséből tényleg lesz valami, hiszen egyhangú döntés kell róla.
Bár titoktartásban egyezett meg a magyar jogállamiságot és a Fideszt vizsgáló „három bölcs” az Európai Néppárt elnökével folytatott hétfői egyeztetésén, amikor átadták a vizsgálati jelentésüket Donald Tusknak, mégis szivárognak a részletek pártkörökben arról, hogy mi vár a Fideszre a következő hetekben, ez pedig salamoni döntést jelent – írja a német Franfurter Allgemeine Zeitung.
Míg a Bloomberg hétfőn reggel arról írt, hogy elhalaszthatják a Fidesz Európai Néppárti tagságával kapcsolatos döntést, mert a magyar jogállamiság vizsgálatára kirendelt „három bölcs” között nincs egyetértés a helyzetről, addig estére már azt is megtudtuk, hogy a Néppárt elnöke találkozott a három személlyel, megvitatták az elkészült anyagot és február elején megismerjük a pártvezér álláspontját is.
Nincs egyetértés a magyar jogállamiság vizsgálatára kijelölt „három bölcs” között, ezért nem nyújtották még be a vizsgálatukról szóló jelentést a párt elnökségének és így várhatóan nem is kerül sor a Fidesz néppárti tagságáról szóló döntésre a február eleji kongresszuson – értesült több forrásból a Bloomberg. Lényegében tehát elhalasztják a Fideszről szóló döntést.
Egy centiméterre volt a Fidesz attól, hogy kilépjen az Európai Néppártból (EPP) csütörtökön, mert a pártcsalád többsége "elárult bennünket" - közölte Orbán Viktor miniszterelnök a péntek reggeli rádióinterjújában. Az üzenet azután hangzott el, hogy tegnap az Európai Néppárt, benne a német koalíciós párti képviselők, jelentős része is megszavazta a magyar jogállamisági eljárás folytatásával és az uniós források jogállamisági feltételekhez kötésével kapcsolatos indítványt.
Az Európai Parlament a csütörtöki strasbourgi plenáris ülésén hatalmas többséggel megszavazta a Magyarország és Lengyelország ellen indított jogállamisági eljárással összefüggő, a két uniós tagállamot elmarasztaló állásfoglalási indítványát.
Az Európai Biztosság aggodalommal figyeli a magyar kormány bírói rendszer függetlenségét csorbító, a sajtó és a tudományos élet szabadságát csökkentő intézkedéseit, amelyek indokolttá teszik a uniós szerződés 7-es cikke szerinti eljárás folytatását - jelentette ki Vera Jourová, az európai értékek védelméért felelős uniós biztos szerdán Strasbourgban, az Európai Parlament (EP) plenáris ülésének a jogállamiság magyarországi helyzetéről folytatott vitáján.
26 uniós tagállam támogatta, vagy legalábbis nem ellenezte és csupán Magyarország, illetve Lengyelország vétózta meg az Általános Ügyek Tanácsának mai brüsszeli ülésén azt a tervet, hogy az Európai Bizottság által évente készítendő jogállamisági jelentések a tagállamok közötti jogállamisági párbeszéd alapját jelentsék, azaz összekapcsolják a két témát - írja a Bruxinfo. A magyar és lengyel ellenkezés miatt a finn soros elnökség csak a saját nevében adott ki egy értékelő anyagot, de rövidesen megjelenik majd tőlük a 2021-2027-es uniós költségvetés részletes javaslata és benne a jogállamisági feltételrendszer kifejtése is.
Az Európai Parlament két pénzügyi szakbizottsága együttes ülésén nagy többséggel elfogadta, és támogatta az EP tárgyalási pozícióját a jogállamiság és a költségvetési pénzek összekapcsolása érdekében – írja az Eurológus.
Az már biztosnak tekinthető, hogy a 2021-2027-es uniós költségvetésben a pénzek kifizetését összekötik a jogállamisági feltételekkel, de a feltételeket és a mechanizmus aktiválását várhatóan úgy fogalmazzák majd meg, hogy abba belemenjen például Magyarország és Lengyelország is, azaz kompromisszum körvonalazódik – mutat rá hétvégi anyagában a Bruxinfo.
Megerősítette hétfői budapesti látogatása során a finn miniszterelnök, hogy a jogállamisági szempontok betartásához akarják kötni a következő uniós költségvetési ciklusban az EU-s támogatásokat, igaz a magyar miniszterelnök szerint egyelőre csak politikai szlogenként létezik ez a fajta a kondicionalitás. A magyar kormányszóvivő szerint ez az árukapcsolás egy zsarolás, amibe semmi esetre se megy bele a magyar kormány, így újra belengette a következő 7 éves keretköltségvetés esetleges vétóját.
Jelenleg úgy tűnik, hogy az összes tagállam kész elfogadni” az EU-támogatások jogállamisági feltételrendszerhez kötését – mondta a finn YLE közszolgálati csatornának nyilatkozva vasárnap Antti Rinne. Az Európai Unió soros elnökségét ebben a félévben betöltő Finnország miniszterelnöke mindezt azután mondta, hogy pénteken a témáról egyeztetett Brüsszelben és az elé időzítette, hogy ma (hétfőn) Budapestre, illetve Prágába látogat.
Az Európai Unió soros elnöki tisztségét ebben a félévben betöltő finn miniszterelnök nem tágít és mindenképpen el akarja érni, hogy a Magyarországnak különösen fontos regionális fejlesztési támogatásokat hozzákössék a 2020 utáni EU-s költségvetésben a jogállamisági feltételrendszerhez, ez a téma pedig feszültséget okot a két kormány között – írja a Népszava a hozzá eljutott belső, részben nem nyilvános jelentéseken alapuló külügyminisztériumi információk alapján.
Perlusz László, a VOSZ főtitkára mondta el meglátásait.
Elkápráztatta a világot a bemutatón.
Cikkünk folyamatosan frissül.
A meghódított terület 40%-át már visszaszerezték az oroszok.
A külügyminiszter szerint minden opciót meg kell vizsgálni.
Ezután nehéz lesz végrehajtani az ICC parancsát.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
