A státusztörvény bevezetése által leginkább érintett 6 hétben mintegy 2500-an mondtak fel az állami szektorban a tankerületeknél - írja a G7 a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) által kikért és tanároktól származó adatokra hivatkozva.
Mát meghallgatható a Portfolio Checklist hétfői adása. A mai műsorban három témát dolgoztunk fel. Az első a lengyel választás volt, amiről Kiss Csabát, a Portfolio Globál rovatának elemzőjét kérdeztük. A második blokkban Szlovákiával foglalkoztunk, többek között azzal, hogy a Robert Fico vezette kormánynak milyen gazdasági kihívásokkal kell szembenéznie. A témával kapcsolatban itt volt velünk Zsoldos Ákos, a Portfolio makroelemzője. A harmadik részben az oktatás volt a téma, Radó Péter kutatóval a hazai oktatási rendszer lehetséges jövőjéről beszéltünk.
Euróban, illetve az árszínvonalbeli különbségeket kiszűrő vásárlóerő-standardban (PPS) számítva is Magyarországon a legalacsonyabb az általános és középiskolai tanárok fizetése az EU-n belül – derül ki az Európai Bizottság oktatási együttműködési hálózata, az Eurydice pedagógusbérekről szóló éves jelentéséből. A felmérés egyben arra is rámutat, hogy egy általános iskola felső tagozatában tanító hazai pedagógusnak 42 évet kell a pályán eltöltenie ahhoz, hogy megkaphassa a karrierje során megszerezhető legmagasabb fizetést.
A napokban jelent meg állandó szerzőnk „Az oktatáskormányzás jövője” című, laikusoknak és szakértőknek egyaránt szóló könyve. A könyv a közoktatási rendszerek irányításáról szóló időutazás: részletesen elemzi a közoktatás kormányzását szolgáló rendszerek elmúlt fél évszázadban lezajlott fejlődését, a legfejlettebb országok jelenlegi kormányzati rendszereit és azt, amit a kormányzás jövőjéről ma tudni lehet. Cikkünkben a Tea Kiadó hozzájárulásával a könyv zárszavát közöljük két részletben.
A napokban jelent meg állandó szerzőnk „Az oktatáskormányzás jövője” című, laikusoknak és szakértőknek egyaránt szóló könyve. A könyv a közoktatási rendszerek irányításáról szóló időutazás: részletesen elemzi a közoktatás kormányzását szolgáló rendszerek elmúlt fél évszázadban lezajlott fejlődését, a legfejlettebb országok jelenlegi kormányzati rendszereit és azt, amit a kormányzás jövőjéről ma tudni lehet. Cikkünkben a Tea Kiadó hozzájárulásával a könyv zárszavát közöljük két részletben.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára is beszámolt a mobiltelefonok angol iskolákból való kitiltásáról, emiatt az Index arról kérdezte a tárcát, hogy a magyar kormány tervez-e hasonló lépést.
Bár az EU-ban a gyerekszegénységi helyzet 2015 és 2022 között folyamatosan javult, de 2020-ban megfordult a tendencia, és 2022-re az EU-ban a gyermekek közel egynegyedét fenyegeti a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés. Az összképet tekintve Magyarországon a legutóbbi időszakban, ha csak enyhén is, de pozitív irányba változott a helyzet, de az oktatás és az egészségügy súlyos problémák és kockázatok látszanak. Különösen az iskolaelhagyás és az egészségügyi ellátás hozzáférhetősége miatt aggódhatnak a döntéshozók. A célzott erőfeszítések és beruházások kulcsfontosságúak a magyar gyermekek jólétének javításához - állapította meg az Eurofound uniós kutatószervezet friss tanulmánya.
A nyári uborkaszezonban elárasztotta a sajtót a hír, hogy a 2022-es magyar kompetenciamérési eredmények szerint a szövegértésben kudarcot valló (funkcionális analfabéta) nyolcadikos gyerekek aránya negyven százalékra ugrott. A kormány ezt részben a pandémia miatti iskolabezárás hatásával, részben pedig „integrációs problémákkal” (értsd: a roma tanulók rossz teljesítményével) magyarázta. Érdemes egy kicsit e magyarázatok mélyére ásni.
A Financial Times globális százas toplistáján a Budapesti Corvinus Egyetem Vezetés és szervezés mesterszaka idén is bekerült a legjobb üzleti képzések közé. A Corvinus a neves nemzetközi rangsorban, egyetlen magyar intézményként csaknem két évtizede szerepel, idén az összesített 94. helyen, ár-érték arányban a 17. helyen - közölte a Budapesti Corvinus Egyetem.
Külső-Pesti Tankerületi Központ alá tartozó több iskolában is pedagógiai asszisztensek taníthatják az alsósokat, mivel nem jelentkezett elég tanár - adta hírül az RTL.
Más településre vándorolni kénytelen diákok, összevont csoportok, szükségkonténerből tantermek, szaktanárokként oktató nem szakos tanárok, fizetésemelési ígéretek. Ilyen körülmények között indul idehaza a tanév, már az új oktatási jogállásról szóló, úgynevezett státusztörvénnyel.
Bő egy héttel az iskolakezdés előtt megjelent a tanév rendjéről szóló rendelet. Az első tanítási nap 2023. szeptember 1-je, az utolsó 2024. június 21. Három hetes lesz a téli szünet. A Pedagógusok Szakszervezete már a tanév rendje nyilvánosságra hozásának csúszását is kifogásolta, de a tanítási idő felosztásával is elégedetlenek. Gosztonyi Gábor, a szervezet alelnöke az InfoRádiónak azt is kiemelte: bár a státusztörvény júliusban életbe lépett, a végrehajtási rendelete továbbra sem jelent meg.
Egy frissen társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelettervezet értelmében a kormány jelentősen egyszerűsítené az iskolákban és közintézményekben a pelletet égető kazánok telepítésére vonatkozó szabályokat. Az előterjesztés nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánítja ezeket a beruházásokat, így a településképvédelmi, mérésügyi és tűzvédelmi hatósági eljárásokat is gyorsítópályára tennék.
Szeptembertől az óvodákban és az iskolákban kiemelt figyelmet kell fordítani azokra, akiknek ismert a súlyos allergiája, például mogyoróra érzékeny - derül ki az RTL Klub Híradójából.
A státusztörvény parlamenti benyújtását követő hetekben több mint 450 pedagógus szüntette meg jogviszonyát, de a törvény miatti nagyobb felmondási hullám szeptemberben várható – tudta meg a Népszava. Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke a lapnak hangsúlyozta: a június 1. és és július 20. között távozó pedagógusok hiányát is meg fogja érezni a rendszer.
Míg Magyarországon minden szem a korábban csak a fegyveres testületeknél alkalmazott jogállást a közoktatásra is kiterjesztő, most elfogadott státusztörvényre tapad, szinte mindenhol máshol az oktatás szereplői a mesterséges intelligenciák terjedését próbálják megemészteni. (2. rész)