Negyed százalékponttal 2,75 százalékra méréskelte az irányadó ráta szintjét az ausztrál jegybank, holott sokan tartásra számítottak. A jegybankelnök az alacsony növekedést, a visszafogott hitelezési aktivitást és az erős árfolyamot említette a vágás okaként.
Kihelyezett kamatdöntő ülést tart ma Pozsonyban az Európai Központi Bank kormányzótanácsa. Az elemzők szűk többsége számít arra, hogy a testület 25 bázisponttal 0,50 százalékra csökkenti az irányadó euróövezeti kamatszintet.
A Magyar Nemzeti Bank holnap 11-kor mutatja be a Növekedési Hitel Program részleteit - tudatta közleményében a jegybank.
Üdvözli a jegybank olcsó forrásnyújtási törekvését Surányi György egyetemi tanár, az Intesa Sanpaolo regionális vezetője, amely bankcsoport érdekeltségébe tartozik a CIB is. Ez az intézkedés önmagában azonban kevés a gazdaság beindításához, szerkezeti reformok és üzletbarát politika is szükséges a gazdaság fellendítéséhez. A kamatcsökkentés is jó irány, azonban a piaccal nem szabad szembemenni, szerinte a forintot erősíteni kellene - derül ki a közgazdász Indexnek adott interjújából. Surányi szerint a végtörlesztés hiba volt, a magán-nyugdíjpénztár megszűntetése viszont nem volt teljesen elhibázott lépés.
Újabb történelmi mélypontra, 4,75%-ra vágta irányadó kamatát mai ülésén a monetáris tanács. A piac számított a 25 bázispontos mérséklésre, sőt, Londonban a merészebb elemzők a fél százalékpontos csökkentést is elképzelhetőnek tartottak - a jegybank azonban kitartott a szokásos ütem mellett.
A kedvező inflációs és visszafogott növekedési kilátásokkal magyarázza a monetáris tanács a mai kamatcsökkentést. A vállalatokat terhelő adók nem gyűrűznek át az árakon a fogyasztókhoz, mert a kereslet nagyon szűk, és ez útját állja a drágítási szándékoknak - áll a megjelent közleményben. A kilátásokat illetően a végső üzenet a szokásos: ha a középtávú inflációs kilátások összhangban maradnak a 3 százalékos céllal, és fennmaradnak a kedvező pénzügyi piaci folyamatok. Megállapíthatjuk: az infláció oldaláról rövid távon aligha fenyeget veszély, vagyis csak a globális környezet romlása állíthatja meg a kamatcsökkentési sorozatot.
Az elmúlt hetek alapján egyértelmű a gazdaságpolitika törekvése arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank idei működési eredményének javításán keresztül mérsékelje az állam 2014-es jegybanki veszteségtérítési kötelezettségét. Az eddig jelzett lépések azonban közvetlenül nem segítenek ebben. A legfrissebb nemkonvencionális "trükk", a kéthetes jegybanki eszköz átalakítása pedig végül oda vezet, hogy ugyanúgy finanszírozza majd magát az állam, ahogy tavaly, de közben több más cél elérését is segíti. Könnyen előfordulhat például az, hogy a gazdaságpolitika megteremtené a lehetőségét annak is, hogy a választásokhoz közeledve bármikor előtörlesztést kezdeményezzen a Nemzetközi Valutaalap (IMF) felé.
Ma este jelenti be Orbán Viktor miniszterelnök, ki lesz a jegybank alelnöke - értesült az hvg.hu. Ez egybevág a korábbi értesülésekkel, miszerint valamikor a kormányülés után tudhatjuk meg az új alelnök nevét. A hvg.hu szerint a monetáris tanácsból érkezhet a személy, ami megerősíti az Index információit, hogy Bártfai-Mager Andrea és Gerhardt Ferenc lehet az esélyes. Két új alelnök várhatóan nem lesz.
A tények alapján meg kell szűnnie a túlzott deficit eljárásnak. Abban azonban nem bízhatunk, hogy az EU ezek alapján dönt. Az országnak ugyanis vannak ellenségei, akik a bankadó és a közműcégeket terhelő adók miatt dühösek Magyarországra - jelentette ki Orbán Viktor a közrádióban. A kormányfő a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában a jegybank új programjával kapcsolatban úgy vélekedett, hogy indokoltak a Magyar Nemzeti Bank új kísérletei. A miniszterelnök bizakodó az ország növekedési kilátásait illetően, meglepetést fog okozni Magyarország idén ebben a tekintetben. Arról is beszélt, hogy Magyarország egy északi gázvezeték megépítésére készül Szlovákiával közösen.
Csütörtök esti döntésével a Standard and Poor's negatív kilátást rendelt Magyarország hitelminősítéséhez, egyúttal megerősítette az érvényben lévő "BB" adósbesorolást. A hitelminősítő véleménye szerint a legutóbbi változtatások az egyes magyar intézményekkel kapcsolatban aláássák az ország intézményi hatékonyságát. Az elemzők itt konkrétan a jegybanki vezetőváltást és a legutóbbi alkotmánymódosítást említik meg. A forint azonnal gyengüléssel reagált a hírre.
Írásbeli kérdésre adott válaszban fejtette ki meglátásait Magyarország devizatartalékáról Varga Mihály. A nemzetgazdasági miniszter szerint a tartalék jelenlegi mérete megfelel a különböző szabályoknak és elegendő ahhoz is, hogy a piac bizalmát biztosítsa. Azt is rögtön hozzáteszi, hogy a tartalék szintjéről a jegybank illetékes dönteni, nem pedig a kormány.
A szerdán napvilágot látott sajtóértesülések szerint újabb devizahiteles mentőcsomagot tervez a kormány, ezúttal a 90 napon túli késedelemben lévő adósok számára. A program részletei egyelőre nem ismertek, de a sajtóértesülések és egy tavalyi adósmentő program alapján már most körvonalazódni látszik, mit tartalmaz majd a csomag. Cikkünkben többek között összefoglaljuk, miként kivitelezhető, illetve milyen hatásokkal járhat ez az intézkedés. Annyit már most valószínűsíthetünk, hogy sem a bankszektor stabilitására, sem a jegybanki devizatartalékra nem fog nagy veszélyt jelenteni, ugyanakkor nem is csodaszer: kétséges, hogy hosszú távú megoldást jelentene a késedelmes adósok fizetőképességi problémáira, illetve megnyugvást hozna a piac számára.
Máris jön a La Nina.
Szeptember 17-én lesz a Future of Finance konferencia, amelyen feltárul a pénzügyek jövője.
Kijevben nem fognak örülni a felvetésnek.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
A hiány magas, 2026-ban választások lesznek.
A szintetikus kövek mindent felforgatnak.
