A DEI csak egy másik szó a rasszizmusra. Szégyellje magát mindenki, aki használja
- vélekedett Elon Musk, Donald Trump közeli szövetségese, a világ leggazdagabb embere.
A DEI lett az új N-szó; az új jobboldali absztrakció, amelyet a republikánusok használnak a feketeellenes rasszizmusuk elrejtésére
- érvel Mehdi Hasan progresszív újságíró a Guardianben.
"A «DEI» betűszó szépen hangzik, de ez nem más, mint pozitív diszkrimináció és faji preferenciák más néven; egy olyan rendszer, amely faji kvótákat és önkényesen kiosztott szerepeket tartalmaz az «elnyomó» és «elnyomott» csoportok számára Amerikában" - nyilatkozta a CNN-nek Ryan P. Williams, a Claremont Institute konzervatív agytröszt elnöke.
"A DEI a legjobb esetben a tehetség gondozásáról, annak méltányos méréséről, valamint a rejtett és hátrányos helyzetű tehetségek felkutatásáról szól egy olyan világban, ahol nem mindenkinek van egyenlő esélye arra, hogy megmutassa képességeit" - mondta a Merck gyógyszerészeti cég korábbi elnök-vezérigazgatója, Ken Frazier.
nos, az már most biztos, hogy a DEI-ról sarkosan Megoszlanak a vélemények. de miről is beszélünk egyáltalán?
Itt kezdődött minden
A sokszínűségi, méltányossági és befogadási programok (diversitiy, equity and inclusion, ezen alapszik a DEI rövidítés) évtizedes történetre tekintenek vissza az Egyesült Államokban, néhányan pedig egészen a "szabad" és a rabszolgatartó államok között kitört polgárháborúig (1861-1865) visszamennek, hogy beazonosítsák azok előfutárát.
Abraham Lincoln 1863-as rabszolga-felszabadítási kiáltványa után két évvel létrehozták ugyanis a felszabadítottak hivatalát (Freedmen's Bureau), ami az Észak és Dél közötti háború lezárultával szociális ellátást és munkakeresési, földszerzési segítséget nyújtott a szabad emberré nyilvánított feketéknek – változó és helyenként eltérő sikerrel. A hivatal működését mindvégig ellenezte számos déli fehér, és az újonnan alakult Ku-Klux-Klan rasszista gyűlöletcsoport céltáblájára is felkerült. A meggyilkolt Lincoln utódja, a Dél újjáépítését kevésbé szigorú formában elképzelő Andrew Johnson még elnöki vétót is próbált emelni a hivatal ellen, mondván, az beavatkozott az államok jogaiba, és állampolgárok egy csoportját előnyben részesítette a másikkal szemben, hatalmas pénzügyi terhet róva a szövetségi kormányra. A több fronton is támadott állami szervet végül 1872-ben szüntette meg a Kongresszus.
A DEI direkt előzményének tulajdonképpen az affirmative actiont tekinthetjük,
amit eredetileg "megerősítő intézkedésnek" fordíthatnánk, de jelentése inkább "pozitív diszkriminációként" vonult be többek közt a magyarországi köztudatba is.
Az affirmative actiont mint gyakorlatot az 1960-es években tetőző fekete polgárjogi mozgalom hatására alkották meg – az egyenlő jogokat követelők élére Martin Luther King Jr. tiszteletes állt. A Dél 19. század második felétől elinduló "újjaépítése" az úgynevezett Jim Crow rendszerszintű bevezetését hozta el: korlátozták a feketék szavazati jogát és faji alapú szegregáció uralkodott az élet valamennyi területén – mindez a Legfelsőbb Bíróság mára megdőlt, "elkülönített, de egyenlő" elvével összhangban.
Hivatalosan az 1961-ben Fehér Házba költözött, demokrata párti John F. Kennedy használta legelőször az affirmative action kifejezést egy elnöki rendeletben, előírva, hogy a kormányzat
megerősítő intézkedéseket tegyen annak biztosítása érdekében, hogy a jelentkezőket faji, vallási, bőrszínre vagy nemzeti származásra való tekintet nélkül alkalmazzák, és a munkavállalókat [tisztességesen] kezeljék a foglalkoztatás során.
A '63-ban meggyilkolt Kennedy utódja, Lyndon B. Johnson ezután 1964-ben aláírta a mérföldkőnek tartott polgárjogi törvényt, amely megtiltotta a faj, bőrszín, vallás, nem és nemzeti származás alapján történő foglalkoztatási diszkriminációt, valamint törvénytelenné nyilvánította a szegregációt a nyilvános helyeken, például az állami iskolákban és könyvtárakban. Emellett létrehozta az Egyenlő Foglalkoztatási Esélyek Bizottságát (Equal Employment Opportunity Commission), amely a munkahelyi diszkrimináció felszámolásáért felel máig (ez a testület egyébként közte volt azoknak, melyeknek Trump nemrég kirúgta a demokrata tagjait).
Johnson, a törvény hátrányos megkülönböztetés elleni előírásait alátámasztandó, ugyancsak elnöki rendeletet adott ki az affirmative action előírásáról a kormányzat számára, amit később a nemi diszkrimináció tiltásával is kiegészített.
A polgárjogi vívmányok és a feminista mozgalom második hullámának kibontakozása nyomán a '60-as és '70-es években megszaporodtak a munkavállalói panaszok és diszkriminációs perek, ezáltal egyre több vállalat kezdte el beépíteni a sokszínűséget az üzleti stratégiájába, például diversity trainingek, magyarul sokszínűségi képzések vagy érzékenyítés keretében. Az ellenreakció, a '80-as évek konzervatív mozgalmi hullámának következtében, ami Ronald Reagant is hivatalba sodorta, viszont megérkezett a visszaütés: Kalifornia, Washington és Michigan államban például betiltották az affirmative action használatát a közigazgatásban és a felsőoktatási felvételi eljárásban.
A gyakorlat ugyanis addigra annyira kinőtte magát, hogy
több egyetemen "pozitív diszkriminációt" alkalmaztak a felvételikor,
azaz előnyben részesítették a kisebbségi vagy történelmileg marginalizált, azaz háttérbe szorított társadalmi csoportokat. 1978-ban a Legfelsőbb Bíróság alkotmányellenesnek ítélte a faji alapú felvételi kvótákat, azt azonban törvényesnek találta, hogy a rassz megjelenjen egy tényezőként a sok közül.
a 2003-as Grutter v. Bollinger ügy során a legfőbb bírói testület szintén engedélyezte az "alulreprezentált kisebbségi csoportok" előnyben részesítését, amennyiben szigorúan nem ez az egyetlen faktor
(illetve a jelentkező rassza nem eredményezhet automatikus felvételt vagy elutasítást). Utóbbi döntés azután született, hogy egy fehér diáklány azt állította, rosszabb esélyekkel indul a felvételin a kisebbségi tanulókkal szemben, ezzel diszkriminációt elszenvedve a faji hovatartozása miatt. Noha a bíróság nem adott neki igazat, a bírák többségi véleménye megemlítette, hogy arra számítanak,
25 év múlva már nem lesz szükség a faji preferenciák alkalmazására.
A gyilkosság, ami mindent megváltoztatott
2020. május 25-én a minneapolisi rendőrség négy tisztje részt vett George Floyd megölésében, egyikőjük több mint 9 percig térdelt a fekete férfi nyakán. Floydot egy hamisított 20 dolláros bankjeggyel végrehajtott bolti vásárlás miatt vették őrizetbe. A videóra vett gyilkosság hatalmas löketet adott az egyébként 2013-ban, a feketék ellen elkövetett rendőri erőszak miatt létrejött Black Lives Matter mozgalomnak (BLM), és hónapokig tartó, olykor erőszakba torkolló tiltakozásokat váltott ki az Egyesült Államokban és világszerte egyaránt.
A liberálisokhoz húzó Vox alapítója, Matt Yglesias már 2019-ben felhívta a figyelmet a progresszív, "woke" ideológia térhódítására, melyhez részben a kritikai fajelmélet (critical race theory) biztosított akadémiai hátteret. Ez "később kiegészült a különböző csoportidentitásokon alapuló elnyomás összefüggő rendszerét leíró «interszekcionalitás» fogalmával, amely a faji diszkriminációval kapcsolatos belátásokat kiterjeszti más, szintén (sokszor többszörösen) alávetett helyzetben levő társadalmi csoportok tagjaira" - magyarázza Mándi Tibor egyetemi docens az Ütközőpályák című kiadványban.
Mándi emellett kiemeli, a kritikai fajelmélet alapján a rasszizmus ellentétének nem annak hiánya tekintendő, hanem a faji alapú előítéletek elleni aktív cselekvés, illetve állami fellépés, amennyiben a "színvak" politika kudarcot vallana.
A kritikai fajelmélet a jogtudomány kritikai ágából nőtt ki, ami "a klasszikus liberális jogintézmények a faji egyenlőtlenségek felszámolására való alkalmatlanságából indul ki, és a faji elnyomás rejtett struktúráinak feltárását és lebontását tekinti feladatának" - fogalmaz Mándi, aki szerint a progresszív ideológia egy másik eleme, amely szembemegy a klasszikus liberalizmus alapelveivel, az a lelkiismereti, vélemény- és szólásszabadság. Ennek példája a mára talán kevésbé népszerűvé vált "elhallgattatás kultúrája", az úgynevezett cancel culture.
George floyd tragédiájának árnyékában a köz- és magánszférában is hatalmas népszerűségre tettek szert a különböző sokszínűségi kezdeményezések.
Ez érezhető volt a vállalatok téma iránt hirtelen megnövekedett érdeklődésén, így jelentősen több esélyegyenlőséget hirdető reklámot láthattunk – ennek bal- és jobboldali kritikusai persze egyaránt rámutattak a cégek haszonszerzési motivációira. De nemcsak a marketingiparban érződött a Floyd-effektus: a LinkedIn elemzése szerint
2019 és 2022 között 168,9%-kal nőtt a sokszínűségért és befogadásért felelős vezetői pozíciók száma.
Ez idő tájt vált igazán elterjedtté és népszerűvé a DEI betűszó is, ami összefoglalja a sokszínűségi, méltányossági és befogadási törekvéseket. Ezek lehettek munkavállalói képzések a kulturális különbségek áthidalásáról vagy olyan toborzási gyakorlatok is, melyek figyelembe veszik a személyzet társadalmi összetételét.
Külön vita zajlik egyébként konzervatívok és progresszívek között arról, hogy az equalitynek (egyenlőségnek) vagy a DEI betűsző középső tagjának, az equitynek (méltányosságnak) kellene-e előtérbe kerülnie: előbbi többnyire az egyenlő lehetőségek megadására, míg utóbbi a személyre szabott feltételek biztosítására utal az egyenlő kimenetel érdekében.
2020 környékén számos amerikai és nemzetközi cég jelentett be sokszínűségi célokat, melyek nyomán egy kitűzött arány elérésig növelték volna például a női vagy színesbőrű vezetőik, alkalmazottaik vagy alvállalkozóik számát. Összességében az ország legnagyobb vállalatai a Floyd halálát követő évben közel 50 milliárd dollárt terveztek fordítani a faji egyenlőtlenségek kezelésére – becsülte a Washington Post 2021-ben.
A Pew Research Center 2023-as kutatása alapján egyébként tízből hat amerikai mondta azt, hogy munkahelyén érvényben vannak olyan irányelvek, amelyek a felvétel, az előléptetés vagy a fizetés igazságosságára összpontosítanak. 52%-uk emellett arról számolt be, hogy tartanak sokszínűséggel kapcsolatos munkahelyi képzéseket vagy megbeszéléseket, harmaduknak pedig van olyan munkatársa, aki a sokszínűségért felel (33%).
Érkezik az ellencsapás
A 2020-ban elnökké választott Joe Biden több rendeletet is hozott a DEI-hez kapcsolódóan, egyikben azt leszögezve, hogy
a szövetségi kormánynak olyan munkaerővel kell rendelkeznie, amely tükrözi az amerikai nép sokszínűségét.
A DEI definíciója Joe Biden 14035-as számú elnöki rendelete nyomán:
A „sokszínűség” kifejezés az amerikai népet alkotó számos közösség, identitás, rassz, etnikum, háttér, képesség, kultúra és meggyőződés - beleértve a hátrányos helyzetű közösségek - bevonásának gyakorlatát jelenti.
A „méltányosság” kifejezés a következetes és szisztematikus tisztességes, igazságos és pártatlan bánásmódot jelenti minden egyénnel szemben, beleértve a hátrányos helyzetű közösségekhez tartozókat is, akiktől ezt megtagadták.
A „befogadás” kifejezés a mindenféle háttérrel rendelkező alkalmazottak tehetségének és képességeinek elismerését, megbecsülését és felhasználását jelenti.
Egyes források, ahogy a korábbi demokrata kormányzat is, egyébként a DEIA rövidítést használják, amely magába foglalja az accessibilityt, azaz az akadálymentességet is.
Az „akadálymentesség” kifejezés a létesítmények, információs és kommunikációs technológiák, programok és szolgáltatások tervezése, építése, fejlesztése és karbantartása oly módon, hogy azokat minden ember, beleértve a fogyatékkal élőket, teljes mértékben és függetlenül használhassa.
bármennyire is virágzott a dei a korábbi években, 2025-ben kijelenthetjük, leáldozóban vannak A sokszínűségi programok.
Az efelé mutató első lépést a Trump által konzervatív irányba tolt Legfelsőbb Bíróság tette meg 2023-ban, amikor alkotmányellenesnek nyilvánította a pozitív diszkrimináció használatát a felsőoktatási felvételi során.
A pert 2014-ben ázsiai-amerikai diákok csoportja indította a Harvard Egyetem ellen, amiért az elitfőiskola felvételi eljárása állítólag negatívan diszkriminálta őket: az ázsiai származású jelentkezők kiválóbb tanulmányi eredménnykel rendelkeznek, mégsem veszik fel őket, sérelmezték. Mint érveltek, egy "színvak" eljárás igazságosabb lenne.
A faji megkülönböztetés felszámolása azt jelenti, hogy az egészet meg kell szüntetni
- fogalmazott a többségi határozatban John Roberts főbíró. Konzervatív kollégája, Neil Gorsuch különvéleményében kifejtette, az 1964-es polgárjogi törvény megtilt mindenféle faji alapú megkülönböztetést, így véleménye szerint a pozitív diszkriminációt is. A Legfelsőbb Bíróság két liberális tagja viszont azzal érvelt a többség döntésével szemben, hogy
a faji egyenlőtlenségek figyelmen kívül hagyásával nem lehet kiegyenlíteni egy fajilag egyenlőtlen társadalmat. Ami igaz volt az 1860-as években és 1954-ben, az ma is igaz: Az egyenlőség megköveteli az egyenlőtlenség elismerését.
- fogalmazott Elena Kagan és Sonia Sotomayor.
Az NBC szerint amúgy vegyes kép rajzolódott ki az ítélet utáni első felvételi alapán: volt elitegyetem, ahol nőtt, volt, ahol csökkent a felvett ázsiai-amerikaiak aránya.
Két évvel később, a DEI-t többnyire a különböző kisebbségek pozitív diszkriminációjaként lefestő Republikánus Párt, benne az Ovális Irodába idén januárban visszatérő Donald Trump amerikai elnökkel, számos lépést tett a sokszínűségi projektek beszántására.
Trump a hivatalba lépése után azonnal megszüntette a kormányzati dei-programokat,
az állami vezetőknek előírta az összes ilyen és "környezeti igazságossághoz" kapcsolódó iroda és pozíció szanálását. Mint arról beszámoltunk, Trump rendelete "veszélyesnek, megalázónak és erkölcstelennek" nevezte a programokat, miközben az elnök a beiktatási beszédében egy "színvak és érdemeken alapuló társadalom" megteremtésére tett ígéretet.
Trump nemcsak az elmúlt pár év – republikánusok által túlkapásnak tartott – sokszínűségi törekvéseivel számolt le:
ugyancsak visszavonta Lyndon B. Johnson már említett, 1965-ös rendeletét is, amely megtiltotta a szövetségi kormányzatban a foglalkoztatás során történő diszkriminációt.
ezenkívül minden szövetségi DEI-alkalmazottat fizetett szabadságra küldtek.
A közalkalmazottakat egyúttal arra figyelmeztették, hogy "kedvezőtlen következményekkel" kell számolniuk, ha nem jelentik az akár "rejtett módon" működő méltányossági és befogadási programokat. Az elnök egyik rendeletében a kormányzattal szerződésben álló magáncégeket is a DEI-programok eltörlésére kívánta rábeszélni, a kormányzati szerveket pedig magáncégek kivizsgálására utasította "polgárjogi" kihágások felderítése céljából.
Azok körében, akik a hátrányos megkülönböztetés felszámolását és az esélyegyenlőség megteremtését egyáltalán célként tűzik ki, a DEI-vita, illetve az affirmative actiont övező ellentét dióhéjban tehát arról szól, hogy
elegendő-e a papíron mindenkit egyenlően kezelő, (szín)vak hozzáállás, vagy ehelyett konkrét lépéseket kell tenni a nők és a kisebbségi vagy alávetett csoportok segítése érdekében.
A történelmi és kortárs esetekre hivatkozva a demokrata táborhoz tartozó amerikaiak inkább utóbbival értenek egyet, míg a republikánusok felé húzók inkább előbbivel, mivel úgy vélik, így nem a valós érdemre kerül a hangsúly, és "fordított rasszizmus" alakulhat ki a fehérekkel szemben.
A magánszféra viszont, úgy tűnik, Trump rendeletei nélkül is érezte a változó idők szelét,
egy részük már az újraválasztása előtt visszakozott a sokszínűségre vonatkozó korábbi célkitűzésektől. Ám november után sorra jelentette be a Walmart, a Meta, az Amazon és a Google is, hogy elállnak a terveiktől – bár egyes cégek kitartottak vagy ráerősítettek ezekre, mint a JP Morgan vagy a Costco.
A legtöbb DEI-szakember persze elismeri, ezt is lehet rosszul csinálni, magán- vagy állami szektorban egyaránt – itt általában a tüneti kezelésként felfogható, kézzelfogható előrelépés tekintetében megkérdőjelezhető kvótákra mutatva – és azt is valós problémának tartják, hogy az érzékenyítési projektek olykor akár a visszájára is elsülhetnek anélkül, hogy érdemben növelnék a befogadást.
A visszavonulót fújó vállalatok többsége mindeközben hangsúlyozta, ez nem azt jelenti, hogy nem szeretnének befogadó kultúrát kialakítani dolgozóik körében. És bár számos egyetem szintén eltávolította a DEI-vezetők titulusát weblapjáról, azok gyakran más címmel, de változatlanul, vagy programjaikat továbbfejlesztve folytatják,
a betűszó maga ugyanis "toxikussá" vált.
Úgy gondolom, hogy ez egy nagyon különleges pillanat, amikor a DEI három betűjét bűnbakként és gonoszként kezelik. Mindenért ezt a három betűt hibáztatják. De mint kiderült, a legtöbb közvélemény-kutatás azt mutatja, hogy az amerikaiak többsége valójában úgy véli, hogy a sokszínűség jót tesz az országnak.
- vélekedett Shaun Harper, a University of Southern California munkatársa.
Harpernek részben igaza van. De csak részben,
a felmérések arra engednek következtetni, hogy az amerikai társadalom rendkívül megosztott a DEI-t illetően.
- A Pew Research októberi felmérésében a szűk többség (52%) úgy vélekedett, főként jó dolog "a munkahelyi sokszínűség, egyenlőség és befogadás növelésére való összpontosítás", és csak 21% nevezte zömében rossznak. 2023-hoz képest azonban 4 ponttal csökkent a támogatók, és 5 százalékponttal nőtt az ellenzők aránya.
-
Az amerikai dolgozók körülbelül fele (52%) úgy véli, munkahelye megfelelő figyelmet fordít a DEI-programokra, ez az arány viszonylag stabil maradt a Pew szerint. Mindazonáltal egyre többen gondolják úgy, hogy cégük túl sok figyelmet fordít a sokszínűség növelésére: ez az arány 14-ről 19%-ra emelkedett.
- A Pew 2023-as felmérésében az affirmative action fogalmát ismerők 36%-a tartotta azt jó dolognak, 29% rossznak, míg egyharmaduk bizonytalan volt. Az egyetemi felvételik kapcsán a megkérdezettek fele helytelenítette, hogy a diákokat szűrő főiskolák figyelembe vegyék a faji és etnikai hovatartozást, míg egyharmaduk helyeselte ezt. 49% úgy vélte, ez igazságtalanabbá teszi az eljárást, míg csak 20% szerint teszi igazságosabbá.
- Ám a YouGov szerint 4 százalékponttal többen eltörölnék a DEI-programokat a kormányzatban és az iskolákban, mint sem, a New York Times és az Ipsos pedig szinte döntetlent mért (48% támogatja, 47% ellenzi a sokszínűségi törekvések megszüntetését).
- Egy januári Harvard/Harris kutatásban a szavazók 59%-a egyetértett (41% ellenében) azzal a kijelentéssel, hogy "a kormányzati állásokra szűnjön meg a faji alapon történő felvétel, és a kormányzati alkalmazottak érdemeken alapuló felvételéhez térjenek vissza."
A DEI és a hozzá kapcsolódó fogalmak (pozitív diszkrimináció, sokszinűség) megítélése tehát nagyban függ attól, hogy általánosságban van-e szó a sokszínűségről mint értékről – amiről összességében nagy az egyetértés Amerikában –, vagy konkrétan az átpolitizált betűszóra kérdeznek rá. Továbbá az is felmerül, hogy a hátrányos helyzet méltányolását kizárólagosnak kell-e tekinteni az érdemen alapuló kiválasztással szemben.
Ami biztos, hogy Trump-adminisztráció közel sem bánik kesztyűs kézzel bármivel, amit DEI-nak vagy ahhoz kapcsolódónak titulálnak – mint például a transznemű katonák hadseregbeli szolgálata, amit rendeletben tiltott meg az elnök. Ám ettől függetlenül nem fognak hirtelen, nyom nélkül eltűnni a nagy múlra visszatekintő sokszínűségi törekvések és diverzitási programok, inkább azok átalakulására számíthatunk a magáncégeknél is.
Címlapkép forrása: Chip Somodevilla/Getty Images
