A japán kormány még szigorúbb inflációs célt határozna meg a Bank of Japan számára - számolt be róla a Reuters. Amennyiben a jelenlegi tervek szerint az energiaárak (volatilisebb) hatását is kiszűrnék az élelmiszerárak után, akkor ez által az új definíció szerint célzott (mag)infláció nehezíthetné a két éven belülre meghirdetett 2 százalékos szint elérését. Ugyanakkor azon túl, hogy a lépés miatt definíciószinten tovább maradna deflációban Japán, ez további politikai töltettel is szolgálhatna a kormányzati programhoz.
Japánban a minimálbérek emelését fontolgatják amellett, hogy a vállalati szférát is béremelésekre próbálják ösztönözni. Eddig mindez nem volt túl sikeres, az elmúlt egy évben szinte semmi nem történt, pedig ez kulcsfontosságú lehet mind a reflációs stratégia, mind a recesszió leküzdése szempontjából.
Japánban soha nem látott mértékű monetáris stimulussal próbálják kihúzni a gazdaságot a több mint 15 éve tartó deflációs időszakból. Ez az úgynevezett reflációs stratégia kulcsfontosságú az ország növekedése szempontjából, és ezt jól tudja a japán kormányzat is. Viszont több vállalatvezető a gyenge belső keresletre hivatkozva nem tervezi egyelőre az árainak az emelését. Nyilatkozataikban nem túl optimisták az ország kilátásaival kapcsolatban és terveik szerint inkább külföldön terjeszkednének. Ettől függetlenül a májusi inflációs adatok kedvezőnek mondhatóak és több felmérés szerint az inflációs várakozások is a Bank of Japan kedve szerint alakulnak. A júniusi előzetes adatok viszont újra a pénzromlás kedvezőtlen alakulását vetítik előre. A bemutatott idősorokból jól látszik, hogy a historikusan hosszan problémát jelentő deflációtól nem tudnak egyhamar megszabadulni a japánok. Az nem kérdés, hogy ilyen szintű monetáris expanzióval előbb vagy utóbb inflációt tudnak gerjeszteni. Ugyanakkor a kitűzött cél, miszerint két százalékos inflációt érnének el két éven belül, talán túl ambiciózusnak bizonyulhat. Jelen írásban tisztába tesszük azt is, hogy egyáltalán miért van szükség inflációra, és mit mondanak a közgazdaságtanban arra, hogy mitől van vagy éppen nincs drágulás.
A Bank of Japan legközelebb július 10-11-én ülésezik. Elsősorban azt fogják megvizsgálni, hogy a kötvénypiac stabilizálódik-e, majd a második negyedéves kilátásokat veszik számba. Ez az ülés lesz az első ellenőrzési pont arra vonatkozóan, hogy a reflációs stratégiájuk működik-e vagy sem.
Négy éve nem látott növekedést mutatott júniusban a japán bankok hitelállománya - írja a Reuters. A kedvező adat arra utal, hogy az agresszív japán monetáris politikai stimulus segített az ingatlanhitel-kereslet növelésében.
Ezen a héten külföldről sokkal kevesebb adat érkezik, mint ahogy az elmúlt napokban megszokhattuk. Amire érdemes figyelni, az a Fed legutóbbi kamatmeghatározó ülésének jegyzőkönyve és a japán jegybank kamatmeghatározó ülése. A hazai naptárban több fontos esemény szerepel. Napvilágot látnak a júniusi államháztartási és inflációs adatok.
A japán bankok állampapír-kitettsége alááshatja a miniszterelnök Shinzo Abe terveit, a jegybank megemelt inflációs célja miatt ugyanis a hitelintézetek magas kockázatokkal szembesülnek a kötvénypiacon - írja a Bloomberg. A hitelezési aktivitás alacsony, a bankok betétállománya 11 éves rekordnak számító mértékben nő, így a pénzintézetek nem tudják, mit kezdjenek a nagy mennyiségű készpénzzel.
Ma hajnalban több kedvező adat érkezett Japánból. Az ipari termelés 2, a kiskereskedelmi forgalom pedig 0,8 százalékkal nőtt májusban, de jó hír az is, hogy a magárindex szerint havi szinten már emelkedtek a fogyasztói árak. A képet egyedül az árnyékolta be, hogy a fogyasztói kiadások a várt emelkedés helyett csökkentek.
Kikuo Iwata, a Bank of Japan alelnöke szerint további eszközök állnak a rendelkezésükre amennyiben tovább szeretnék folytatni a jegybanki lazítást. Készek akár a lefelé, akár a fölfelé mutató kockázatok kezelésére az árszínvonal és a növekedés kapcsán - jelentette ki a Reutersnek adott nyilatkozatában a 70 éves egykori professzor. Ugyanakkor hozzátette, hogy a rövid távú ingadozásokra nem kíván reagálni a jegybank. A közelmúltban megfigyelt jenerősödést és tőkepiaci hanyatlást az alelnök külső okokra vezette vissza.
A Japán Energiagazdasági Intézet (IEEJ) a szigetország energetikai kormányzati szervezeteinek támogatásával megvalósíthatósági tanulmányt készít egy lehetséges magyarországi tiszta szén projektről - olvasható a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közleményében.
Májusban több mint 10 százalékkal nőtt az export volumene Japánban, következésképen a külkereskedelmi hiány kisebb lett a vártnál. Az exportvolumen emelkedését a jen gyengülése indokolhatta.
Japánban több meghatározó vállalatvezető is rendkívül szkeptikus a japán gazdaságpolitika eredményeivel kapcsolatban. Sok vállalat számára egyedül a külföld felé fordulás kecsegtet növekedési lehetőséggel. Mindez pedig erőteljesen meglátszik beruházásaik irányán is - írja a Bloomberg. Gyenge belföldi keresletet érzékelnek továbbra is, aminek folytán nem emelnek árakat. Még a jen gyengüléséből eredő költségeiket sem hárítják át a fogyasztókra. Ezek fényében, egyelőre nem tűnik sikeresnek Japán reflációs stratégiája. Talán még várni kell a monetáris politika (modell szinten és késleltetett) hatásainak a gazdaságba való begyűrűzésére.
Ma hajnalban a japán kabinet ismertette hosszú távú növekedési stratégiáját. Shinzo Abe, miniszterelnök szerint a gazdaságélénkítés és a fiskális problémák megoldása a két legfontosabb szempont. Közben napvilágot látott a legutóbbi kamatmeghatározó ülés jegyzőkönyve, amely szerint nem gondolkoznak egységesen a tanácstagok.
Az amerikai eszközvásárlási program körüli bizonytalanság, az EKB kötvényvásárlási programjának német alkotmánybírósági vizsgálatával kapcsolatos félelmek erősödése valamint a Világbank visszavágott globális növekedési prognózisa, sőt a kínai gazdasági növekedés lassulásával kapcsolatos fokozódó félelmek mind szerepet játszhattak abban, hogy meredek eséssel indult a csütörtöki európai kereskedés. Igaz, délutánra már csillapodtak a kedélyek, így az amerikai indexek már az előző napi záróértékeik felett ingadoztak a magyar piac zárása környékén. A javuló nemzetközi hangulatból a magyar börze nem igazán tudott profitálni, így a BUX 0,7 százalékot esett.
Fontosabb részletek
Pánikhangulatban indult az európai kereskedés, miután tegnap az amerikai indexek közel 1 százalékot, ma reggel ázsiai társaik pedig több százalékot estek
A pesszimizmus mögött a Fed eszközvásárlási programja körüli bizonytalanság, a kínai gazdasági növekedés lassulása illetve a japán jegybank újabb lazítási intézkedéseinek elmaradása állhatott
A bizonytalanságot az is fokozhatta, hogy az EKB kötvényvásárlási programjának német alkotmánybírósági vizsgálatával kapcsolatos félelmek egyre erõsödtek
Mindezek mellett a Világbank visszavágta a globális növekedési prognózisát
A nap végére több európai index is erõre kapott, miután kedvezõ amerikai makrodatokat publikáltak
A magyar börze szintén talpra állt, mely elsõsorban az OTP-nek köszönhetõ
Japánban is azt tervezik a szabályozók, hogy a bajba jutó bankok, biztosítók, brókercégek megmentését az adófizetők helyett az adott pénzintézetben kitettséggel rendelkezők állják. Ennek érdekében a befektetőket is bevonják a megmentési folyamatba - írja a Financial Times.
A japán jegybank immáron hatodik alkalommal beszélt javuló kilátásokról az ország gazdaságával kapcsolatban. Nem változtattak a stimulus mértékén, tartják magukat a korábban megfogalmazott reflációs terveikhez. Ugyanakkor a piaci szereplők újításról szerettek volna hírt kapni, ami elmaradt. Mindez pedig a vártnak megfelelően a jen erősödéséhez és a tőkepiac hanyatlásához vezetett kedden.
A következő napokban csak néhány fontosabb adat lát napvilágot, köztük a májusi inflációs statisztika. Az Egyesült Államokból is csak a hét második felében érkezik néhány fontosabb adat. Ma hajnalban kamatmeghatározó ülést tart a japán jegybank.
Hektikus mozgásokat láthattunk a májusi lokális csúcsok óta a japán részvénypiacon, a tőzsde erőteljes lejtmenetbe kapcsolt, a napi záróárakat alapul véve egy hajszálnyira vagyunk már csak a definíció szerint 20%-os eséssel együtt járó medve piactól. A jen eközben évek óta nem látott mértékben erősödött, mindezek pedig többek között arra utalhatnak, hogy a piac egyelőre kétkedve fogadja Japán legutóbb felvázolt növekedési stratégiáját. A japán részvénypiac a jelenlegi szinteken vonzónak tekinthető értékeltségi szempontból, figyelembe véve az elkövetkező évekre vonatkozó növekedési kilátásokat.
A jen tegnapi erősödése után három éves csúcspontra került a dollárral szemben, ugyanakkor Taro Aso, japán pénzügyminiszter elmondása szerint nem tervezik, hogy devizapiaci intervenciót hajtsanak végre. Esett a japán tőkepiac is, az elemzők véleménye szerint egy visszakorrekcióról van szó, mert a fundamentumoktól eltávolodottan és túl gyorsan mozgott az árfolyam november és május között.
Új élénkítő és gazdaságfejlesztő lépések terveiről számolt be szerdán a japán kormányfő. Még több értékpapírt vásárolnának a nyugdíjalapok, speciális gazdasági térségek ösztönöznék a beruházásokat, jobban növekednének a bérek, többet költenének az infrastruktúrára és még az építési engedélyeken is puhítanának, hogy jobban menjen az ország gazdasága. A bejelentések a miniszterelnök korábbi terveinek a harmadik pillérét fedik fel, a strukturális átalakítások a gazdaság hosszú távú növekedési potenciálját volna hivatott biztosítani. Ugyanakkor a bejelentett tervek elmaradtak a várakozásoktól és a részletek hiánya bizonytalanságot keltett a piacokon. Így a japán tőzsdeindex gyengülni kezdett, a jen pedig erősödött.
A japán jegybank deflációellenes intézkedéseit üdvözölte a Nemzetközi Valutaalap. A szervezet szakértői szerint a vele párhuzamos árfolyam-gyengülés egészen addig nem probléma, amíg az belső célokat szolgál, illetve fiskális és strukturális reformok kíséretében történik. Közben napvilágot a láttak az áprilisi inflációs statisztikák, amelyek a deflációs nyomás enyhülésére utalnak.
