• Megjelenítés

iskola

Emberek millióinak az életét kell megmentenünk

Emberek millióinak az életét kell megmentenünk

A Globális Célok (vagyis a fenntartható fejlődési célok – a szerk.) kitűzése egy nagyszerű ötletnek tekinthető. Ezeket akkor fogadták el, amikor az ENSZ tagállamai összeültek, és kijelentették: „Ezek a világ legnagyobb problémái, és így fogjuk mérni az ezek terén történő előrehaladást”. A 17 célkitűzés többek között a mélyszegénység és az éhezés felszámolására, az éghajlatváltozás kezelésére, az oktatás helyzetének javítására, valamint az egyenlőtlenség és a korrupció csökkentésére vonatkozó ígéreteket tartalmazza.

Padlógázzal megy Magyarország a csapdába

Padlógázzal megy Magyarország a csapdába

A 25-34 éves magyar fiataloknak csupán kevesebb mint harmada rendelkezett felsőfokú végzettséggel 2022-ben – derül ki az Eurostat friss adataiból. A 31,9 százalékos aránnyal Magyarország a sereghajtók közé tartozik az EU-ban: ennél rosszabb ráta csak két tagállamban, Romániában és Olaszországban mutatható ki. A hazai adat így mintegy 10 százalékponttal marad el az uniós átlagtól (42 százalék), miközben az EU azt szeretné elérni, hogy 2030-ra a tagállamok átlagában elérje a 45 százalékot a ráta. Hazánkban ráadásul a 2021-es átmeneti javulást 2022-ben újra romlás követte.

Nehezebb helyzetben vannak a fiatal nők Magyarországon, mint a férfiak

Nehezebb helyzetben vannak a fiatal nők Magyarországon, mint a férfiak

Minden kilencedik 15-29 év közötti magyar fiatal nem tanult és nem is dolgozott 2022-ben. Ez a 10,8 százalékos arány jobb az uniós átlagnál (11,7 százalék), derül ki az Eurostat friss adataiból. A hazai mutató az elmúlt 10 évben két esztendő kivételével folyamatosan csökkent, így az utóbbi évek tendenciái alapján jó esély van arra, hogy az EU által kitűzött célnak megfelelően 2030-ra 9 százalékra csökken a nem tanuló, nem dolgozó (NEET) fiatalok aránya Magyarországon; tavaly kilenc EU-tagállamban volt ennél a szintnél alacsonyabb a mutató. A nemekre bontott adatokból viszont az derül ki, hogy a nem foglalkoztatott és oktatásban, képzésben sem résztvevő fiatal nők hazai aránya valamelyest magasabb az uniós átlaghoz képest: a hazai mutató 13,3 százalék szemben az uniós 13,1 százalékkal.

Több pénz kell az oktatásra, de nem mindegy, miként költjük el azt

Több pénz kell az oktatásra, de nem mindegy, miként költjük el azt

Az adófizetők és a politikusok gyakorlatilag mindenütt egyetértenek abban, hogy több pénzt kellene fordítani a gyermekek oktatására. Nyilvánvaló dolog, hogy a jobb oktatás révén a gyerekek könnyebben tudnak az életben elindulni. Átgondoltan kell azonban e téren cselekednünk. Sok népszerű oktatási beruházásnál alig vagy semennyire sem bővül a gyerekek tudása, miközben ritkán hallunk a leghatékonyabbnak tekintett befektetésekről.

Megújul a népszerű program, pályázhatnak az iskolák

Megújul a népszerű program, pályázhatnak az iskolák

Új elemekkel bővül a Határtalanul! program, mostantól nem magyarlakta területeket is meglátogathatnak kirándulásaik során a diákok - mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára az M1 aktuális csatorna reggeli műsorában csütörtökön.

Elkezdődtek az idei érettségi vizsgák

Elkezdődtek az idei érettségi vizsgák

Magyar nyelv és irodalomból hétfőn középszinten 1160 helyszínen 72 569, emelt szinten 51 helyszínen 1771 vizsgázó tesz érettségit - tudatta az Oktatási Hivatal (OH).

Megszüntetné a pedagógusok közalkalmazotti jogviszonyát a Belügyminisztérium

Megszüntetné a pedagógusok közalkalmazotti jogviszonyát a Belügyminisztérium

A pedagógusokat és a teljes köznevelési rendszert érintő jogszabálytervezeteket tett közzé társadalmi és szakmai egyeztetés céljából a Belügyminisztérium. A tervezett béremelések ügyében módosítanák a 2023. évi költségvetési törvényt, és a mostani közalkalmazotti jogviszony helyett egy teljesen új jogállást vezetnének be a pedagógusok számára, az úgynevezett köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt. A harmadik módosító csomaggal pedig jelentősen átírnák a köznevelési törvényt - írja a Népszava.

Nem csak tanárhiány van, 14 ezer további iskolai dolgozó hiányzik a magyar közoktatásból

Nem csak tanárhiány van, 14 ezer további iskolai dolgozó hiányzik a magyar közoktatásból

Alsó hangon mintegy 14 ezer, a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő (NOKS) munkatársat kellene még alkalmazni a hazai köznevelési intézményekben ahhoz, hogy legalább a hatályos jogszabályi előírásoknak megfeleljen a pedagógusok munkáját segítő, illetve az intézmények működését biztosító dolgozók száma – írja a Népszava a Budapest Intézet elemzése alapján.

Új kötelező tantárgy jöhet az általános iskolákban

Új kötelező tantárgy jöhet az általános iskolákban

Egy újabb kötelező tantárgy bevezetésén dolgozik az általános iskolások számára az Oktatási Hivatal és az ORFK Országos Balesetmegelőzési Bizottsága. A közlekedésbiztonság javítása a cél.

Radó Péter: Ördögi problémák a magyar közoktatásban

Radó Péter: Ördögi problémák a magyar közoktatásban

A közpolitikai tervezéssel foglalkozó szakértők gyakran beszélnek úgynevezett „ördögi problémákról” (wicked problems), melyek azzal érdemlik ki ezt a kevéssé hízelgő jelzőt, hogy makacsul ellenállnak a megoldásukat szolgáló minden beavatkozásnak. Noha a magyar közoktatás az ördögi problémák gazdag példatárát szolgáltatja, kormányzatunk meg sem kísérli megoldani azokat, s ha megkísérelné, akkor is képtelen lenne rá.

Címlapról ajánljuk
Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Valamit tervez a kormány - Mi lesz az OTP-vel?
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility