Az orosz-ukrán feszültség enyhülésének elsõ jeleire már hajnalban javulni kezdett a piaci hangulat, ami a forint ugrásszerû erõsödéséhez vezetett reggel, majd az orosz elnök dél körüli további nyugtató szavaira még nagyobb lendületbe jött a magyar fizetõeszköz (is). A napközben látott 1% körüli erősödését nap végére is meg tudta őrizni a forint, ami nem is csoda, hiszen közben a javuló kockázati étvágy mellett (makroadatok hiányában) az S&P500 amerikai részvényindex ma új történelmi csúcsra tudott emelkedni.
Erõteljes kockázatkerülést váltottak ki a nemzetközi pénz- és tõkepiacokon a hétvégi orosz-ukrán fejlemények, amely negatív hangulatot a feltörekvõ piacok, azon belül is a mi térségünk látványosan megérzett. Az orosz rubel után ugyanis a forint esett a második legnagyobbat (1,4%) a ma esti állapot szerint a dollárral szemben péntekhez képest. A negatív hangulatban erõre kapott a svájci frank, így vele szemben kétéves mélypontra bukott a magyar fizetőeszköz 258,5 körül. Az euróval szembeni jegyzések is kétéves mélypont körüli szintet jeleznek 313,8 körül. Az állampapírpiacunkon ma a nap nagy részében mérsékelt hozamemelkedés mutatkozott.
Ma hajnalban kedvező adatok érkeztek Japánból, mind az ipari termelési adatok jobban alakultak a vártnál, mind az inflációs statisztikák jobban tartják magukat, mint gondoltuk volna. Ettől függetlenül továbbra is az feltételezhető, hogy az áprilisi adóemelés okozta visszaesésre reagálnia kell majd a japán jegybanknak és így a jen most látott mérsékelt erősödése hamar megfordulhat.
A japán jegybank nem kívánja nyilvánosságra hozni a pénzmennyiségre vonatkozó becsléseit mostantól, nehogy abból a laza monetáris politika időzítésére spekulálhasson a piac. A Bloomberg értesülései szerint továbbra is 6 és 8 ezer milliárd jennyi államkötvényt vásárolhatnak havi szinten, de a közleményeikben ezt nem fogják kommentálni.
A mai napon Haruhiko Kuroda, japán jegybankelnök arról beszélt egy alsóházi meghallgatáson, hogy nem fognak hezitálni, ha módosítani kell az eszközvásárlási programjukon a kockázatok miatt - jelentette a Reuters. Ezen kijelentés arra utalhat, hogy az áprilistól várható keresleti sokkra reagálni fog a japán monetáris politika.
A korábbi várakozásoknál gyorsabban emelkedik az infláció Japánban és emiatt a jegybankjuk kivárhat a további stimulus melletti elköteleződéssel. Valószínűleg még így is reagálni kényszerül majd a forgalmi adóemelés okozta sokkra, de a várakozások módosulása jó jelnek tekinthető.
A hétfõi esést gyorsan korrigálták tegnap a fõbb részvényindexek a világban, ma pedig már valóságos szárnyalás bontakozott ki. Ez a hatalmas jókedv azonban a forintpiacra egyáltalán nem ragadt rá, amiben jórészt két hazai tényezőnek van szerepe. Egyrészt a reggel megjelent magyar inflációs adat (43 éves mélypont) továbbra is nyitva hagyta az ajtót az MNB kamatvágások előtt, másrészt ezt meg is erősítette ennek lehetőségét Balog Ádám MNB-alelnök. A kamattartalom további olvadása azonban még a rendkívül erős globális kockázati étvágy mellett sem igazán támogatja a forintot.
Több hónapja nem volt olyan mértékû csökkenés a vezetõ amerikai részvényindexekben, mint ami tegnap este, de a reggelig fennmaradt borongós hangulat az európai piacokon délelõtt már gyorsan javulni kezdett. A forint azonban ezzel nem „törõdött” és délelõtt mérsékelt gyengülést szenvedett el az euróval szemben 300-ig, amivel kilógott a régiós devizák közül. Itt azonban megállt az árfolyam, majd a délután Moszkvából érkezett hírek hatására kissé visszaerõsödött a forint. Közben a térségünkben a török líra napközben új történelmi mélyponton is járt a dollárral szemben, míg a dél-afrikai rand bõ ötéves mélypontot ütött.
Elképzelhető, hogy az eredetileg kitűzött 2 évnél hosszabb időt vesz igénybe, mire a jegybank eléri a maga számára kitűzött, közép távon 2%-os inflációs célját - érzékeltette újra aggodalmát egy mai beszédében a Bank of Japan egyik jegybankára. Sayuri Shirai azonban csak az egyik azon 3 vezető döntéshozó közül a 9 tagú testületben, akik a cél elérésével kapcsolatos kételyeiknek már korábban nyilvánosságot adtak.
Az év elsõ kereskedési napja után ma is mérsékelt gyengülést szenvedett el a forint az euróval szemben, de továbbra is a 300-as szint alatt tudott kissé maradni az árfolyam, miközben az állampapírok másodpiacán enyhe hozamcsökkenés volt ma a tegnapi kis emelkedés után. Küflöldön megállt a vezető részvényindexek lemorzsolódása, a dollár viszont továbbra is jó erőben van a főbb devizákkal szemben. Idehaza Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szolgált az elsõ nagyobb gazdasági meglepetéssel.
A dollár valószínűleg erősödne, ha a Fed már ma este bejelentené, hogy visszafogja az eszközvásárlási programjának volumenét, míg a vezető (amerikai) részvényindexek eséssel, a külső egyensúlyi helyzet alapján sérülékeny feltörekvő piaci devizák pedig hanyatlással reagálhatnak.
Úgy néz ki, hogy a japán jegybank jövőre még brutálisabb mértékben vásárolhat államkötvényeket a jövőre esedékes adóemelés hatásai miatt. A Bank of Japan már most is több mint 15 százalékát birtokolja a tetemes méretű japán kötvényállománynak és óriási kockázatot jelent ennek az egész folyamatnak a piaci megítélése.
A japán jegybank 2014 második negyedévében tovább bővítheti a jelenleg is rendkívül agresszív gazdaságösztönző programját. Ugyanakkor Tohru Sasaki, a JP Morgan vezető elemzője és egyben a Bank of Japan korábbi munkatársa úgy véli, hogy a piacot már nem lehet ezzel meglepni. Nem lesz tehát újabb Kuroda-sokk és emiatt a jen dollárral szembeni árfolyama ismét a 100-as körüli szinten ingadozhat jövőre.
A Bank of Japan ma hajnalban megjelent jegyzőkönyvéből kiderült, hogy a japán jegybankárok valójában nagyon is bizonytalanok a fellendüléssel kapcsolatban, akárcsak a piac. Többük is hangsúlyozta, hogy a lefelé mutató kockázatokat látja dominánsnak mind az infláció mind a növekedés kapcsán.
A kérdéses inflációs folyamatokról szóló elemzésünket az alábbiakban olvashatja el: 2013.11.08 11:00 Még nem dőlt el a japánok csatája
A Bank of Japan a mai napon bejelentette, hogy változtatás nélkül folytatja az eszközvásárlásait és szinten tartja az irányadó rátáját. A közleményt követő sajtótájékoztatón ugyanakkor Haruhiko Kuroda jegybankelnök arról beszélt, hogy a BoJ nem fog hezitálni a további lépések kapcsán, ha kockázatokat lát felmerülni. Ugyanakkor véleménye szerint a kedvező globális környezet és a jelenlegi japán folyamatok nem indokolnak további lazítást.
Stabilan a péntek esti szint körül (298) kezdett ma a forint az euróval szemben, és mivel a külpiaci légkör továbbra is egyértelmûen kedvezõ maradt, erõsödni kezdett a magyar fizetõeszköz. Már egy kis mozgás is elég volt ahhoz 297-ig, hogy egyhetes forintcsúcsról beszélhessünk. Érdemi forintpiaci reakciót nem váltott ki a mai dollárkötvény kibocsátás, illetve annak eredménye. Ma fontos makroadat sem idehaza, sem külföldön nem jelent meg, így elsõsorban hangulati alapú kereskedés mutatkozott, amelyet továbbra is leginkább az határozott meg, hogy a Fed egyelõre önti a pénzt a piacra az eszközvásárlási programjának teljes ütemû fenntartásával.
Központi kérdésnek számít, hogy sikerül-e a japán gazdaságpolitikának végre legyűrnie a gazdaság vérét oly régóta szívó deflációt. A jegybank áprilisban soha nem látott méretű mennyiségi lazításba kezdett és sok piaci jelentésből azt szűrhettük le, hogy az infláció is megindulni látszik. Márpedig ez így nem teljesen igaz sajnos. Valójában a headline infláció emelkedéséhez leginkább a fukushimai katasztrófa miatt folyamatosan emelkedő energiaárak járultak hozzá és ezek egyelőre még nem gyűrűztek kellően tovább a gazdaság többi részébe. Ne higgyük el tehát a korai sikerjelentéseket, már csak azért se, mert jelenleg még a japán jegybank saját előrejelzései szerint sem teljesül az inflációs cél 2015-ig.
A Bank of Japan nem változtatott a jelenlegi monetáris politikai irányán és szinten tartotta az eszközvásárlások ütemét, ahogy az széles körben várható volt. Ugyanakkor most közölte a jegybank a gazdasági kilátásokkal kapcsolatos riportját is és a 2014-es GDP-re vonatkozó előrejelzését felfelé módosította, míg az inflációs kilátásokon nem változtatott.
Idén áprilisban a három évvel ezelőttihez képest közel 35%-kal 5345 milliárd dollárra ugrott a globális devizapiaci forgalom - derült ki a Nemzetközi Fizetések Bankjának (BIS) világszinten legátfogóbb, közelmúltban közzétett statisztikájából. A japán jegybank végül éppen idén áprilisban bejelentett brutális pénznyomtatási programja bizonyára szerepet játszott abban, hogy a fő devizapárok közül a legnagyobb, 72%-os forgalomnövekedést a dollár/jen keresztnél mérte a BIS. Közben azonban az egyébként messze legnagyobb forgalmú euró/dollár devizakeresztnél "csak" 17%-os volt a forgalomnövekedés 2010 tavaszához képest. Az összesítés több igen érdekes folyamatra is rávilágít, így például arra, hogy a mexikói peso és a kínai jüan váltak a nyolcadik és kilencedik legkereskedettebb devizává, megelőzve olyan nagy fejlett piaci devizákat, mint a svéd és a norvég korona, amelyek három évvel ezelőtt még befértek a top10-be. A mi régiónkhoz sorolt devizák közül a forintnál és a lengyel zlotynál csak kis, a többieknél viszont hatalmas forgalomnövekedést láttunk az utóbbi három évben. A friss adatok alapján még egyértelműbbé vált, hogy a világ devizapiaci fővárosa London, így az is érthető, hogy a britek miért akarnak kimaradni a devizapiaci tranzakciókra is vonatkozó, 11 uniós ország által bevezetni tervezett illeték hatálya alól.
Magyar idő szerint ma hajnali négykor hirtelen esésnek indult a japán jen, ugyanis egyszerre kettő arra ható hír is felbukkant. Először a társasági adócsökkentés közelségéről figyelmeztetett a Kyodo hírügynökség, majd a GPIF japán nyugdíjalap jelentett be sajtótájékoztatót. Ennek a háttérben a piac arra számít, hogy az óriási vagyonnal rendelkező alap részvényvásárlásokba kezdhet a túlságosan nyomott kötvényhozamok miatt.
