Nem okozott nagy meglepetést az amerikai jegybank legutóbbi üléséről készült jegyzőkönyv, annyit megtudhattunk, hogy a bankárok elkötelezettek a 2015-ös kamatemelés mellett, bár a gazdasági kondíciók javulásával időben korábbra is tolódhat a monetáris kondíciók szigorítása. A Fed természetesen nem fog sietni, már csak azért sem, mert a jegybankárok szerint az első számú kockázat az alacsony infláció, ami miatt továbbra is nagyon ébernek kell lenni - írja a Reuters.
Miután tegnap hajnalban megtudtuk, hogy váratlanul recesszióba süllyedt Japán, ma már be is jelentette Abe Shinzo miniszterelnök, hogy a jövő őszre (!) tervezett újabb áfa-emelést másfél évvel elhalasztják.
A szingapúri központi bank több mint 9,3 milliárd dollárt juttat vissza 19 pénzintézet számára, mivel teljesítették a jegybank által szabott feltételeket. Az extra tartalék képzésére azért került sor, mert a nevezett bankok ellen vizsgálat folyt a referencia kamatlábak manipulációja ügyében - írja a Reuters.
Az elemzői várakozásokban megfogalmazottnál (50 bázispont) sokkal nagyobb, 150 bázispontos kamatemelésről határozott mai ülésén az orosz jegybank. Ezzel az irányadó ráta már 9,5%-on jár. A döntést elsősorban az infláció ugrásának fékezési szándékával indokolta a jegybank, amely az idei évben már a negyedik jelentős kamatemelésre kényszerült a tőkekivonás miatt zuhanó rubel, és az emiatt fokozódó inflációs kockázatok hatására.
Számos brit bank és elemző is úgy gondolja, hogy a brit jegybank tervezett lépése, miszerint a globális 3% helyett magasabbra tenné a tőkeáttételi mutató szintjét, negatív hatással lehet a jelzálogpiacra a hitelezési költségek növekedése miatt. A nagybankok, mint a Barclays, a Nationwide és a Santander úgy látják, hogy egy minimum 4%-os, de valószínűleg több mint 5%-os mutatót határoz majd meg a jegybank a pénzügyi szektorra nézve - írja a Financial Times.
Kismértékben, 148 millió euróval 35,684 milliárd euróra emelkedtek szeptember végére Magyarország nemzetközi tartalékai - közölte az előzetes adatot ma reggel a Magyar Nemzeti Bank.
A hazai és a külső inflációs környezet miatt nem kizárható, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2016-ig vár a monetáris szigorítás elkezdésével - vélekedtek pénteki tanulmányukban londoni pénzügyi elemzők.
Csaknem teljes egyetértéssel kezdődött, végül éles vitába torkollt a Budapest Economic Forum jegybankelnöki panelbeszélgetése a jegybankok és ezen belül hangsúlyosan az MNB válság során mutatott teljesítményével, szerepével kapcsolatban. Normális, hogy a válság során kibővül a jegybankok szerepe, és bizonyos reálgazdasági célok is bekerülnek a követendő célok közé, de az MNB kamatcsökkentésének mértékével és egyéb élénkítő lépésekkel kapcsolatban már éles pengeváltás alakult ki. Balog Ádámnak például rosszul esett, hogy Surányi György szerint nincs semmi igazán új az MNB által tavaly óta követett monetáris politikában. Surányi többek között az MNB bankrendszerrel kapcsolatos "leültető" stratégiája kapcsán is éles kritikával élt.
Fontosabb részletek
Bod Péter Ákos szerint a sokféle jegybanki eszköz együttesen fejti ki hatásait, így "a sikernek sok apja-anyja van, abban szeret mindenki osztozni"
Járai Zsigmond szerint most teljesen mást csinál az MNB, mint korábban és most teljesen jó is, amit tesz
Karvalits szerint ez (az alacsony kamaton keresztüli, forintgyengülésre is alapozó stratégia) furcsa Járaitól, aki korábban saját elnöksége alatt éppen ennek ellenkezőjét csinálta
Surányi György szerint már 100 éve is lényegében azt csinálták a jegybankok, mint a most újként tálalt lépések, az viszont új és jó jelenség, hogy a fiskális és monetáris politika közötti fal leomlott
Balog Ádám szerint nem igaz, hogy ne tennének újszerű, innovatív lépéseket és hangsúlyozta: az MNB sok elemzés alapján, megalapozottan csökkentette a kamatot,
A 2,1%-os alapkamat a jelenlegi inflációs kilátások mentén 2015 második félévéig fennmaradhat és a közönségszavazás is azt jelezte: egyelőre valóban nem várható kamatemelés
Surányi szerint elhibázott, hogy az MNB csak a headline inflációra "lő" és szerinte súlyos negatív gazdasági következményei lesznek a bankrendszer "leültetésének"
A folyamatos jegybanki kamatcsökkentések a kamateredmény sort, míg a gyengébb forintárfolyam a devizaárfolyamból származó eredmény sort javította jelentősen és ez tette lehetővé, hogy az alapítványok számára úgy adjon át 200 milliárd forintnyi vagyont a jegybank, hogy közben az első félévi eredménye még mindig 18 milliárdos nyereséget tartalmazzon - többek között ez derült ki a Magyar Nemzeti Bank ma közzétett első féléves jelentéséből. Az anyag egyik érdekes ábrája szerint jórészt a márciusi dollárkötvény-kibocsátás hatására (ami a jegybanki tartalékba került át) a tartalékok átlagos bekerülési árfolyama euróban kifejezve szép lassan felkúszott 290-ig, noha egy éve még 274-nél láthattuk. Mindez azt is jelenti, hogy ha a jelenlegi 311 körüli szinten maradna tartósan az euró árfolyama, akkor például euróként már "csak" 7-8%-os nyereséget tudna elkönyvelni a jegybank a devizahitelek forintosításához eladandó devizán. Igaz, mivel ez várhatóan sok milliárd eurós tétel lesz, így az általa kereshető nyereség még így is brutális összeget adhat ki, ami potenciálisan további "költekezés" előtt nyitná meg az utat. Erről bővebben az alábbi cikkünkben írtunk, illetve vélemény cikkben külön foglalkoztunk az alapítványi vagyonátadás közgazdasági képzést támogató részével:
Az amerikai jegybank egyik vezetője szerint a legnagyobb kockázat számukra az, ha túlságosan korán nyúlnak a monetáris kondíciók szigorításához. Pontosan ezért nagyon óvatosnak kell lenni a kamatemeléssel, inkább a szükségesnél később tegyék csak ezt meg, mert nem olyan óriási probléma, ha az inflációs célt minimális ideig túllövik - írja a MarketWatch.
Jövő héten is változatlanul hagyja az irányadó rátát a jegybank - ez a piaci várakozás a Portfolio felmérése szerint. Nem jellemzi ennyire egységes vélemény a távolabbi jövőt. Az elemzők egy része arra számít, hogy az MNB már a Fed jövőre várt kamatemelését is követni fogja, mások viszont a jóval távolabbi frankfurti kamatemeléstől várja a szigorító ciklus beindulását.
Az alapítvány felállításának forrása nem a nemzetközi tartalék, hanem a jegybank eredménye, ezért az alapítványok létrehozásához nem volt szükség költségvetési források bevonására. A MNB eredménye az alapítványoknak történő tőkejuttatás ellenére sem került negatív tartományba - áll a jegybank válaszában, melyet a Portfolio kérdésére küldött.
A Magyar Nemzeti Bank a kelet-magyarországi kastélyvásárlással, amely oktatási és szabadidős célokat szolgál, az európai jegybankok gyakorlatát követi azután, hogy a korábbi hét MNB-üdülőből 2009-re egy sem maradt a tulajdonában - többek között ezt hangsúlyozza az a Financial Times Beyondbrics véleményrovatában megjelent cikkre reagáló válaszcikk, amelyet pénteken tett közzé honlapján a Magyar Nemzeti Bank kommunikációs vezetője. Hergár Eszter szerint az FT írásának több állítása pontosításra szorul és "nincs szó újságírói oknyomozás nyomán előkerült, eltitkolt információról". Emiatt leszögezi, hogy "A cikkben szereplő téves állításokból a szerző sajnos téves következtetéseket von le, és a szabadidőközpont megvásárlása nyomán egyenesen a kommunizmus visszatérésére céloz Magyarországgal kapcsolatban, félrevezetve ezzel a Financial Times olvasóit." Az alábbiakban a jegybanki válaszcikket változtatás nélkül közüljük.
Júliusban közel 148 milliárd forinttal 2115 milliárd forintra mérséklődtek a magyar állam likvid pénztartalékai, azaz a jegybanknál tartott betétállománya - közölte az előzetes adatot ma a Magyar Nemzeti Bank. A kismértékű csökkenés annak ellenére következett be, hogy a hónap során a magyar állam egy nagy törlesztést hajtott végre. Ha viszont előretekintünk, akkor arra számíthatunk, hogy a pénztartalékok meredeken csökkenni fognak az év végéig. Ez egyébként a gazdaságpolitika jól felfogott érdeke is.
Két és féléves mélypontjára zuhant a forint tegnap. Hol van hát ilyenkor a Magyar Nemzeti Bank, a pénzügyi stabilitás őrzője? - Teszik fel egyre többen a kérdést, azt remélve, hogy a jegybank majd beavatkozik. Csakhogy a kérdés egyáltalán nem ilyen egyszerű, ezért most körüljárjuk, hogy a jegybank milyen viszonyban is van az árfolyammal és milyen esetekben avatkozhat be annak szabad piaci alakulásába.
Jelentős bizonytalanságot érzékelt a Monetáris Tanács a múlt keddi kamatdöntés előtt a kamatvágási ciklus aljával kapcsolatban, amelyeket szeretett volna eloszlatni és egyértelművé akarta tenni, hogy "milyen kamatszinten és mikor szeretné lezárni a ciklus" - hangsúlyozta a Figyelőnek adott, ma megjelent interjúban Palotai Dániel. A Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója így azzal indokolta a sokakat meglepő, 20 bázispontos, azaz gyorsítást jelentő, ciklus végi kamatvágást, hogy "A tanács ezzel kívánta aláhúzni, hogy tartósan laza monetáris kondíciókat akar fenntartani. Úgy gondolom, ez nagyobb hangsúlyt kapott így, mint ha csak 10 bázispontot vágtak volna".
Az elmúlt 2 évi folyamatos kamatcsökkentési ciklussal az alapkamat elért arra a szintre, ami mind az inflációs célkövetés logikája, mind a reálgazdasági élénkítés szempontjából megfelelő - ezzel indokolta azt az MNB, hogy a mai, vártnál nagyobb (20 bázispontos) kamatvágást követően befejezte a vágási ciklust. Matolcsy György MNB-elnök jelzése szerint tartósan alacsony kamatlábra rendezkedtek be, ami szavai szerint azt jelenti, hogy legalább 2015 végéig szeretnék a most beállított 2,1%-os szinten tartani az alapkamatot. Persze nem zárkóznak el attól, hogy a közép távú inflációs célt elsődlegesen szem előtt tartva változtassanak a kamaton. Megjegyzése szerint a monetáris tanács ma sem volt egységes a kamatdöntésnél. A testület abban érdekelt, hogy a 4% feletti GDP-növekedést és a 4% alatti munkanélküliségi rátát célzó kormányzati gazdaságpolitikát támogassa. Matolcsy külön méltatta annak a 4 monetáris tanácstagnak a szerepét a sikeres kamatcsökkentési sorozatban, akik 2012 augusztusában, leszavazva az MNB akkori vezetését, bátor módon nekiálltak vagdosni a kamatot.
Fontosabb részletek
A jegybank a vártnál nagyobb mértékben, 20 bázisponttal vágta az irányadó rátát
Ezzel viszont egyben véget is vetett a kamatvágási ciklusának
Az iránymutatásukból kiderült, hogy a laza monetáris kondíciókat a jegybank rendkívül hosszan, 2015 végéig fent kívánja tartani
Az inflációs cél középtávú elérést a jegybank ezen monetáris kondíciók mellett biztosítottnak látja
A forint a 20 bázispontos kamatvágást követően hirtelen gyengülni kezdett, majd meredek fordulatot véve 308-ig erősödött az euróval szemben.
A történelmi mélységbe süllyedt hazai infláció és a rendkívül kedvező magyar pénz- és tőkepiaci környezet mellett, de fokozott geopolitikai kockázatok kíséretében ma nem 10, hanem 20 bázisponttal 2,1%-ra vágta az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. A piaci várakozásoknál nagyobb vágással sorozatban már a 24. egymást követő hónapban mérséklődött az alapkamat. A vártnál nagyobb kamatvágás fényében az már nem váratlan, hogy a jegybank sajtótájékoztatót tart Matolcsy György vezetésével, a jövőbeni kamatdöntések szempontjából az esemény rendkívüli jelentőséggel bír.
